Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-23 / 169. szám
Ára hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1924. júlme 23 szerda. XLI. eví. 169. sz. Előfizetést díj postai szállítással £0fi bóra. . 28,000 K Egéss él lélévi elöfUttéil ' Ncggadévre 75.000 K nem fogadnak el. — Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. POLITIKAI NAPILAP. Felelő« szerkesztő: BKEZNAYIMRE Tüntetés helyett munkát! Eger, 1924. július 22. A munkBnulküliség kérdése rém puiz- táp magyar probléma. A háború és ez azt követő idők egész Európában tönk szélére juttatták a termelést. S ennek a következménye, hogy a munkások ezrével, sőt tízezrével nem tudnak kellő elhelyezkedést nyerni. Nálunk az utóbbi hónapokban kezdett veszedelmesebb méreteket ölteni a murika- nélkülieég a uia már ott tartunk, hogy annak megoldása elől maga a kormány sem térhet ki. A kereskedelmi miniszter vezetésével sorozatos ankéton tárgyalják ezt a kérdési e minden jel arra vall, hogy nálunk nem fog elmérgesedni a munkanélküliség. Nagyon helyeseljük» kormánynak azt í. felfogását, hogy a munkanélküliséget nem segély-injekciókkal akarja ideig-óráig megoldani, hanem a közmunkák megindításával lörekszik gyökeresen meggyógyítani. Az újjáépítési törvény, amint ismeretes, ilyen célokra s erre az évre 12 millió aranykoronát engedélyezett, amely összeg (a későbbi idők folyamán) még a kétszeresére is fölemelkedhet s így számottevőnek mondható a válság eltüntetésére. Látni való ebből, hogy a kormány a maga részéről komolyan veszi a dolgot s e segítésiéi nem fukarkodik, A kérdés gyökeres megoldása azonban nemcsak 6- rajjta múlik. Jóindulatot és megértést kell tanúsítania a nagyiparnak is, mert az az indokolatlan ijedelem, amellyel a szanálási akciót kísérte s amely nagymértékben hozzájárult a gyárak üzemeinek csökkentéséhez : egyik legfőbb okozója volt a munkanélküliségnek. A kormány nem zárkózott el a válsággal küzködő kisipar támogatásától sem; amint ismeretes, tekintélyes ősz- szeget utalványozott ki részére hitelképen. enyhíteni. Ehelyett az a józan kívánság : teremtsenek mu&ka-ilmakat és a dolgozni kívánókat ne zárják el a kenyérkeresettől. A munkanélküliség kérdésének leghelyesebb megoldása csak ez lehet. Örömmel Eger, 1924. julius 22. Werner Adolf dr. zirci apát szombaton, július 26-án, este a 8 órai vonattal Egerbe érkezik, hogy elbúcsúzzék Eger közönségétől. A polgárság körében mozgalom in- dúit meg, hogy a kiváló férfiút válasszák meg Egervár os díszpolgárának. Az erre vonatkozó indítvány r következőképen szói: Tekintetes Képviselőtestület! A Ciszterci Rend egri Szent Bernát- főgimnáziuraának igazgatóját s konventi perjelét, dr. Werner Adolfot, legutóbb apáttá választották meg a Rend tagjai. Werner Adolf dr. gyermek- és ifjúkorát Egerben élte. Itt iskolázott; itt lépett be a Ciszterci Rendbe. Itt volt fögimnáziumi tanár 1895-től 1904-ig, majd igazgató 1917-től 1924-ig. Úgy érezzük, hogy ahhoz a nagy megbecsüléshez, amellyel a nagyérdemű Rend az ő nngyértékű egyéniségét mindenkor, de különösen a mostani választással kitüntette : Eg8rvárosának is hozzá kell járulnia. Tisztelettel indítványozzuk ennélfogva : máltóztassék dr. Werner Adolfot — a kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi apátját, — Egerváros díszpolgárává megválasztani s részére az erről szóló oklevelet kiállítani. Meggyőződésünk, hogy e tényével önmagát tiszteli meg városunk s — látjuk, hogy illetékes körök szintén erre az ál!á8pontr& helyezkedtek s így remény van arra, hogy a munkanélküliség kérdése Magyarországnak nem lesz sokáig nyílt sebe. legalább részben — lerőjja háláját az iránt a Rend iránt is, amely gyermek eit, idestova másfélszáz esztendeje, oktat) a és neveli minden tiszteletet kiérdemlő eredménnyel. Indítványunk elfogadását bizalommal kérve, vagyunk tisztelettel Egerben, az Urnák ezerkilencszázhuszonnegyedik esztendejében, Szent Jakab havának 20-ik napján: Az itdítványt legelsőnek Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek írta alá, de természetes, hogy a legszívesebb örömmel írták alá foglalkozás-, rang- és valláskülönbtég nélkül mindazok, akiknél az irat eddig megfordulhatott. A képviselőtestület tagjainál különben kivétel nélkül bemutatják az indítványt aláírás végett S nem lehet kétség arra nézve, hogy ezután is mindenütt oly rokonszenves fogadtatásra talál, mint az eddigi 35—40 képviselőtestületi tagnál. Ugyancsak az aláírók — az indítvány tárgyalása céljából — vasárnap (27-én) délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlés összehívását kérelmezték. Ennek a kérelemnek Braun Károly főjegyző, polgármester-helyettes szives készséggel adott helyet s a rendkívüli közgyűlést vasárnap délelőtt 10 órára összehívja, valamint utána féltizenegyre díszközgyűlést, amelyen üdvözlik az új díszpolgárt és búcsúztatják Eger kiváló fiát. mm mmmm w<i «hmhui u»»» hhh»« m ftQM «»tun itwreo«»—wm Európa új térképe állandó veszedelme a békének. Eger városa és Werner Adolf dr. Merőben indokolatlan tehát a szociáldemokrata pártnak az az újból fölmerülő szándéka, hogy a munkanélküliség kérdésének megoldása érdekében a parlamentet összehivatja. Ha ez megtörténik, elhisszük : lehet rögtönözni egy parázs parlamenti ülést, de ez a politikai tüntetés egy lépéssel sem juttatja előrébb & munkanélküliség kérdésének megoldását. Miről lehet ugyanis sző? Energikus beszédeket mondanak. Talán a padot verik. Talán nem fog elmaradni a botrány, 'de nem hisszük, hogy a szociáldemokraták ily módon vélik megoldhatónak ezt a máskülönben nagyon komoly kérdést. A magunk részéről sokkal helyesebbnek tartjuk a kormány álláspontját, amikor komolyan foglalkozik a közmunkák megindításával. Eleve is óva intünk mindenkit attól, hogy pillanatnyi segélyek kiutalásával igyekezzék a munkanélküliségéi Semleges vélemény a k\ Prága, 1924. július 23. Egy olatz diplomata a kisantant konferenciájáról így nyilatkozott: — A konferenciának egyetlen eredménye hogy Romániától megtagadták az oroszok elleni segítséget. Hogy Románia megelégszik-e ezzel, azt nem tudhatjuk. A magyar kormány, mindenesetre nagyon helyesen, belátta, hogy reális és várakozás álláspontjára épített politikát kell folytatnia. A jelen pillanatban az újjáépítés gondja miatt nem fordíthat Magyarország figyelmet az ilyen konferenciára. A magyar kormány a jő szomszédság politikájával erősen hozzájárult a kisantant teljes felmorzsolásához. A politika gyümölcíót is csak a jövő hozza meg. A történelem azt mutatja, hogy ilyen rettenetes háború után minden nemzet a politikai fegyverszünetet es bz. vétségeiben a hasznosságot iteántánt konferenciájáról. resi, nem törődve azzal, hogy éezszerü-e ez, vagy sem. Miért lenne Magyarország kivétel e történelmi törvényszerűség alól? — Magyarországnak a kisantatba való belépésére a cseh politikának lenne szüksége, Kramarz pártjával szemben, aki általában a szláv diktatórikus uralmat akarja életre hívni a magyarok és németek fölött. Minden államnak legfőbb érdeke széleskörű engedményekkel törvényes mederbe terelni a kisebbségeket és ezzel biztosítani a békét, mert végeredményben Európa új térképe már önmagában is állandó veszedelme a megkötött békének. Zátonyra futott tehergözös. "7okió, M. T. I. (Wolff) A Maczujara Mara nevű tehergözös július ll-én a Goilo- szigeí magasságában zátonyra futott. 57 ember éjeiét veszleite'.
