Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-23 / 270. szám
ára 2000, vasárnap 3000 korona i;eer, 1324. november 23. ví Előfizetési di) postai szállítással Igg hóra . 40.000 K | Égés* és télévi előfizetést ’Seggedéire 120.000 K I-----nem fogadunk el. ------— MTI!«——««mirair , Ä késő utódok előtt el kellene égetni a mai újságokét és a mai Írók könyveit, ha nem akarjuk, hogy úgy tekintsen vissza ránk egy tisztultabb új nemzedék, mint mi Sodorna és Gomorrha lakóira. Ennek a kornak nagyon szégyellnie kell magát más korok elölt, akár előre, akár hátra tekintünk az időben. Sehol nem láttunk még feljegyezve annyi fertelmet, szennyet és bűnt a történelemben, mint amennyit ma csak egyetlen nap újsághíreiben olvasunk. Egy E8kütt-pör tárgyalásán, egy Márffy pör tárgyalásán, valósággal az emberi gonoszság krátere önti ki pusztító láváját. Csodálkoznánk, de már nem tudunk csodálkozni. Keserű egykedvűséggel bámulunk az előttünk fölvonuló borzalmas eseményekre, melyek már nem is szenzációk, hanem hétköznapi dolgok. Hazánkat elvesztettük. Testvéreinket idegan szuronyok választják el tőlünk. Birtokunk, vagyonunk egyre soványabb kenyeret ad. A szegénység mint a pestis terjed. És az igények mégis az egekig nőnek. Selyem kell, bársony kell, lakkcipő kell, prém kell, csipke kell annak is, aki a régi jő világban ilyenekről nem is álmodott. Sok férfi jár cifrán öltözve és sok nő puc- cosan az utcán, aki talán egyszer napjában sem lakik jól és gyermekei éhesen sírnak otthon. Eskütt-ügyek, Márffy-ügyek az erkölcsben, demagógia a politika mezőin, szegénység, elrendelt ezükségmunkák, szociális jő- tékonsági akciók és 50, 100, 500 és 1000 koronások sz utca porában, ezek jellemzik a mi furcsa életünket. Mintha elhagyta volna Isten nemcsak a magyart, hanem az egész európai emberiséget. Ó, nem Isten fordúlt el az emberektől, hanem az emberek az Istentől. És kétezer év múltán mintha uj megváltásért áhítozna ez a bűnöktől felkavart világ. Szorongva várjuk, sóhajtva kérdezzük, hogy lesz-e még, eljön-e még ... egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán ? November 29-én lesz Eger, 1924. november 22. A múlt hónapban nem volt városi képviselőtestületi közgyűlés. Ennek okait lapunkbanfmár közöltük. Ma délelőtt a Városházán úgy értesültünk, hogy Trak Géza polgármester nov. hő 29-re hívatja össze a képviselőtestületet. A közgyűlésnek előreláthatóan igen fontos és nagy érdeklődést keltő tárgya lesz az összekötő út ügye. A polEger, november 22. Néhány nappal ezelőtt a budapesti Gellért-szsllóban országos fürdőügyi kongresszust tartottak a magyar fürdők fellendítése érdekében. Eger városát, ezt az Istentől is fürdővárosnak teremtett helyet, nem igen képviselték itt.Pedig érdemes lett volna. Városunk bővizű melegforrásai megérdemelnék, hogy ország-világ figyelmét felhívjuk rá és Egernek fürdővárossá fejlesztését elősegítsük. Azt kell mondanunk, hogy kincsek havernek kezünkben és mi mégis szegények vagyunk, mert a kincseket nem tudjuk vagy nem akarjuk, vagy tehetetlenek vagyunk, értékesíteni. A budapesti fürdőügyi gyűlésen Felber Lipót, a nem rég felfedezett tMira« gyógyforrások igazgatója tartott felolvasást »A magyar ásványvizek forgalma* címen. A Kis Akadémián pedig Dr. Dalmady Zoltán egyetemi magántanár olvasott föl hasonló tanulmányt. Mindketten hosszasabban emlékeztek meg az egri forrásokról, különösen a Preszler Ferenc és fiai szeszgyár udvarán felfedezett jód és bróm forrásokról. Minthogy mi egriek tudunk talán legkevesebbet ezekről a forrásokról, az Egri Népújság munkatársa fölkereste ezt a forrást és ott tudta meg a következőket: 1908-ban kútfúrás közben véletlenül fedezték fel a szeszgyár udvarán a jód és bróm-forrást. 228 méter mélységben a fúró eltörött és ekkor bugyogott elő a jód és bróm tartalmú ásványvíz. a városi közgyűlés. gármester előterjesztést fog tenni a hősök temetőjének körülkerítésére. Ezen a közgyűlésen választják meg a virilisek névjegyzé kének kiigazítására kiküldendő bizottságot is. Ugyancsak itt szerepel Radii Károly javaslata a villanygyár ügyében, melyről egyébként ma délután tanácskozás folyt a villanytelep igazgatóságának tagjai között. A hivatalos vizsgálat nyomban gyógyforrásnak nyilvánította. Az egri jődforrást azért mondják szinte páratlannak az egész kontinensen, mert konyhasó tartalma egészen minimális és golyvajárvány, érelmeszedés, elhízás, rheuma stb. ellen a legmegfelelőbb mennyiségű jődot tartalmazza. Csíz fürdő elvesztésével Eger maradt Osonkamagyarországnak egyetlen jód és bróm - forrása. Naponta 4000 üveget tud mrg- tölteni. Érdekes, hogy az üveg is hazai gyártmány. Párádon készült. A művészi klisé Dobó Istvánt, Eger védőjét ábrázolja és a forrás vizét »Dobó-gyógyvíznek« nevezték el. A klisé Tróján Alfonz főgimnáziumi rajztanár művészi munkája. Ez a forrás, melyet Egerben alig ismernek, Budapesten nagyban foglalkoztatja a tudományos köröket. Ma szombaton Dr.Emszt Kálmán egyet, magántanár az Országos m.kir. Földtani Intézet főgeolőgusa érkezett Egerbe, aki újból analizálja a jődforrás vizét. Ilyen természeti kincsek mellett más, élelmesebb város már rég gazdag fürdőhely volna. atggggggggggggggggggggggggg A kormányzódé a szegényekért. Budapest. Horthy Miklősné kormányzőné Őfőméltősága Karácsony ünnepeinek alkalmából felkéri a főváros és az ország nemeslelkű emberbarátait, adakozzanak a főváros árváinak, elhagyottjainak és az önhibájukon kívül nyomorbajutottak javára. A főméltőságú asszony a mai nap indította ezt a mozgalmat. Eger az országos fürdőügyi kongresszuson. Csonkamagyarországon egyedül Egerben van jód- és brómforrás. Dobó gyógyvíznek hívják az egri jődforrás vizét.
