Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-12 / 160. szám
Ára hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1924. július 13. ves&rnap. ILI éri 161. Sí. EIö£I*eíést dij postai szállítással Ejhj Mrs. . 25.000 K Eytes és félévi előfizetést ffieacéévre 75X00 K ' — nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Feíelőe szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség t Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Licenmi nyomda. Telefon szám U. Fokról-íokra! A magyarországi szociáldemokrata pán & múlt század 90-es éveiben kezdett alakulni. A főváros és néhány .vidéki város gyári munkásaira vetette ki báláját, azokat verbuválta be a szakszervezetbe. Az eredeti cél, a munkás igazságos bérének követelése volt. Nálunk ugyanis az- időtájt kezdett fejlődni a gyáripar; akkor alakultak a gépgyárak, nagy malommüvek, amelyek ezerszámra',foglalkoztattak munkást. A munkásság javarésze a vidékről került ki. Mesterlegények, tönkrement kisiparosok, napszámosok kerestek és találtak elhelyezkedést a gyárakban. Ez az elem bitet, vallásosságot, munkakedvet, hazafiságot vitt magával a fővárosba, de ott, mint munkás, nem talált gondozóra. A nehéz étkezési, lakási, munkanélküli viszonyaiban jő barátként hangzott — a szocialista agitátor szava, aki a jobb jövő érdekében szervezkedésre szólította a munkásságot, hogy több munkabért csikarjon ki magának. A kitartó agitáció meghozta a maga gyümölcsét, mert két évtized alatt 100 ezerre növekedett a szocialista munkások száma. A szocialista vezetőség, amely kezdetben a munkái anyagi érdekeinek felkarolását írta zászlajára, ezen kívül új vallást, új dogmát, új világnézetet kezdett, hirdetni. És ez a dogma a durva materializmus hittétele lett, elannyira, hogy vérbeli szocialistának lenni annyit jelentett az agitáció szemüvegén, — mint hitetlennek lenni. A szocialista vezetőség, mikor a kereszténységnek hadat üzent, szembe szállt a hazafisággal, melyet kigúnyolt s helyébe internacionalizmust hirdetett, mondván: világ proletárjai, egyesüljetek. A keresztény és a hazafias magyar elem összeütközésbe került a szociáldemokráciával. Két irány kezdett védelmi és pozíció harcot. Vezérek a mi részünkről jeles hazafiaink, ott pedig a nemzetköziség zsidő-szabadkőmüves exponensei. A háborút követő forradalomban nem levegőhöz, szóhoz, de kormányrúdhoz is eljutott a szociáldemokrácia. És mit tett ? Miután Belgrédban elárulta a hazát, hozzájárult a megcsonkításhoz: természetrajzához híven a terrorhoz nyúlt. Mindenkit beszervezni, vörösgombot duggatni a kabátja gomblyukába, megróni pártadóval, az élelmiszereket, sót, lisztet, utazást megvonni attól, aki nem hódol be a vezetőségnek. A rövid, dicstelen uralmat átengedte a magyarországi szociáldemokrata párt édes testvérének. — a kommunista pártnak. E szóra kommunizmus: eszünkbe jut minden borzalom, vérontás, akasztás ; csirkefogók, kémek, besúgók, gyilkosok betyársága. Ebből a forgószélből, jégverésből, ciklonból, — hála Isten, — kiszabadult az ország. A kommunista vérszopók elmenekültek ; a sebeiben heverő ország testéről eltünedeztek a kullancsok. Az ország népe föllélegzett a nagy vihar után s a romok eltakarításához fogott; a gyujtogatók, — vakondok módjára — a föld alá bújtak, föld alatti utakon könyörögtek holland, francia elvtársi «közbelépés» iránt. Az idő múlt. A veszedelmes alakok feje felől elmúlt a közvetetlen veszély. Lassan, észrevétlenül elővették régi rozsdás fegyvereiket, azokat kitisztogatták s bár az első nemzetgyűlési választáson egy jelöltet sem állítottak, a másodikon már Megírtuk annak idején, hogy a kor- j mányző Perlaky Elemér, érs. urad. jószágigazgatót gazdaeági-főtanácscssá nevezte ki. Ez alkalomból tegnap este mintegy 60*an gyűltek össze a Koronában, hogy őt üdvözöljék. A kedélyesen, meleg baráti körben eltöltött pár óra alatt az első pohárköszöntőt Vitéz Bobory György főispán mondotta s beszéde folyamán átadta a kinevező okiratot. Majd a társadslom és 3 vármegye nevében szólalt fel lsaák Gyula alispán, aki különösebben az ünne- peltnek a háború és a forradalmak idején teljesített szolgálatait méltatta. — Nagy László érs. erdőtanácsos az uradalmi tisztikar nevében, majd Jezierszky Mihály a gazd. felügyelőség részéről köszöntötték az új gazdasági-főtanácsost, — mindketten kiemelve fáradhatatlan munkásságát. A Velcsey-vadásztársaság nevében szólalt még Kolossváry István dr. meleg baráti szeretettel. Az elhangzott beszédekre együttesen válaszolt Perlaky Elemér. Meghatott beszédben köszönte meg mindazoknak, akik az ő meg nem érdemelt kitüntetésében közreműködtek. »Alapos lelkiismeretvizs- gálás után állapítottam meg, hogy nem szolgáltam reá, de éppen ezért fog ez a kitüntetés ösztönözni arra, hogy jövőben még fokozottabb munkásságot fejtsek ki.« Nem hivatalos beszédeket mindenki csak úgy mondhatott, ha 100 ezer koronát adott jőtékonycélra. így is szólásra jelentkeztek a következők : Velcsey István, Lipcsey Péter dr., Barsy István dr., Vitéz Bobory György dr., Bárdos József dr., Perlaky Elemér, Kál- noky Viktor dr., Gröber Jenő, Fcx Aurél őrnagy, Juhász László tábornok és Glősz Kálmán dr. Különösen kiemelkedett az a retorikai tökéletességű beszéd, amelyet Vitéz 25 emberüket hozták be, köztük a kommunizmus idejének hírhedt vezetőit ic. És a polgári társadalom nem okul a példán. Budapest, Sopron, Hódmezővásárhely, Szeged küldöttek szociáldemokrata depu- tátusokat, újabban Győr, ahol a kiváló Bernolák kisebbségben maradt. És a szociáldemokrata agitáció fokről- fokra halad. Elfoglalja védelmi pontjainkat. Beveszi bástyáinkat. A polgárság pedig: civódik, páholyból nézi a jobbak harcát. Ha nézi és csak nézi, majd meg is érzi a szociáldemokrata uralmat, amelyet pedig elég volt egyszer megizlelni! Bobory György dr. főispán mondott az összetartásról, együttérzésről és a hazafias polgárság fegyelmezett együttműködéséről úgy, hogy a nagy lelkesedéssel fogadott beszédnek három értékes visszhangja is volt. Az így begjűlt egymillió százezer koronát így osztotta el a Velcsey-társaság : 500 ezer koronát az egri hősök szobrára, 500 ezret a szent Ferenczrerdiek által emelendő szociális intézményre. 100 ezer koronát pedig »Egy emberbaráti nemes célra* adott át szerkesztőségünknek. Míe ísztertanács. Budapest, M. T. I. Tegnap este minisztertanácsot tartottak a kormány tagjai, melyen több kérdést tárgyaltak. A minisztertanács éjjel V»3 óráig tartott. Az angol-orosz konferencia. London, M. T. I. Hire jár, hogy az angol orosz konferencia tervezetét véglegesen elfogadták. Ha a kereskedelmi szerződést megkötik, a szovjetkormány 10—12 millió font sterlingre tehető összeget kap. Az 1921-iki kereskedelmi egyezménnyel szemben előjoga van és a szovjetkormány abba a helyzetbe kerül, hogy azt a pénzt, amely moBt az angol bankokban fekszik, mely eredetileg a cári Oroszországé volt, a maga részére igényelheti. Újabb orosz csapatösszevonó s az oláh határon. A belgrádi Vrems bukaresti jelentése szerint, a besszarábiai határon a szovjet- kormány nagy csapatösszevonásokat rendelt el. Az oláh kormány azt hiszi, hogy a szovjet evvel a csapatösázevonással nyomást akar gyakorolni a prágai konferenciára, amelyen a kérdést tárgyalni fogják. Perlaky Elemér ünneplése. Eger, 1924. július 12. ,