Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-23 / 245. szám
Ara 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. október 23. csütörtök. XLI. évi. 245. az Előfizetési dij postai szállítással *BB hón . 35.000 K ; E0éss *« félévi clöflxctétt HegBcdévrc 105.000 K ' nem fogadnnk eh POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8BEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A népszövetségi főbiztos jelentése. Napi politika. A bünteti novellának az igazságügyi bizottságban való tárgyalása minden pártban feltűnést keltett. Különösen az ellenzék találja érthetetlennek, miért tartja szükségesnek a kormány a «szigorú» törvényjavaslatot újra szőnyegre hozni ? Ezen az oldalon az «ideges» hangulat további kiélezését várják tőle. Illetékes helyen pedig kijelentették, hogy a novella plenáris tárgyalását a kormány nem tartja aktuálisnak, csupán azért vették elő, hogy a fővárosi törvény esetleges váratlan befejezése után a Ház esetleges munkarendjében zavar ne álljon be. Kisgazdák tanácskozása Búd Jánosnál Még mindig nyílt kérdés a kisgazdák mozgalmának és ezzel az Egységes párt bel6ö helyzetének végleges elintéződőse. Ezen a héten mindenesetre tisztább kép fog a helyzetről kibontakozni, mert a mai napon nagy erővel indultak meg azok a szak- tanácskozások, amelyek a válság folyamán fölmerült követelések elintézésével állanak összefüggésben. Tegnap délelőtt tizenegy órakor Búd János miniszter képviselőházi szobájában tanácskozás volt, amelyen többek között Vargha Imre államtitkár, Marschail Ferenc, Szijj Bálint, Erdélyi Aladár képviselők vettek részt. A kisgazdák több ismert gazdasági kívánságáról tanácskoztak. Hir szerint még a mai nap folyamán tanácskozás lesz azokról a kívánságokról is, amelyeket a kisgazdák a jövedelmi adó kivetésével kapcsolatban fölvetettek. Várják azt is, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és nagyatádi Szabó István már a mai nap folyamán tanácskozásra ülnek össze. A vármegyék és városok inségmunka-kölcsöne. Eger, 1924. okt. 22. A hivatalos lap mai száma miniszteri rendeletet közöl, amelyben az alispánokat és polgármestereket felhatalmazza arra, hogy a közérdekű inségmunkák céljaira saját hatáskörükben a Pénzintézeti Központtól a népjóléti miniszter által megállapított összegű kölcsönt vehessenek föl. A kölcsön felhasználásának módját, illetőleg a végzett munkálatokat az illetékes szakminisztériumok fogják ellenőrizni. A jóvátételi bizottság ujább albizottsága is megalakult. Pdri8, if. T. 1. A Jóvátételi Bizottság tegnapi ülésén megválasztotta annak az albizottságnak a tagjait, amit a londoni jegyzőkönyv értelmében a dologi szállítások ügyében kellett megalakítani. II. A kiadások, a helyzet megítélése szempontjából, a pénzügyi év első negyedében még fontosabbak, mint a bevételek. A havi előirányzat julius hóban 30.5, augusztusban 33.8, szeptemberben 3fi,7, vagyis ősz- szesen 101.0 millió aranykoronát tesz. Az újjáépítési terv szerint a havi átlag mind a három hónapra egyenkintv31 millió aranykoronában volt megállapítva. Ezek a számok tehát évi 32 millió aranykorona többletet jelentenek az újjáépítési költségvetésben megállapított kiadási tételekkel szemben. A tényleg előállott szükségleti többlet részben az állami alkalmazottak illetményeinek fölemelése, részben pedig a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának becslésével szemben mutatkozó eltérés folytán jelentkezik ős végül bizonyos mértékben az a körülmény is eredményezi, hogy a valóságos aranyárfolyamnál magasabb szorzőszámot alkalmaznak. Minden* nek dacára az első évnegyedre vonatkozó költségvetési hiány csak kevéssel haladja meg az újjáépítési tervezatban szereplőt. Az adóhivatalok számadásaik lezárásának elvégzése után működésüket megszüntetik és az államháztartás új rendszere teljesen őletbelép és ennek folytán elvárható, hogy a zárószámadásokat az illető hónap vége után megfelelő rövid időn belül a főbiztos megkaphatja. Azokat az előlegeket, amelyeket az államnak addig forgótőke gyűjtése céljából, a kölcsön előirányzat szerinti összegén felül minden hónapban nyújtott a főbiztos, a kormány már teljes összegben visszafizette és októberre az előirányzat szerinti hiányon felül már nem volt többé szükség előlegre, sőt az augusztusban és szeptemberben, az előirányzattal szemben, elért bevételi többletek elégségesek voltak arra, hogy csak kisebb összeget kellett felszabadítani, mint amennyit az előirányzott hiány kitesz. Szeptember folyamán a kényszerköl- csön utolsó részlete fejében 24.5 milliárd papírkorona folyt be. Az augusztusi maradvánnyal együtt tehát 68 8 milliárd állott a kormány rendelkezésére. Ebből az állam szeptember folyamán 12 8 milliárdot vett igénybe, úgy hogy szeptember 30-án 56 milliárd maradt még fenn. A valutáris helyzet alakulása szeptemberben nem mondható kedvezőtlennek. Azt az erős szaporodást, amely a Nemzeti Bank érckéezlete terén, a bank fennállása első hat hetében tapasztalható volt augusztus folyamán normálisabb fejlődés váltotta fel s ez nagyjából szeptember folyamán is tartott még nagyobb visszaesés nélkül. A bank kimutatása szerint körülbelül 100 milliárdos növekedés majdnem egészében az «arany, vert és veretlen» rovaton mutatkozott, mig az érckészletben beszámítható devizák és valuták állaga körülbelül változatlan maradt. Abból, hogy a bank az érckészletének majdnem egy egész szaporulatát valóságos aranyban helyezte el pénztáraiban, arra lehet kö- vatkeztetni, hogy a rendelkezésre állő készleteket mozgósítható külföldi fizetési eszközökben elégségeinek találta a legkedvezőtlenebb időszakban, az 1924. év első hat hónapjában várható . valuta és devizaígények kielégítésére. A jegyfedezet aránya, ha azt a bank alapszabályaiban előírt módon kiszámítjuk, junius hő végén 45’7•/», julius végén 57'6, augusztus 23-án pedig I0'4 százalékra növekedett, szeptember végén, hétről-héíre csökkenve 546 százalékra jutott. Ez az 54-6 százalékos arány azonos azzal, amely julius 23-án fennállott, dacára annak, hogy az érckészlet szeptember végén 50 százalékkal nagyobb volt, mint az előbbi időpontban. A Nemzeti Bank megbukása óta az érckészlet 1000 milliárddal, a leszámítolt váltók értéke jóval többel, mint 500 milliárddal szaporodott ; a jegyforgalom az azonnal lejáró tartozások összegével kombinálva ennek megfelelően 1.500 milliárddal növekedve, a kettő együttvéve több mint 5.500 milliárdot tesz ki, a lakosságra tehát fejenkint 44 aranykorona esik. A leszámítolt váltóknak és a jegyforgalomnak ez az emelkedése jórészt normálisnak és az idénynek megfelelő szabályBZ6rü jelenségnek mondható. Annak a körülbelül 510 milliárdos emelkedésnek, amely a bankjegyforgalomban szeptember utolsó hetében hirtelenül bekövetkezett, a zsirőszámlákon kezelt pénzek leemelése volt. A jegyforgalom és az azonnal lejáró tartozások együttvéve 400 milliárddal emelkedtek, szemben az aug. folyamán bekövetkezett 430 milliárdos emelkedéssel. Ez azonban nem változtatott semmit azon a tényen, hogy a forgalomban levő bankjegyek aranyban kifejezett értéke szeptember végén nagyobb volt, mint 1921. évi julius óta bármikor. Az kétes lehet, hogy a bankkamatláb fölemelésének lesz-e számottevő hatása a magánleszámitolási árfolyam és a bankjegy-forgalom alakulására. A különbözet a jegy bank-hitel és a magánbank-hitel költsége közt csökkent, amit csak helyes irányban mozgó fejlődésnek lehet mondani. A magánbankok saját érdekükben csekednő- nek, ha kondícióikat tovább mérsékelnék. Nagyobb forgalom, kisebb haszon mellett éppoly kedvező eredményekre vezethetne
