Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-18 / 266. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. november 18 Szőlősgazdáink figyelmébe Eger, 1924. nov. 19. A szőlő- és borgazdasági, mondjuk a hivataio* szakszolgálatban beállott változások sző lősgazdáink tájékozódásait any- nyira megnehezítették, hogy gazdáink dacára az Egerben levő szakiskolának, ma is tévesen járnak el a szőlőtermelés s a borhamisítás terén ügyes-bajos dolgaikban. Akaratukon kívül sok esetben megnehezítik dolgaikat. Hogy a jövőben az ide, majd az amoda való küldés miatt gazdáink kárt ne szenvedjenek, lássuk miként is alakul ma a hivatalos szakszolgálat? 1. Vannak szőlőszeti és borászati szakiskoláink. Ezek munkaköre az oktatás. A szakiskolákkal több esetben kapcsolatos az állami szőlőtelepek kezelése. 2. Vannak állami borpincék. 3. Az ország szakszempontból kerületekre osztatván, létesítettek a m. kir. szőlészeti és borászati kerületek. 4. Majd végül a borhamisítás meggátlása végett szerveztettek a pincefelügyelői intézmények. Vannak iskolai, kerületi és pincevizsgálati ügyek. Az egri szakiskola kerületi teendőkkel nem foglalatoskodik, csakis egyes felső megbízatások esetén. Ha tehát gazdatársaink szőlővesszőt, ■zőlőoltványt akarnak rendelni, sőt bármilyen az iskolai természetű ügyeken kívül szükségük van felvilágosításra, ne a szakiskola igazgatóságához — jő lehet utóbbi esetben is kérelmük soha megtagadva nem lesz — forduljanak, hanem a kerületi felügyelőhöz. A kerület vezetője Hevesvár- megyét illetőleg az egri szakiskola igazgatósága volt több ciklusban felváltva. S éppen innen a sok zavar. Ma Hevesvármegye részét képezi az úgynevezett miskolci kerületnek, amelynek területe a jelenlegi északi vármegyék ,Miskolctől az Ipoly folyásáig, délre az alföldig. Minden ügy tehát, kivéve a szorosan vett szakiskolai dolgokat, Miskolcra a kerületi felügyelőhöz tartozik: Gyakori s most időszerű a szőlővessző és oltvány vásárlás, telepítés, felnyitás stb. ügy. Időt nyernek s magukat kímélik, akik ezt tudva, azonnal az illetékes helyre, Miskolcra fordulnak. Az egri szakiskola amerikai 6zőlőtelepet is kezelvén, szőlővesszőt s oltványt is termel, de a vételajánlatoknak a felsőbb helyre való terjesztése már kerületi munkakör s a szőlővesz- szők és oltványok kiadatására az intézkedés is felső rendeletre tétetik. A mi a borellenőrzést illeti, a miskolci kerület vezetője egyben pince felügyelő is; vagy oda, vagy Egerben kivételesen a szakiskolához is lehet fordutni, meg lévén bízva S. és J. főfelügyelők ez irányú szakszolgálattal. Ha gazdatársaink a jelen munkabeosztás szerint alkalmazkodnak, dolgaikhoz gyorsabb elintézést nyerhetnek. Mert a szakiskola tanulói kertészeti kiképzést is nyernek; a szőlő és borgazdaság mellett a szakiskola gyümölcsfakertészettel is foglalkozik. Sz. M. rOWV*i»» '»MS'O »!>•<!OSUSe»7»»» »9 MSHW»»»» Mayer miniszter ma foglalta el hivatalát. Nagyatádi demokratikus politikájának nyomdokain óhajt tovább haladni. — Programmjának középpontja a földbirtokreform. — A minisztérium tisztikarának tisztelgése a miniszter előtt. Budapest, M. T. I. Mayer János földmivelésügyi miniszter ma délben foglalta el hivatalát. 12 órakor fogadta a földmivelésügyi minisztérium tisztikarának tisztelgését, amelynek nevében Tachi Jakab államtitkár üdvözölte a minisztert. Mayer János miniszter válaszolva az üdvözlésekre, kijelentette, hogy az ünnepélyes fogadtatásra nem volt elkészülve és így nem állított össze semmiféle programmot. — Programmra különben sincs szükségem — mondotta. Azt a programmot vettem át, amelyet elődöm képviselt. Nagyatádi Szabó István a demokratikus politikát képviselte, amelyet ő népies politikának nevezett. Ezt a népies politikát kívánom én is követni. Sürgetem a földreform végrehajtását, de sürgeti az igénylő tömeg is, ezért a földreformot sürgősen végre kell hajtani. Mai programmot ezidő szerint nem adok, de haladni fogok azon az utón, amelyen elődöm haladt. Lelkes éljenzés követte a miniszter szavait, aki ezután visszavonult dolgozó szobájába. Ki volt az egri érseki líceum építő művésze? Szmrecsányi Miklós érdekes felfedezése. — Az egri érseki palotát, a líceumot, a veszprémi püspöki palotát és pápai templomot ugyanaz a művész építette. — A feledés másfél százados homályából csak most emelkedik ki Fellentháli Fellner Jakab, a nagy építőművész. Eger, 1924. november 17. Nem volnánk vérbeli egriek, ha kedves szenzáció erejével nem lepne meg bennünket az a felfedezés, melyet Szmrecsányi Miklós avatott tollából a most megjelent Egri Egyházmegyei Közlöny hasábjain alegmonumen- tálisabb egri épületnek, az érseki líceumnak építőművészéről olvasunk. A feledésnek másfélszázados homályából emeli ki a művészet történetnek e jeles tudósa és kutatója azt a férfiút, aki gróf Eszterházy Károly egri püspök nagy eszméjét, az egyetemnek szén űj alapon tervezte meg a líceumot. 1765 tői 1780-ig csaknem teljesen befejezték az óriási épületet. Fellner fizetőse 150 rajnai forint és utazásai alatt 3 forint napibőr volt. A jeles építőművész XIV. Lajosnak, a napkirálynak korában él és ennek a kornak ízlését tükrözik szép alkotásai. Az egri érseki palota, az érseki, liceum, a veszprémi püspöki palota és a Pápán ugyancsak Eszterházy püspök által emeltetett templom építési stílusa, szerkezete, mind egy megszánt épületet, ma is csodálatra téri kézre vallanak, de okmáméltő művészi alkotásban megvalósította. Szmrecsányi Miklós értékes műtörténeti tanulmány-cikke szerint gróf Eszterházy püspök, a főpásztori szék elfoglalása után azonnal, tehát még 1762-ben elkészíttette ifj. Gerl Károly bécsi építésszel az egyetemnek szánt épület tervét. Ezt azonban ké sőbb elejtették és 1764-ben Fellentháli Fellner Jakab tatai építész a püspök megbizásáből ege nyok ős feljegyzések is bizonyítják, hogy Fellner Jakab, az Eszterházyak tatai építésze alkotta azokat. Fellner 1780-ban halt meg Tatán. Valőizinűen bécsi származású. Méltó hely illeti meg a XVIII. század mesterei között. Eszterházy Károly nagy terveinek ő volt a művészi megvalósítója. Művészete itt vert gyökeret és hazánk légkörében fejlesztette ki teljes erejét. Németország vasárnap visszakapta a Ruhr-vasutakat. A francia és belga kezelésben levő német vasútvonalak visszaadása a német birodalmi vasút kezelésébe ma éjfélkor mindenütt , nyugodtan és zavartalanul megtörtént. A visszaadott forgalmi eszközök állapota sok helyen nem kielégítő. Az egyik kerület máris jelentette, hogy az ottani mozdonyokat tulnagy mértékben elhasználták és nagyon sok gépet forgalomban'tartottak még kor is, amikor a német lyok szerint már nem le üzemben tartható. A néi vatalnokok és a nőmet kö mindenütt a legnagyobb c mel üdvözölte a kérdéses vou. laknak a birodalmi vasút kezelésébe való visszaadását. A nyíregyházi katolikus kongresszus második napja. Nyíregyháza.(MTI.) A nyíregyházi katolikus kongresszus Il-ik napja az űj harang felszentelésével vette kezdetét. A kongresz- szus szónoka Frühutirth Mátyás volt Beszédében rámutatott arra, hogy a liberális gondolat milyen rombolást vitt végbe közéletünkben. Minden katolikus ember sziklavár legyen a romboló eszmék ellen. Ez az üzenete a baloldal számára, de van üzenete a jobboldal számára is. Ebben az országban nincs helye az egyőai akciónak. F9»l<9of<9<if'8' P9éT9é Templomszentelés Kerecsenden. Vasárnap, f. hó 16-án kettő» ünnepet ült a kerecsendi egyház. — Nagyemlékű Eszterházy Károly gróf, egri püspök által emelt barokk templomot Kuczka Mihály festőművész megkapó ízléssel, páratlan hozzáértéssel festette ki. A menyezeten négy képben gyönyörködik a szemlélő, amelyek a kenyérszaporítás csodáját, Urunk menybemenetelét, a megtestesülés titkát és Szent Cecíliát ábrázolják A falak dekoratív munkája, a színek tónusa, az egész mü összhangja a legnemesebb ízlést is kielégítik. Az új köpenybe öltözött templomot áldotta meg nagy asszisztenciával Szabó Antal prépost- plébános, ahová körmenetileg vonult a plébániából. Az alkalmi sz. beszédet Sumi János káplán tartotta nagy hatással. E fényes alkalom egybeesett a prépostplebános 40 éves papi jubileumával, amelyre megjelentek a kerületi és a szomszéd papságból: Baráczius József makiári, Sikorszky József adácsi, dr. Gsepela Lajos kápolnai, Lukács Ferenc hevesbátori, Ragány Bertalan szuhogyi esperesek, Da- nassy Gyula kistályai, Káplár Ágoston egerszalóki, Czabai bak- tai plébánosok, Vőber János gyöngyösi hittantanár, dr. Farkas István egri hitoktató. A lélekemelő szertartást Te Deum és a magyar himnusz fejezte be. A szentmise végeztével a plébánián közvetlen szavakkal üd- üdvözölte a 40 éves áldozárt a papság nevében Baráczius József, a megjelent képviselőtestületi tagok élén Nemecz Sándor, aki a község háláját tolmácsolta a prépostplebános gazdag adományáért, amellyel lehetővé tette a mü létesülését.
