Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-12 / 160. szám
2 IfttJLi ISJßPUJ'tiAtä 1914 jtiliaa 13 A hatvani áUamrendörség kerítette kézre a ferencvárosi pályaudvar fosztogatóit Hatvan, 1924. julius ÍZ Megírta annak idején az Egri Népújság, hogy a budapest—ferencvárosi pályaudvaron egy kitünően megszervezett fosztogató-banda garázdálkodik. Feltörik a vasúti kocsikat a az abban talált szállítmányokat alaposan megdézsmálják. A legutóbbi Időben különösen azokra a waggonokra »utaztak«, amelyekben trafikszállítmányok voltak. És éppen ez volt a vesztük. A budapesti rendőrség sokáig nyomozott az ügyben, csaknem eredménytelenül. De nyomoztak a szomszédos rendőrhatóságok is, így a hatvani államrendőrség is figyelni kezdte a vasúti szarkákat. A nyomozásnak nem várt eredménye lett. A pályaudvaron ugyanis elfogtak egy vasúti munkást, aki Memfisz cigarettákat árult. Megmotozása és a házkutatás alkalmával 12 ezer Memfisz-cigarettát találtak nála. A tolvaj munkásnak összes cinkostársai is kézre kerültek, így a ferencvárosi fosztogatók kinyomozása a hatvani államrendőrség érdeme. «W» IMS W Néhány szó a villanygyár mérlegéhez. Eger, 1924. julius 12. III. Mint legutóbbi cikkemben jeleztem, beadvánnyal fordultam a bépviselőtestűiet- hez azért: adjon felhatalmazást a villanygyár üzletmenetének, illetve könyveinek a megtekintésére, hogy számszerű adatokkal és tételekkel igazolhassam a vállalat állandó veszteségének okát és hogy rá mutathassak arra is, miért emésztik fel úgyszólván a teljes jövedelmet az üzemi fenntartás kiadásai. Beadványomban hangsúlyoztam, hogy nem a képviselőtestület által szótöbbséggel elfogadott évi zárószámadást óhajtom bírálat tárgyává tenni, hanem a tarthatatlan összegű fizetősek, üzemi és általános kiadások tételeiből akarom pontos számadatokkal igazolni a vállalat eredménytelenségének okait és rá akarok mutatni a feltétlenül csökkentendő kiadási tételekre, hogy a vállalat életképessége ó« megfelelő jövedelmezősége biztosítható legyen. Mint értesültem, legközelebbi közgyűlésünk csak augusztus hónapban lesz, amikor a képviselőtestület lesz illetékes határozni, hogy a könyvekből megállapítandó adatok alapján rámutathassak mindazokra az okokra, amelyek a vállalat jövedelmezőségét megakadályozzák. Föltétlenül bízom a képviselőtestület igazságérzetében, hogy kívánságomat — tekintettel a közérdekre — teljesíteni fogja, jóllehet egyesek ez ellen állást foglalnak. A képviselőtestületnek meg kell adnia a lehetőséget arra nézve, hogy az egész város közönsége által évek óta óhajtott és állandóan nehézményezett, köztulajdont képező városi ipari vállalat nem jövedelmezőségének okaira pontos és számszerű adatokkal rámutathassak és meggyőződhessek arról, hogy a vállalatot gazdaságosan, a legszigorúbb takarékossággal vezették-e, hogy a képviselőtestület az igazgatósággal együttesen a föltétlenül kívánatos változtatásokra nézve intézkedhessen. Meg vagyok győződve, hogy az igazgatóság minden egyes tagja legjobb tudásával igyekezett mindenkor a nagy közönség és a vállalat érdekeinek előmozdításában közreműködni. Hogy évek során át megfelelő eredmény elérhető nem volt, arról az igazgatóság tagjai nem tehetnlek. Nincs megadva mindenkinek, hogy saját élethivatásán kívül, különösebb üzleti és kereskedelmi őreőke is legyen, hogy valamely iparvállalatnak gazdaságos üzletvitelét, esetleges fogyatékosságait is megállapíthassa, megbírálhassa. Mint legutóbbi cikkemben jeleztem saját tapasztalataim és megfigyeléseim alapján meggyőződtem, hogy a villanygyár nem jövedelmezőségének legfőbb oka a túlterhelt személyzeti létszám. A szükségleten felüli személyzeti létszám terhei miatt képtelen a vállalat biztosítani a megfelelő jövedelmezőséget. Ezek oly tekintélyes összeggel terhelik a vállalatot, hogy e fölösleges személyzeti létszám csökkentésével, a közönség külön megterhelése nélkül, teljesen fedeznék a közvilágítás költségeit. Teljes tárgyilagossággal óhajtok foglalkozni a tisztviselői létszám kérdésével. Érthetetlen, hogy miért kell a vállalatnak irodai teendőit oly sok tisztviselővel végeztetni. Hogy mennyire indokolt a létszám csökkentés, arra is rátérek. Van a vállalatnak : 1 gépészmérnök vezérigazgatója, 1 helyettes igazgatója 1 gépészmérnöke, 1 könyvelője, 1 pénztárnoka ás 5 tisztviselőnője. Ismerve a villanytelep üzemét ás tekintetbe véve azt a legfontosabb körülményt, hogy ipartermékét, a villanyt, kizárólag gép állítja elő; tekintetbe véve továbbá azt a körülményt, hogy a közönség villanyfogyasztása havonta egyszer kerül irodai kezelésre, illetve könyvelésre, számlázásra és az összeg bevételezésére : kénytelen vagyok azt a kérdést felvetni, hogy ezekből a teendőkből tulajdonképen mi és mennyi jut egy-egy tisztviselőre naponta és havonta ? Érthetetlen, hogy miért kell ezt a munkakört 10 tisztviselőnek ellátnia ilyen legegyszerűbb kezelést kívánó üzemnél, mint a villanygyár. Joggal kérdezhetem : Miért és mihez kell ide 2 gépészmérnök, amikor a műszaki teendőket a gépészmérnök- vezérigazgató látja el? Mivel foglalkozik akkor a másik mérnök ? Ha pedig ez látja el a műszaki teendőket, illetve ellenőrzést, mi a munkaköre a vezérigazgatónak? Mily hivatást tölt be az igazgatóhelyettes és mit a könyvelő ? Mi ezeknek a teendője és mivel foglalkozik a pénztárosnő mellett még 5 tisztviselőnő? Ez igazán érthetetlen. Minden fogyasztót egy tétellel terhelnek meg havonta, fogyasztását számlázzák és az összeget bevételezik. Ezenfelül havonta alig fordúl elő 5—10 szerelési tétel. Ezeknek a tételeknek könyvelése, számlázása egyenlő a semmivel. Az ellenőrzést és rovancsolást is számításba véve, megfelelő munkaidő és beosztás mellett semmi körülmények között sem kell a műszaki igazgatón kívül még 3 tisztviselő és 6 tisztviselőnő. Ily körülmények között érthető, hogy a múlt évi viszonyokhoz mérten miért terhelték a vállalatot 211 millió koronával a tisztifizetések. A leghatározottabban állítom, hogy az összes irodai teendőket jelentékenyen kisebb létszámmal el lehet és el kell végezni. Teljesen fölösleges a gépészmérnök-vezérigazgató mellett egy második mérnök, amennyiben ez a kis üzemű vállalat képtelen részére megfelelő műszaki munkakört biztosítani. Helyettes igazgatóra még kevásbbé van szükség, úgyszintén egy külön könyvelőre sem, hanem szükség van egy könyvelőre, aki pénztári ellenőr is, mert a szorosan vett könyvelést kényelmesen elláthatja és ellenőrizheti a pénztárt is, ha úgy tetszik igazgató-helyettesi címmel is. Az 5 tisztviselőnő munkakörét föltétlenül elláthatja 3 tisztviselőnő is rendszeres beosztás és kellő szorgalom mellett. Ha mindezeket tekintetbe véve a mérnöki, könyvelői és 2 tisztviselőnői állást megszüntetjük, a kiadások már ezeknél a tételeknél is tekintélyes összeggel csökkenthetők. A mai viszonyok mellett, a múlt évi viszonyok és fizetésekkel ugyanazon arányban álló fizetéseket számításba véve, havonta mintegy 6 millió korona kiadás volna megtakarítható egyenesen a jövedelmezőség javára. Ez az összeg, nézetem szerint, a könyvek adatai alapján pontosan megállapítható fölösleges üzemi és általános üzletköltségek tételeinél is havonta csak 3—4 millió korona megtakarítást számításba véve: összesen mintegy 9—10 millió koronát tesz ki az az összeg, amely már egymagában véve tekintélyes nyereséget jelent; olyant, mely a havi közvilágítás költségeit teljesen fedezné. » Mindezeket számításba véve, nem tartom megengedhetőnek a mai nshéz viszonyok mellett, hogy egy közvagyont képező vállalatnál több milliós havi megterheléssel, fölösleges állásokat tartsunk fenn akkor, amikor a vállalat állandőan igen tekintélyes kamatterhes kölcsönökkel dolgozik és a közönség állandó és súlyos megterhelésével, a villanyárak havonkénti tekintélyes emelésével képes csak üzemét úgy- ahogy fenntartani. Közvagyonnál, mindenkor a város ás az adófizető polgárok anyagi érdekeit kell szem előtt tartani, a legszigorúbb takarékossággal, szigorú üzleti és kereskedelmi érzékkel kell vezetni a vállalatot, hogy jövedelmezősége mindenkor biztosítható legyen. És ha netalán egyes tényezők ezt kivihetetlennek tartják, készséggel vállalkozom a felelősség teljes tudatában ennek a keresztülvitelére. Ha kell, bebizonyítom, hogy redukált létszámmal egy év alatt a kívánt eredmény elérhető, a vállalat nemcsak a mainál olcsóbb villanyáramot fog szolgáltatni és meg fogja keresni a város adófizető polgárainak megterhelése nélkül az ingyenes közvilágítást is, mert ez a vállalat megfelelő takarékosság mellett még igen tekintélyes jövedelmet is biztosíthat. Radii Károly. A Dobó István-társaság nyári táncmulatsága aug. 10-én lesz a Koronában tombolával ás amerikai árveréssel
