Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-18 / 266. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Sgex, 1824 november 38. kedd. XL1. évf. 266 s Előfizetési díj postai szállítással agg hóra . 40.000 K I Égés* és télévi előfizetést St&gedevre 120.000 K I ----- nem fogadunk el. ----■ ■in—inni mii i iiíi ír iiinnriTninnairrrrirrT ~m------—um—r i P OLITIKAI NAPILAP* Szerkesztőség: Eger, Llceam Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A hercegprímás arany mis éje. Eger, 1924. november 17. Magyarország hercegprímása ma üli meg pappá szentelésének félszázados jubileumát. Ez alkalommal díszes egyházi ünnepségben részesítik Magyarorezág első papját. Az ünnepség főszin- tere a Szent Itatván Bazilika lesz, ahol elmondja aranymiíéjét a jubiláns főpap. Nagy eseménye ez a magyar katolikus egyháznak, de azt hisszük nem tévedünk, hogy az ünnepségben részt vesz az egész ország. Ez a ju bilálás olyan személyt illet, aki méltán érdemes volna arra, még abban az esetben is, hogyha egy házi méltósága nem volna legelső Magyarországon a katolikus egyház keretéb n. Magyar- ország első főpapja, mint magánember is a legértékesebbek közé tartozik, aki ezekben a súlyos megpróbáltatásom esztendőkben magas egyházi székéből olyan közszellemet, vallásos érzést és hazaszeretetei tudott árasztani hívei táborára, amely szétoszt- hatatlan falanksizá tudta ková csolni a nagy magyar katolikus tábort. Az Ő magas személye soha sem volt barátja a felekezeti villongásoknak s igen sok esetben ez ő higgadt magatartása törte kerékbe azokat a tendenciózus ármánykodásokat, amelyek ezt az amúgy is sokfelé szaggatott országot, még a felekezeti villongásokkal is tetézni kívánták balsorsában. Nagy szerencséje ennek az országnak, hogy Csernoch János hercegprímás aranymiséje alkalmával is üde szellemi és testi erőben tudja betölteni főpásztori székét. A magyar történelem nagyon sok kiváló hercegprímásról tesz említést. Nemcsak egyházi méltóságot, de magas közjogi hivatalt is töltenek ők be, mert a magyar király csak akkor vált királlyá a múltban, ha a szent koronát a hercegprímás helyezte a fejére. Csernoch János hercegprímás nemcsak egyházi vonatkozásokban, de általános magyar szempontból is egyik legkimagaslóbb alakja a mai generációnak. A haza boldogsága körül a legnehezebb időkben elvitathatatlan érdemeket szerzett. Megérdemli, hogy aranymiséje alkslmával szívben és érzésben jelen legyen az egész nemzet s kérje az egek Istenét, hogy főpásztorunkat tartsa meg mé-í, hazánk javára még sokáig erőben, egészségben s teljes munkaképességében, hogy a megcson kilőtt Magyarország megrablott magyar nyáját főpásztori őrködésével továbbra is össze tudja tartani. A kormány nevében maga a miniszterelnök fogja felkö- szőntani Csernoch János hercegprímást s elhangzik utána még nagyon sok felköszöntő. Azt hisz- szük, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az üdvözlők között lelkileg jelen lesz az a magyarság is, amelyiknek ma útlevelet kellene váltania, hogy Magyarország hercegprímását felköszöntse. Nehéz napokban érte meg a mi fópásztorunk aranymiséjét, de az az összetartás, amely az ő jubileuma alkalmával megnyilvánul dokumentuma annak, hogy itt felekezetre való tekintet nélkül megérti egymást a magyar. a kormány már nem is helyez súlyt a költségvetés gyors beterjesztésére és pedig azért, mert a fővárosi törvényjavaslat letárgy alása után közvetlenül a házszabályreviziő tárgyalására szándékozik áttérni. Ilyenformán a kormány újra indemriitási javaslatot készíttet, amely csak néhány szakaszból fog állani. Minthogy pedig a házszabályreviziő letárgyalására december nem nyújt elég időt, már most is kétségtelenül megállapítható, hogy január 1-én újra ex lexbe kerül az ország. Megtörtént a kormány átszervezése. Búd János pénzügyi, Mayer János miniszter. Scitovszky Tibor külügyi, földmivelésügyi A hivatalos lap vasárnap megjelent száma közli a kormány új tagjainak kinevezésére, illetve a miniszteri állások alól történt felmentésre vonatkozó legfelsőbb kéziratokat. Az első kézirat a következőkép szól: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a miniszterelnököt a külügyi- és a földmivelésügyi minisztériumok ideiglenes vezetésétől, továbbá dr. báró tolcsvai Korányi Frigyes magyar királyi pénzügy minisztert ezen állásától saját kérelmére felmentem éa dr. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó Bethlen István gróf miniszterelnök előterjesztésére Búd Jánost pénzügyminiszterré, Scitovszky Tibort pedig külügyminiszterré nevezte ki. Korányi Frigyes báró tehát végre megválik a pénzügyi tárcától, amelyhez sohasem ragaszkodott, de amelynek mégis mindig fáradhatatlan munkása volt. Korányi Frigyes báró utolsó müve az 1924—25. évi aranyköltségvetés tervezete volt, amely az elmúlt héten elkészült, úgy, hogy azzal a pénteki minisztertanács már érdemben foglalkozhatott. Beavatott helyen érdeklődtünk aziránt, hogy az 1924 — 25. évi aranyköltségvetésről szóló törvényjavaslatot mikor szöve- gezik meg és Búd János pénznígykéri Scitovszky Tibor nyugalmazott kereskedelemügyi minisztériumi államtitkárt, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatóját magyar királyi külügyminiszterré, Mayer János nemzetgyűlési képviselőt magyar királyi földmi- velésügyi miniszterré és dr. Búd János tárcanélküli minisztert magyar királyi pénzügyminiszterré kinevezem. Vonatkozó kézirataimat idezárom. Kelt Budapesten, 1924. évi november hó 15. napján. Horthy, s. k. gróf Bethlen, s. k. ügyminiBzter mikor terjeszti azt a Ház elő. A következő illetékes információt kaptuk: — Az arany költségvetésnek még csak a váza készült el, vagyis csupán a végleges számok tekintetében történt döntés. Most kerül sor a tételek szétosztására és a részletezés nagy munkájára. — Ezek a munkálatok még legalább 6—10 napot igénybe vesznek és csak november utolsó hetében kezdődhetik meg a technikai munka, ami újabb két hetet vesz igénybe. Szó sem lehet tehát arról, hogy november utelsó hetében a költségvetés a Ház elé terjeszthető legyen. Politikai körökben ezzel kapcsolatban tudni vélik, hogy , A szellemi együttműködés bizottsága MagyarorszJ j, ól. Genf, M. 1. I. Henry Bergson, a szellemi együtt működés bizottságának elnöke a következő felhívást intézte az egész világ akadémiáihoz és tanári egyesületeihez : — Azt a felhívást, amelyet annak idején Ausztria és Japán érdekében kibocsátottunk, most megismételjük Magyarország érdekében. Ezt az országot a háború csaknem teljesen tönkretette. A közgyűlés azt az óhaját nyilvánította, hogy az egész világ egyetemei, akadémiái, tudós társaságai siessenek segítségére a magyarországi egyetemeknek és a tudós társaságoknak a maga kiadványaival és ajándékokkal is támogassák ezeket az intézményeket, amelyek ma gyakran képtelenek arra, hogy meg vegyék a szükséges műveket és segédeszközöket. Felhívjuk az egyetemeket, akadémiákat és tüdős társaságokat, hogy szervezzék meg a tanár- és diákcserét és kölcsönös előadások tartását. Talán lehetséges bizonyos ösztöndíjat adományozni a magyar diákoknak és tudósoknak, amivel lehetővé tennénk, hogy kutatásaikat s tanúlaaá- nyaikat folytassák. Amikor Önök Magyarország segítségére jönnek, megerősítik az összetartás szellemét, amelynek egyesíteni kell a különböző országok kultúráját. Meg vagyok győződve arról, hogy felhívásom meghallgatásra talál az egész világ diák sága és tudós férfiai körében. •?***** - fv:'w ^ A kormány újra indemnitást kér a parlamenttől. Az 1924—25. évi aranyköltségvetésnek még csak a váza készült el. — Mindennél fontosabb a házszabályreviziő.^
