Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-13 / 262. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. november 13 Véres összeütközések Montenegróban. Bélgrádból jelentik : A Pravda montenegrói zavargásokról ad hírt. Ezeknek a zavargásoknak oka, hogy az albánok egy ke­rületi prefektust meggyilkoltak. Több ezer montenegrói ÄDdri- jevicából Bjelopolje feló vonul. Sok faluban véres összeütkő tésre került a sor, aminek során többen meghaltak. Ipekböl csa­patokat küldtek az összeütközé­sek színhelyére. Hir szerint Bjelopoljénél ke­resztények éa mohamedánok közt véres összeütközésre került a sor: Ennek as összeütközésnek oka egy Bosko Boskovits nevű ke­resztény vallású kerületi parancs­nok meggyilkolása. A Boskov.ts- nemzetség kétezer tagja Bjeio- polja felé vonult, ahol rajtaütöttek a mohamedán lakosságon, annak a gyanúnak alapján, hogy Bosko Boskovitsotamohamedánok gyil­kolták meg. Az összeütközések során több száz mohamedánt meggyilkoltak. Közelebbi hírek hiányoznak, mert a telefőn össze­köttetés időközben megszakadt-J3B« S»3SBB3gg A spanyolok béketargyalásokat kezdtek a riff-kabilokkal. Páris, november 12. (Havas.) Echevarrieta nagyiparos aki 1922-ben a spanyol foglyok ki­váltása ügyében tárgyalásokat folytatott, Ferrernek, a marokkói főbiztos volt főtitkárának és Gonzalez ellenőrnek kíséretében Gibraltárba érkezett, hogy ott megbeszéléseket kezdjen a bé­kéről Abd el Krim képviselőjé­vel, Gibera kaiddal. A marokkói felkelést nem tudták leverni a spanyolok és most béketárgya­lásokat kezdenek. Nagy földrengés Svájcban. Genf bői jelentik : A föld meg­rázkódtatása következtében a wallenstadti tó balpartján hatal­mas földcsuszamlás történt, amely a vasúti töltést hosszú darabon magával ragadta a tóba. A cseh-horvát barátság a valóságban. Zágrábból jelentik: A Slo­venske Ludove Noviny-ban ol­vassuk a következőket: A Pa- sics—Benes-féle barátság egé­szen másképen fest a valóság­ban. mint a cseh sajtóban. A zágrábi szokol-ünnepen ugyanis a horvát legények a cseh szo- kolokat először megverték, azu­tán kikergették a városból. A Hrvatske Pravo így ír a csehekről: A ceehaknek a hor- vátok között nincs semmi ke­resni valójuk. Amennyiben kö­zénk tévedne ilyen C38h uzsorás, seprüzzátek ki és ha nem megy, uszítsátok reá Kutyáitokat. Egye­bet úgy sem érdemelnek. Rajtuk a sor, hogy máskép bánjunk velük. Mondjanak le piszkos szokásaikról, ha hozzánk köze­ledni akarnak. Egyelőre azon­ban nem akarjuk őket látni. Három felbérelt kommunista tört a kormányzó életére. A felbujtók Loeben városában háromezer svájci frankot, öt tojás­gránátot és egy forgópisztolyt adtak a merénylőnek. Eger, 1924. november 12. Jelentettük tegnap, hogy a budapesti államrendőrsőg a kor­mányzó személye ellen külföldi kommunista összeesküvésnek jött nyomára. A készülő merénylet­ről az Üdv Hadserege értesí­tette a rendőrséget. Kertész lát­ván 29 éves lakatossegéd volt az egyik íerlbárelt merénylő. Kertész Hatvanban egy ke reskedőnél nemrég betörést kö­vetett el. így került a rendőr­ség kezére, mely Írásait, feljegy­zéseit nagyon gyanúsnak találta és két csendőrrel Budapestre vitette a betörőt. Ekkor derült ki, hogy Kertész már a kom­munizmusban is szerepelt és Zalaegerszegen is volt az inter­náló tábor lakója. Innen szökött meg Ausztriába, ahd újból a kommunisták közé került. így jutott Loeben városába, ahonnan, mint ismerés, Sztáron Sándort is azért küldték Magyarországra, hogy merényletet kövessen el az államfő ellen. Sztaront elfogták és a bíróság már el is ítélte. Kertész iLoebenben hosszas tárgyalások után — saját vallo­mása szerint — vállalkozott arra, hogy visszatér Magyarországra és elköveti a kormányzó ellen a rábízott merényletet. Loebeni megbízói háromezer svájci fran­kot, egy fergőpisztolyt és öt tojásgránátot adtak neki azzal az utasítással, hogy vagy a nyíregyházi százéves jubileum vagy pedig az újpesti Stadion­ban rendezendő bikaviadalok alkalmával gyilkolja meg — Horthy Miklós kormányzót. Kertész teljes beismerésben van. Elmondja, hogy vállalko zásának végrehajtására Kováos István 30 éves lakatot segédnek ős egy Weisz nevű hentesnek kíséretében jött Magyarországra. Ezt a két embert is Loebenben adták melléje. A rendőrség politikai osztá­lya megállapította, hogy a me­rénylők csakugyan leuiaztak Nyíregyházára, d8 elkéstek, mert megérkezésük idején a kor­mányzó már újból Budapesten volt. A merénylők falbujtói után Ausztriában is nyomoz a magyar rendőrség. Cí-Ö-Uw SZOSN* O^SOSOOOOIOOOOO Besszarábiában kikiáltották a független moldvai köztársaságot A vörös hadsereg tűntető felvonulása a Dnyeszter bal partján. Románia súlyos helyzete Eger, 1924. november 12. A közeli keletről messzehatő események hírét hozza a távirő. A román fennhatóság alá került Besszarábiában kikiáltották az önálló moldvai köztársaságot és egész Beeszarábia részére füg­getlen felségjogokat követelnek az ottani vezetők. A köztársaság kikiáltásáról még hiányoznak a közelebbi részletek. Romáuiát ez a váratlan esemény a legsúlyo­aabb helyzetbe sodorta. A román katonaság kisenevi jelentés sze­rint a Dnyeszter folyó balpart­ján a vörös hadsereg tűntető felvonulását figyelte meg. Az orosz uralom alatt álló túlsó parton vörös lobogók lengenek a házakon és azt kiáltják át a román lakosságnak, hogy «Éljen a moldvai szovjetköztársaság» és román forradalmi dalokat éne­kelnek. Pulitti könnyű sérülésével végződött a Kovács—Pulitti párbaj Nagykanizsán. Puiitti bocsánatot kért — A magyar-olasz barátságot éljenezték. Eger, 1924. november 12. Ismeretes, hogy az olasz Pu­litti vivő bajnok a párisi olira- piáezon megsértette a világ- bajnokságot nyert magyar Ko- váes Györgyöt. Az ebből kelet­kezett párbajt Nagykanizsán ma délelőtt vívták meg a fslek. A párbaj lefolyásáról, melyet az egész világ érdeklődése előzött meg, ma délután a következő telefon jelentést kaptuk. Budapest. M. T I. A Kovács György és Pulitti közt lefolyt párbaj Pulitti könnyű sebesülé­sével ős boo«ánatkérÓ8Ővel vég­ződött. A párbaj 10 őrá 15 perc­kor kezdődött. A felek igen he­vesen csaptak össze. A párbaj ötvennégy percig tartott. Két­szeri megszakítással összesen huszonhárom menet volt. Pulitti pulzusa az orvosok első meg­állapítása szerint 168 at, a má­sodik megállapításnál 172-őtvert, dr. Kovácsé 158 at, illetve 166-ot. Az orvosok ekkor ajánlották a párbaj befejezését. Hermann Ottó ekkor így szólt a felekhez: — Uraim, én eddig pártatlanéi vezettem a párbajt és megálla­pítom, hogy a becsület követel­ményeinek mindketten eleget tettek. Felszólította a feleket, hogy bébüljenek ki. Pulitti békejobbot nyújtott Kovácsnak és ezt mon­dotta : — Végtelenül sajnálom a tör­ténteket. Bocsásson meg nekem. A párbaj a magyar-olasz barát­ság éljenzésével 11 óra 35 perc­kor végei ért. Az ejtőernyő-ugrás bemutatása Egerben. Korányi Zoltán a világhírű ejtőernyő- ugró mutatja be újrendszerű ejtő­ernyőugrását. Eger, 1924. november 12. E hőt elején városunkba ér­kezett az eurőpa- és amerika- szerte híre* Korányi Leonard Zoltán, aki a repülőgépekből te ,énő kiugrásaival szerzett hírt nevének. Talán mi is emléke­zünk még ez év májusában a mátyásföldi repülőnapokra, mi­kor Budapesten valóságos ejtő­ernyő-láz volt. Az ejtőernyőt a repülőgépek­nél használják mentőeizköznek, ha a gépet harcközben lövés vagy valamely baleset éri. Ek­kor a levegő harcosai az előre rájuk szerelt ejtőernyővel kiug­rónak a sérült repülőgépből és lassú lebegéssel földet érnek. Indiai regékben olvasniuk vala­mikor ily alkalmatosságokról. A történelem azonban Leonardo da Vinei-i ismeri, mint első aktiv kísérletezőt, aki ejtőernyőt szer­kesztett és azzal ugrásokat sze­mélyesen végzett. Utána francia rabok róttak össze lepedőkből hasonló dolgot, és nem egynek sikerült a magas börtönablakok- bői ilyennel végleg eltűnni az igazságszolgáltatás elől. Ma is páris a hazája a «Parachute»-nek. Főképpen a léghajóknál vált ál­landóan használt eszközzé. Leg­újabban azután — a világháború alatt — tetőpontját érte el az ejtőernyő fejlődése. Ekkor már minden harcba in­duló repülőgép el van látva ily mentőeszközzel, hogy pl. az égő repülőgéppel ne kelljen a piló­tának velezubannia. Egerben repülőgép híjján egy magas to­ronyról fog leugrani Korányi. Ez legújabb rendszerű talál­mánya. Kivégeztek két spanyol forradalmárt. Barcelona, 1924. nov. 12. A haditörvényszék szombaton tárgyalta azoknak a lázadóknak ügyét, akik résztvettek.november 6 án a rendőrséggel vívott harc­ban. Ennek a csatározásnak a rendőrség részéről egy halottja és egy sebesültja volt. A törvény­szék két vádlottat halálra ítélt. Ezeket tegnap reggel ki is vé­gezték.

Next

/
Thumbnails
Contents