Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-04 / 3. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Ä demokrácia. A demokrácia korszakában élünk. Mondogatjuk. Nagyon so- kan vannak azonban közöttünk, akik maguk sem tudják, mi az a demokrácia. Sőt, ha valaki azt a fáradságot veszi magának, hogy megkérdezi összes ismerő­seit, főleg a demokrata érzelmű­eket, mindegyiktől más és más választ fog hallani, mindegyik más és más módon értelmezi a demokráciát. Majdnem azt mond- hatnók, hogy mindenki saját képére és hasonlatosságára al­kotja meg az ő demokrata vi­lágnézetét. Ez ma a demokrácia virágzó korszaka. Jő volna, ha ma ebben az országban sokan elolvasnának egy könyvet. Emile Faguet fran­cia író szellemes könyvét a de­mokráciáról. Aki a demokrácia kinövéseit kritizálni meri, arra azonnal a reakció bélyegét szeretik rá­nyomni. Pedig föltétien föl kell világosítani a népet a modern demokrácia túlkapásairól, mely rombolást és az erkölcsi és ér­telmi hivatottság kiküszöbölését jelenti. Aki ez ellen küzd, nem a demokráciának, hanem a de­magógiának ellensége. Azt írja egyik tüdős, hogy valamely társadalom annál elő­rehaladottabb az emberi társa­dalmak sorában, minél jobban fel van osztva benne a társa­dalmi munka, minél határozot­tabban el vannak benne külö­nítve a szervek ős minél pon­tosabban vannak a munkakörök a rátermettség szerint beosztva. A jól szervezett társadalom­ban nem bíznak mindenkire mindenféle tevékenységet, csak azt, amihez őrt, sőt csak azt, amihez legjobban ért. A demokratáknak nevezett de­magóg politikusok nem egészen vallják ezt. Olyan emberek ezek, akik az egyéni eszméket illetően mit sem számítanak, közepes műveltséggel bírnak, a tömeg fóbb szenvedélyeiben és érzel­meiben osztoznak és akik egye­düli hivatásuknak a politikával valő foglalkozást tartják és ha bezárulna előttük a politikai pá­lya, éhen halnának. Pedig az, hogy valakit pl. tör­vényhozónak választanak meg, nem bizonyítja, hogy az illető kiváló törvényhozó. A bizalom egymagában senkit sem ruház fel tudással és hivatottsággal. A demagógok rendszerint nem tanultabbak, mint az általuk iz­gatott néptömeg. Legfeljebb csak annyival tanultabbak, hogy «szó­nokolni és dikciózni tudnak.» Ezek ellenségei az egyenlőtlen­ségnek : a nemesség, a királyság, a rang, a cím és az örökösödés eltörlését kívánják, de azt sem tartják helyesnek, ha egyik em­ber értelmesebb, tevékenyebb és ügyesebb, mint a másik. Ezért mondotta már Arisztotelész, hogy ott van a demagóg demokrácia, ahol az érdemeket megvetik. Az eltorzított demokrácia min­dent egymaga szeretne végezni, mint azt a népköztársaság idején és a kommunizmusban is láttuk. Ez a demokrácia azt mondta a tömegnek: te kormányozz, te igazgass, te hozz törvényeket. Az eredményt, sajnos, láttuk és ma is nyögjük. Az ,a demokrácia, mely min­denkit, pusztán csak azért, mert megválasztják, minden tisztségre alkalmasnak tart, aláássa az ál­lamot. Egyszerre az ember jól csak egyetlen dolgot végezhet el. Athénben a demokrácia meg­szüntette a bíróságot. A nép maga fogott bele az Ítélkezésekbe. A legszegényebb polgárok vállal­koztak a biráskodásra, mert a többiek nem akarták elveszte­getni egész napjukat hat drakma fizetésért. Leghíresebb ítélete ennek a bíróságnak az ő-kor leg­nagyobb bölcsőnek, Szókratész- nek halálraitélése volt. Ezért mondják teljes joggal a demagőg politikusok demokrá­ciájáról, hogy annak megvaló­sítására nem lenne más, mint a hivatottság teljes mellőzése. A magyar mezőgazdaság hatszázezer font sterlinges kölcsöne. Értekezlet a pénzügyminisztériumban. Budapestről jelentik: A pénz­ügyminisztériumban ma délben nagy jelentőségű ankét volt a mezőgazdasági hitel kérdésében. A pénzügyminiszter az összes magyar mezőgazdasági érdekelt ségeket összehívta, hogy hall­gassák meg és vitassák meg az angol pénzcsoport ajánlatát, mely a magyar mezőgazda*ágnak hosszúlejáratú nagyobb kölcsönt folyósítana. Az angolok azt mondják, hogy nekik a kölcsön folyósításával egyedüli céljuk az, hogy Ma­gyarországon a mezőgazdasági többtermelést fokozzák. Általá­ban véve egész Közópeurópában emelni akarják a mezőgazdasági termelést, hogy pótolják az el­vesztett orosz piacot és kiszorít­sák a ma diktáló amerikai pia­cot. A kívánt kölcsönt csak akkor adják meg a magyar mezőgazda­ságnak, ha garanciát kapnak, hogy az összeget teljes egészé­ben a többtermelésre használ­ják fel. Ha elegendő aláírás lesz a kölcsönre, akkor az angolok arra zálogleveleket bocsájtanak ki. A kölcsön 20 évre és 11 százalékra szól. A folyósítás márciusban kezdődnék. Az első alkalommal 600 ezer,esetleg egymillió angol font kerülne folyósításra. Az értekezleten a részletes meg­beszélések elmaradtak, mert az angolok csak egy-két napi késés­sel érkeznek meg Budapestre. Teljes a szakadás ország Belgrádból jelentik: A Ra- dics-pártot kormányrendelettel feloszlatták. A párt minden te­vékenységét betiltották, összes iratait, újságjait és könyveit le­foglalták. A párt vezetőit letar­tóztatták. Rádiósról egyenlőre semmi hír. A belgrádi kormány rendelete teljes szakadást idé­zett elő Horvátország és Szerbia között: Az elkeseredés a horvát nép-milliók lelkében percről percre fokozódik a szerb »test­Áprilisban kerülnek forgalomba az űj osztrák fémpénzek. Becs, január 3. Mint a Reichs- post Írja a régi 100 és 1000 ko­ronás nikkelpénzeket az 1 és 2 garas értékjelzésű nikkel-érmék fogják fölváltani. A régi ezüst érmék helyett pedig űj egy és fél shilling értékjelzésű ezüst érmék. A Nemzeti Bank a régi shilling bankjegyeket is átváltja űj bankjegyekre. Az új pénz­nemek áprilisban kerülnek for­galomba. A régieket pedig 2 éven belül fogják fokozatosan bevonni. Szerbia és Horvát- között. vérek t ellen. A Pasics kormány egyik tagja ellen már elkövetiéü az első merényletet. A jugoszláv állam fölött vészes felhők tor­nyosulnak. A bolsevizmussal valő kacér­kodás minden esetre hosszabb időre eltemette a horvátok füg­getlenségét. Egyébként a Radio- párt sem volt egységes, mert mint az utolsó jelentésekből ér­tesülünk, huszonöt képviselője már különpártot alakított. MWl 25 milliárd értékű elkobzott árú. Budapestről jelentik: A vám­házban huszonöt milliárd korona értékű elkobzott árú 'hever. Az új vámtarifa életbeléptetése után most már megszűntek a további elkobzások. Ausztria visszaadja az elkobzott Habsburg-vagyonokat, Becsből írják: A keresztény szocialista párt revízió alá veszi az elkobzási törvényt. A revízió során vissza óhajtják adni az elkobzott Habsburg vagyonokat. A csödönkívüli kényszeregyez­ségek szigorítására van szükség. Budapestről jelentik: Gazda­sági körökben igen sürgős teen­dőnek tartják a csödönkívüli kényszer-egyezségek megszorí­tását. Erre különösen az utóbbi hetek folyamán tapasztalt töme­ges fizetésképtelenségi esetek adtak okot. Ausztriában már régebben kijavították az erről szőlő törvény hézagos szakaszait. 1925 január 4 A kincstári házhaszonrészesedés 1925-ben. Nem lesz ház bérfizetési jegyzék. A kincstári haszonrészesedést a mindenkori tényleges házbér után kell fizetni. Miután pedig a házbéreknek negyedenként változnak, ennélfogva a haszon- részesedés alapjául szolgáló ház­bérjövedelem 1925-ben sem lesz azonos a házadé alapjául szol­gáié bázbérjövedelemmel. Ezért a pénzügyminiszter a hivatalos lap dec. 31-i számában megje­lent 174 700 sz. rendeletével a következőképen intézkedett. A lakások után az 1925. feb­ruári negyedre 1917-iki évi alap­bér 20 százalékát, a májusi ne­gyedre 25, az augusztusira 30 é« a novemberire 36 százalékát kö­telesek fizetni, üzlethelyiségek után pedig februárra az alapbér 42 százalékát, a további negyed­re 50 százalékát. Ennek megfe­lelően változnak azok az össze­gek is, amelyeket a bérlők a bérbeadóknak a kincstári ház- haszonrészesedés megtérítése fe­jében fizetni tartoznak. Épen ezért a kincstári házhaszonré­szesedést az egyes évnegyedek­re külön kell kivetni. A bérbe nem adott lakásoknál alapul az a hsszonórték szolgál, amelyet bérbeadás esetén érte fizetnének. A házhaszonrészesedést arany­korona értékben kell kivetni. A Kivetett kincstári házhaszonré­szesedés összegét a házadéról kiadott fizetési meghagyásban közölni kell az adózóval. 1925-re a pénzügyminiszter felmentette a házbirto-iosokat a házbérfize­tési jegyzék benyújtásának kö- telezett*ége alól. Azonban ame­lyik házbirtokos a fizetési meg­hagyást 1925. január 10-ig nem kapja meg, erre az évnegyedre még házbérfizetési jegyzék be­nyújtása mellett tartozik a kincs­tári házhaszonrészesedést befi­zetni. Fölemelték a dohánybevaltási ára­kat. Budapestről jelentik : A do­hány beváltási árát a bókepari- tás fölé emelték. A gazdák hang­súlyozzák, hogy a dohány-gyárt­mányok ára ezáltal nem emel­kedik, mert egyes cikkek ára itt már régen békeparitáson fö­lött van.

Next

/
Thumbnails
Contents