Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-13 / 262. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger. 1924. november 13. csütörtök. X.LL évi. 262 s% Előfizetési díj postai szállítással agg kin • 40.000 K Égéi* és félévi előfizetést Meggedévre 120.000 E I — sem fos*-űa3k el, ----­1. /’aa»aBveisni»iTsevirTMM«BBM«amB3BeaíWMiMiw<WK5iwaHar i PÖLITÍ EÄI NÄPILÄP. Szerkesztőség: Eger, Litern» Kindóhivatal: Lkenmf nyírná» Telefon szára 11 A közeli Kelet. Eger, 1924. november 12. Nagy események vetik baljós árnyékukat Bukarest fölé a nem rég még magyar hősök vérétől pirotult Dnyeszter foiyő túlsó partjairól. Jogunk lenne hozzá, hogy kárörvendezzünk Romania Mare szorongásán. Hisz a romá­tok csúfos eljárása a bajba ju­tott magyar nemzettel szemben, a kommunista méregtől még ájultan és védtelenül fekvő or­szágnak teljes kirablásé, a tő­lünk elszakított magyar testvé­rek jogtalan üldözése és kínzása fölmentene bennünket minden regarde-től, mellyel egyik nép a másiknak a megpróbáltatások idején tartozik. Mégsem tapso­lunk a »Nagy Románia« névvel hivalkodó áliam sorsára oly döntő befolyással siető esemé­nyek fölött, hanem megmaradva a várakozás és szemlélődés ed­digi álláspontján, feszült figye­lemmel nézzük és mérlegeljük a világ eseményeit, melyek kö­zött erős magyar hitünk szerint a mi ezeréves országunk feltá­madása is rövidesen elkövet­kezik. A naggyá lett Románia keleti részében önálló köztársaságot kiáltott ki a lakosság és a poli­tikai vezetők a Romániától való teljes függetlenséget követelik. Ugyanekkor a Dnyeszter bal­oldalán tüntetve vonult fel a Bzovjet hadserege. Galac városá­ban kommunista összeesküvés. Szóval recseg-ropog a Maré Romániának hívott államépület egész bordázata. Azt, hogy a vörösek Romániá­ban és annak keleti határán élénk tevékenységet fejtenek ki, bizo­nyos aggodalommal vesszük tu­domásul. A vörös gonoszság el­leni harcban együtt érez Európa minden kultur nemzete. Ha azon­ban meggondoljuk, hogy a vö­rösek mindenütt csak az Achilles- sarkat keresik és ott lépnek fel legkönyebben, ahol legnagyobb az egyenetlenség és legnagyobb a lehetőség zavarok keltésére, akkor a főhibát Romania Mare összetételében kell keresnünk. Ez a nemzetek trianoni konglo­merátumának kiáltó típusát mu­tató ország olyan egymással homlokegyenest szemben álló * Országrészekből van összetákol va, hogy már születésében min­denki látta az elkövetkező bom­lás jeleit benne. A mostani események, a bol- eevismustől eltekintve, történelmi szükségszerűségből következ­nek Besszarábia önállósági moz­galmát követni fogja Erdély mozgalma és Maré Románia ha­Budapest, M. T. I. A nemzet­gyűlés mai ülését az elnöki előter­jesztések után az indítvány- és interpelláció» könyvet olvassák fel. Huszonhat interpellációt je­gyeztek be és ezek előterjeszté­sére V22 órakor tár ét Ház Első sorban Búd János miniszter és Csáky Károly m. kir. honvédelmi miniszter válaszol Szabó József és Eckhardt Tibor interpel­lációira. A napirend előtt Horváth Zol­tán szólalt fel. A Kisaunfőlegy- házai képviselőtestületnek Tisza István emlékünnepélyéről hozott határozatát teszi szóvá. Kiskun­félegyháza képviselőtestülete — 1920 ban határozatot hozott, mely szerint minden év oktőher 31 én Tisza István emlékére díszköz­gyűlést ; tartanak. Az újonnan alakúit képviselőtestüiet azon­ban ezt a határozatot megsem­misítette, főleg azért, mert a képviselőtestület túlnyomó több­Róma, nov. 12. Torra képvi­selő jelentése a külügyminisztá- ] rium költségvetéséről, amelyet a kamara holnap tárgyal, foglal­kozik Fiume, a Jubaföld és a Dódekanézosz kérdésével. A je­lentés rámutat arra, hogy Olasz­ország közreműködött Ausztria, Magyarország és Lengyelország szanálásában. Kiemeli a Cseh­országgal és Jugoszláviával kö­tött barátságos szerződéseket. A jóját hatalmas viharok recseg­tetik, ropogtatják, mindaddig, amig szomszédaival a jog, igaz­ság és méltányosság alapján új, különbókét nem köt, melynek semmi köze sem lehet Trianonhoz. És hála a magyarok Istené­nek, hogy az gégész »hatalmas« kisantaní ugyanolyan labilis ala­pokon áll, mint Románia. gége Tisza István politikáját nem helyesli Félő volt, hogy a közgyűlésen botrányok lesznek. Kimondották tehát, hogy a díszközgyűlést ezen­túl megszüntetik. Tisza politiká­járól különbözők a vélemények. Mint ember, Tisza István talpig becsületes volt, politikáját azon­ban többen nem helyeslik, mert az országra károsnak tartják. Nem áll meg a lapoknak az a állítása, mintha a képviselőtes­tület határozata Kiskűrifélegyhá- zán felháborodást idézett volna elő. — Amikor a képviselőtestület ezt a határozatot meghozta, ke­gyelettel és tapintattal járt el és elkerülte a botrányokat. Végűi visszautasítja a lapokban foglalt inezinuációkat. Ezután napirend szerint a fő­városi törvényjavaslat tárgyalá­sára téri át a Ház. Az első fel­szólaló Hébelt Ede volt. kis-ententenek — mondja a je­lenté« — a status quohoz való ragaszkodáson kivűi az is célja, hogy az utódállamokat föderá­cióba egyesítse, amely a régi monarchiát szélesebb arányok­ban állította volna helyre és Giatzországgal szemben termé­szetesen nélkülözte volna a ba­ráti irányzatot. Jellemző a kis-entente kebelén belül a francia politika befolyása, smely nemcsak korlátozni, ha­nem egészen kikapcsolni akarta az olssz befolyást a Duna men­tén. A Jugoszláviával kötött ba­rátsági szerződés rést tört ezen a falon éa helyreállította Kőzép- Európában az egy-nsulyi,«meny­nyiben az Auszlriávsl, Magyar- országgal és a kis-eníenta-tat fennálló jóviszonyon kívül ba­rátságos megértést és együttmű­ködést eredményezett. «K. Macdanaldot saját pártja Délamerikaba száműzi. London, november 12 A Chi­cago Tribune tudósítója jelenti lapjának, hogy Macdonald ve- zéri állása a munkáspártban erősen megrendülte azóta, hogy a választásokon pártjával ve e- séget szenvedett. A pártvfzetőség gyűlés' 1 Mac- domüdot valóságos vizsgálatnak vetették alá: részletesen bírál­ták politikáját és taktikáját, ame­lyet miniszterelnöksége idején követett. Hir szerint a pártvezeíőség m-gy elégedetlenségének adott kifejezést, amiért is elhatároz­ták, hogy ezt a kérdést a párt- egveég megóvása érdekében nem fogják beható vita tárgyává tenni, hinein meghagyva Mac- donaldot a párt névleges veze­tőjének állásában, őt egészségi okokból hosszabb szabadságra küldik Dől-Amerikába. Micdonald körülbelül két hőt múlva indul útjára, amely előre­láthatólag mintegy három hóna­pig fog tartani. Azért választot­ták Dél-Amerikát Macdonald tar­tózkodási helyéül, mivel ez a világrész messze esik és mivel ott Macdonald, aki nem tud spa­nyolul, előreláthatólag nem mond­hat beszedeket. Ezenkívül Mac- donalddal ünnepélyesen snegígér- tet'iék, hogy semmiféle fontosabb elhatározást nem tesz, mielőtt Snowdsn, Henderson, Clynes és Thomas véleményét és hozzájá­rulását nem bírja. Macdonald távollétében Snow­den lesz a munkáspárt parlamenti képviselőinek vezére. A párt elhatározta, hogy tm g- tisztuja sorait azonnal és töké­letesen a kommunista elemtől, mely a pártba befészkelte magát. Ezekhez számítják azokat is, akik ugyan nem kimondottan kommu­nisták, hanem akik mégis támo­gatják Moszkva politikáját. Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőre. Károlyi Mihály gróf vagyon- elkobzáei pőrét tegnap kezdte tárgyalni a magyar királyi Kú­ria. ítéletet hosszú tárgyalás után a jövő héten várnak. Kiskunfélegyháza képviselőtestületének ke- gyeletsértő határozata a nemzetgyűlés előtt. Huszonhat interpellációt jegyeztek be a mai ülésre. n»»» atusra» Rést ütött a kisantanton a szerb-olasz megbékülés. Olaszország baráti viszonyt teremtett Ausztriával és Magyar- országgal. — Itíit tartalmaz az olasz külügyi expozé.

Next

/
Thumbnails
Contents