Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-23 / 169. szám
£k mm NÉPÚJSÁG 1324. július 23 Gyakorlati nevelést a leányoknak. A kérdés időszerűsége. Vegyük sorba ezt a kérdést, mert a közvélemény nem térhet ki az olyan kérdések tárgyalása elől, amelyeket a közönség, vagy az élet, vagy a fejlődés «ürgét. Amit itt szóvá teszünk, azt mind a három említett tényező fölvetette ffiár. Nemcsak egy, igen tekintélyes családfőnn- tartő tette szóvá, hanem kifejezetten föl is kértek bennünket arra, hogy adjunk hangot annak a kívánságnak, amely a nagy leányok nevelését gyakorlatibb és családiasabb mederbe fogja terelni. A helyzet. I. Ma az egri leányok előtt csak az irodai, a tudományos és a tanítónői pályára készítő iskolák állanak nyitva. Egerben 14 727 nő van. A 15—19 évesek száma fiú és leány együtt: 3096 Egerben a férfi és nőnemű lakosság aránya — 140:147-hez. A 15 — 19 éves kor-csoportban a lányok ■zárna 1550 lehet. Ugyané kor csoportok leányiskolái közül felső keresk. leányisk. (I—III.) (52 caak egri) leánygimnáziumba (V—VII.) (51 vidéki.is) tanítónőképző intézetbe- —75 « összesen 178 leány helyezkedett el az utolsó tanévben. Tehát az értelmi pályára a leányoknak kb. lO°/o-a indúl. A legszélesebb népréteg leánygyermekeinek művelődési kívánalmait a 15 éves korig ez áll gazdasági népiskola eléggé, sőt nagyon jól ellátja. Legalább is nyújt annyit ez az intézmény, mint amennyire a belejárók vágynak, sót rendszerint jóval többet. A 15 éven felüli iskolázás természetesen hiányzik és a most kósüülő tör| vénytervezet sorsától függ, hogy mikép nyernek a nép «nagy lányai» megfelelő továbbképzést. Ezzel nem is foglalkozunk. A középosztály 14—19 éves kor-cso portjának a helyzetét nem keli a népéhez hasonlítanunk A középosztály kívánja és sürgeti a családi szempontoknak megfelelőbb továbbképzést A polgári és gimnáziumi alsó négy osztály után.nem föltétlenül azért iratkozott 178 ieány közép, vagy szakiskolába, mintha eltökélt szándéka a tudományos, vagy irodai, vagy oktatói pályára irányí- ! taná. Valahr 1 kell a művelt osztálynak taníttatnia leányait s így azok szétoszlanak a meglévő intézetekben. Azonban mi lesz a többivel, akik nem akarnak a nekik nem rokonszenves képzéssel próbálkozni? Maguk az intézetek is érzik ezt. (89 negyedik osztályos gimnázistábói csak 17 lépatt V. osztálybi 1921—22-ban.) Ez és a középosztály leányainak továbbképzés nélkül maradása abban leli magyarázatát, hogy a továbbképzés rendelkezésre álló iránya távol esik a városi családok érdekétől. Egy kezünk között lévő egri értesítő adataiból kitűnik még az is, hogy egy leányiskolában 228 nyilvános tanuló között. 677 volt a könnyű, 34 a súlyos és 2 a fertőző betegedének száma. A fejlődés legfontosabb korában intő számok ezek, amik arra a megfontolásra bírnak, hogy a nehéz tudományos továbbképzésnek a testi nevelést komolyan háttérbe szorító irányát mellőzzék a leányoknál. SHS. demars Belgrád, M. T. I. (Avala) Kákics, az SHS meghatalmazott minisztere Szófiában Galgow. bolgár külügyminiszternek de mars-ot nyújtott át, amelyben felhívja fi i gyeimét arra a körülményre, hogy az j utóbbi időben bolgár területen megszervezett bandák gyakran behatolnak az j Bulgáriának. S. H. S. állam területére. Amennyiben ennek a demers-nak hatása nem lesz, erélyesebb diplomáciai lépéseket tesznek, va- lószinüleg Olaszországgal egyetértőén, melynek területét hasonlókép nyugtalanít ják a bolgár bandák. Mennyi házbért kell fizetni Egerben augusztus elsején? Eger, 1924. július 22. , A folyó évi április 28-án kiadott ko ** mányrendeiet szabályozza a folyó évi augusztusi negyedre fizetendő lakhért is. A rendelet értelmében augusztus 5-ig lakások utáű az 1917. évi novemberi negyedre eső lakbér i 0 százalékát, az üzleti nelyi- ségek után pe dig 26 százalékát kell arany- értékben fizetni. Ehhez keli hozzászámítani még az így megállapított tiszta lakbér 25 százaié Kát, mint kincstári haszon- részesedést és 2 százalékát, melyet mint üzemi pőtilletéket keli fizetni. Ha tehát valaki 1917. évben egy lakásért évi 500 korona és így az 1917. évi novemberi negyedre 125 korona bért fizetett, annak most az augusztusi negyedre a fizetéii kötelezettsége a következő lesz: 125 K — f. 10 százaléka 12 50 12 K 50 f. 25 . 3125 12 K 50 f. 2 » 015 Összesen 15’875 aranykorona. Azért kell Egerben ciak 2% közüzemi díjat fizetni, mert a vízvezetékkel és csatornázással nem biró városokban 2%, ugyanilyen községekben pedig l°/o á közüzemi pótlék. Az üzlethelyiségek bérét ugyanúgy kell kiszámítani, mint a lakbéreket. Az augusztusi negyedre az üzlethelyiségek bére az alapbér 26°/0-a. A közüzemi pótlékot és kincstári házhaszonrészesedést éppen úgy beli fizetni az üzletbőrek után is, mint a lakbérek után. Az aranykorona átszámítási kulcsát augusztus hóra e hő ! végén fogják megállapítani. Lényegesebb j változás azonban nem igen várható a | megállapításnál. Legföljebb még arról lehet sző, hogy a havi részletekben való j fizetést meg fogják engedni. De ez még : kétséges. í Munkanélküliség fenyeget Szászországban. Berlin, M. T. I. Mint a Lokal Anzeiger Drezdából jelenti, Nyugat Szászországban az ipari tevékenységben erős lanybúlás észlelhető. A Merán — laucheni, primietani, | és verduni textil-művek még a 24 órára ’ redukált munkaidőt sem tudják megtartani. Az witíhaui Hort-művek 1500 munkás közűi 800-at elbocsátottak. A Max-kohő kénytelen volt Zwichani üzemót teljesen megszűntetni. Portörlés a királypuccs ügyében. Eger, 1924, július ?<2. Az 1922-diki királypuccs részletei még mindenkinek élénk emlékezetében élnek, valamint közismert az is, hogy a puccs polgári és katonai vezetői fogházba kerültek, azonban nemsokára szabadlábra helyezték őket A vezetők éllen lázadás címén indult meg eljárás. Vasárnap délelőtt a budapesti kir ügyészséghez leirat érkezett az igazságügymiöiszteriumból. mely azt sz értesítést tartalmazza, hogy a kormányzó a királypuccs polgári és katonai Vezetői ellen indított eljárást kegyelemből megszünteti és elrendeli a portörlést. A mag- lepatesszerű amnesztia politikai körökben nagy feltűnést keltett, jf asHSíKíaaaaatsaaaaKSMsaaííöaiaa vasasa Románia gazdasági helyzete. Eger, 1924. július 22, II A földreformról szólva a jelentés emlékeztet arra, hogy Cusa herceg már 1864- ben kísérletet tett a földosztásra, s a reform következményeként egy 1869. évi kon- zuláris jelentés a mezőgazdaság általános hanyatlásáról szól, mert 1864-ben ás 1865- ben senki sem gondolt arra, hogy a főidet megművelje. Fölötte elképesztő — mondja az angol keresk. titkári jelentés, — hogy most egyetlen román agrárpoliíiku* som látta előre, hogy a legutóbbi földosztások után ugyanazoknak a következményeknek kell baállaniok. Bár 1920. óta bizonyos haladás észlelhető, a bevetett terület mégis messze mögötte marad a békebeli százalékaránynak. Fölötte jellemző, hogy Erdélyben 1823. novemberéig 1,362.018 holdat sajátítottak ki, ebből azonban csupán 15 000 holdat osztottak szét a p;rasztok között. Még nem lehet megjósolni, hogy a földalatti kincsekről szóló uj törvény minő ; messzemenő következményekkel fog járn a peíroieum-kiteraielés terén. Annyi mindenesetre bizonyos, bogy a petroleumter- melés már 1923 bau 50.000 tonnával maradt mögötte az előző évi termelésnek. Ezt fői g a csővezetékek rossz állapotának rovására írják. A szénipar különösen a kokszhiányt szenvedte meg erősen, valamint azt a körülményt, hogy a legtöbb társaság nem tudja behajtani a kormánnyal szemben fönnálló követelését. Egy 3 milliárd leit kitevő tétel, amelyet függő államadósságként könyveltek el, legnagyobbrészt a kormánynak teljesített szállításokból származó ilyen adósságokból áll. Tűz-veszedelmek mindenfelé. A tiszaeszlári dráma részletei. Eger, 1924. július 22. Tegnapi hírünk kiegészítésére a következőket közük velünk. Tiszaeszlár községben kigyuladt egy szérüskertben egy buzakazal, ahonnan a tűz átcsapott a szomszédos reformátu« parókiára és a községházára, amelyek pár perc alatt lángba borultak. Ekkor drámai jelenet következett. Kovács Gyula református lelkész meg akarván menteni az iratokat, berohant az égő házba, azonban a füst és lángok között, úgy látszik, nem találta meg az ajtót és nem tudott kijÖDni. Felesége, Schön Antónia, kétségbeesésében férje után rohant két parasztlánnyal együtt az égő házba. Egyikük sem került ki élve
