Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-23 / 245. szám
2 SüGm NEPÜJSÁO 1924. október 23. és emellett jobban eltérítené a leszámítolási üzletet a Nemzeti Banktól, ami hozzájárulna a normális viszonyok helyreállításához. A financiális gépezet helyes működésére szükséges, hogy az eszközöket a kereskedelemnek pénzzel ellátására a magánbankok tartsák kezükben; más sióval, hogy a közönség ismét helyezzen el betéteket és tartson aktiv folyószámlákat Ha ez ba nem következik, a Nemzeti Bank legfőbb feladatának teljesítése igen nehézzé válik. ***************&** *>acs*x’39*‘&is** *«e©******** A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az indítvány és interpelláciős könyvet olvassák fel. Az interpellációk előterjesztésére a napirend letárgyalása után tér a Ház. Az elnök Ruppert Rezsőt az interpellációban foglalt sértő kifejezés miatt másodszor utasítja rendre. Ezután Mózer Ernő, a külügyi bizottság jelentését terjeszti elő. Saly Endre személyes kérdésben szólal fel, majd napirend szerint a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház. Szabó József a kér. szociálista párt nevében szól a javaslathoz. Foglalkozik a szociáldemokrata képviselők felszólalásával, Ausztriában nem olyan rózsás a hely- ■******mm*&*®%&**Q***ms>*mi’ a»— m zet, mint ahogy azt a szociáldemokraták állítják. Bácsben a főváros vezetősége úgy segít magán, hogy igen súlyos adókat vet ki, ami természetesen drágaságot von maga után, különben Ausztriában is tiltakozik a munkásság a drágaság ellen. A javaslatot általánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjáúl. Ezután Rassay, Haiasits és Szabó személyes kérdésben nagy vitát kezdenek egymás között. A törvényjavaslathoz még Kétly Anna és Kiss Menyhért jelentkezett szólásra. Az elnök Kétly Annának adja meg a szót, aki élesen bírálja a törvényjavaslatot és kifogásolja a kurzust. A javaslatot nem fogadja el. ****■»*********** ***** ******** ***** Vitézi beiktatás az egri Fökáptalan mátkái telkeibe. Kecskemét, 1924. október 22. Megható szép keretek között folyt le vasárnap délelőtt vitéz Bánhidy János ős vitéz Papp Mihály kecskeméti vitézek beiktatása az egri székesfőkáptalan által adományozott matkői vitézi teikekba. Délelőtt 9 órakor a Városháza árkádja alatt gyülekezett sz ünneplő közönség. A kormányzó képviseletében megjelent vitéz Síménfalvy Tihamér törzskapitány, a város részéről Fáy főispán és Zimay polgármesterrel az élén a városi tanács. Továbbá ott voltak a különböző testületek és hivatalok képviselői, a kecskeméti tisztikar é3 a kecskeméti vitézi szék vitézei. Az ünneplő közönség 9 órakor bevonult a nagytemplomba, ahol szentmisét hallgatott. 11 órakor a város közgyűlési termében díszközgyűlés volt. A termet zsúfolásig megtöltötték a bizottsági tagok és az érdeklődő közönség. Táy főispán a gyűlés megnyitása után háromtagú bizottságot küldött ki a törzskapitány meghívására. A törzskapitányt a főispán üdvözölte meleg szavakkal. Vitéz Simáafalvy törzskapitány meg- 1 köszönte az üdvözlést és örömének adott kifejezést, hogy Kecskeméten megjelenhetett. Méltatta a vitézek ‘érdemeit, amely után Medgyeey Gyula lelkész a vitézi telkekből mint3zsákocskába zárt főidet megáldotta. Vitéz Síménfalvy aztán köszönetét mondott az egri káptalannak az adományért és fölolvasta a vitézi rend birtokba helyező okiratát. A vitézekhez buzdító beszédet intézett és őket, mint új gazdákat a régi kecskeméli gazdák szeretetébe ajánlotta. A telekbeiktatott vitézek nevében Bánhidy János mondott köszönetét az adományozóknak és megfogadták, hogy hazafias Kötelességüket ezután is odaadással fogják teljesíteni. Iványosi Szabó László dr. kormány- főtanássos az egri főkáptalan nevében intézett azután beszédet a vitézekhez. A hazaszeretet rpotheosizának nevezvén az ünnepet, megígérte, hogy a vitézek köszönetét a főkáptalennak tolmácsolni fogja. Végül táviratilag üdvözölték Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját. K. K. m&aw***m&*i»w&‘?s#**ma*v*m‘m*******m&*m*m***»mm**y>*m****«**. ** A bolgár jóvátétel. Szófia, M. T. I. Cyrill Popoff, a bolgár közgazdasági tanács elnöke, előadást tartott a bolgár jóvátételről. Ismertette, hogy az ország milyen emberfeletti erőfeszítéssel igyekezik végrehajtani az erre vonatkozó rendelkezéseket. Megállapította, hogy a szerződéi hatálybalépésétől egész 1922-ig Bulgária a különböző szövetség- közi bizottságok eltartási költségeire, továbbá helyreállítási és egyéb kötelezettségek címén 3 millió lírát fizetett. Azt a veszteséget, emit a nemzetgazdaság szenvedett, kőt milliárdra becsüli. Ehhez járúl- nsk azok a kötelezettségek, amelyeket Bulgáriának különböző egyezmények és választott bírósági döntések alapján kell fizetnie. Bulgária helyzete meginog, ha mindennek a kötelezettségnek eleget tesz ős még sok veszedelmet jelent a jövőre. Fejtegetését avval a megállapítással fejezte be, hogy okvetlenül szükség van a békeszerződés rendelkezéseinek revíziójára. Október végén ül össze a Nemzetek Szövetsége Bernben. Bern, M. T. I. A Nemzetek Szövetségének tanácsa október 27-én Bernben ülést tart. Ezen az ülésen Svédországot Brantin, Csehországot Benes, Franciaországot Bri- and, Olaszországot Orsini követ fogja képviselni. Anglia képviselőjét még nem jelölték ki. A bankjegyforgalom a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szériát 34 mil- liárddal csökkent. Igri tűzoltók dicsérete. Eger, 1924. okt 22. Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő- egyesület jubileuma alkalmából az egri tűzoltók díszgyakorlatait a belügyminiszter képviselője is megtekintette és a gyakorlati kiképzés eredményeiről jelentőst tett illetékes helyen. A miniszteri képviselő jelentésével kapcsolatban a belügyminiszter leiratot küldött a vármegye alispánjának, amelyből szószerint idézzük a következőket: »Amidőn a tűzrendészet érdekében is kifejtett eredményes tevékenységért úgy alispán úrnak, mint a szövetség vezetésének, továbbá Breznay Imre vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek elismerésemet fejezem ki, egyúttal felkérem, hogy Trak Géza Eger város polgármesterének, az Egri önkéntes Tűzoltó és Mentöegyesület hathatós támogatásáért, Dallos Iván egri tűzoltóparancsnoknak és dr. Alföldi Béla alparancsnoknak a testületi tagok kiképzéséért, fáradtságot nem ismerő tevékenységéért, a tisztikarnak és a legénységnek pedig példaadó kötelességteljesítésükért elismerésemet tudtul adni szíveskedjék.« Mi a belügyminiszter soraihoz csak annyit fűzünk, hogy éppen kapóra jön, arra az alkalomra, amikor a hevesmegyei jegyzők képviselői kijelentették, hogy nem akarnak együtt működni Breznay Imre tűzrendészeti felügyelővel. E jegyzógyűlési határozatra pedig, mint értesülünk, vizsgálatot indítanak mindazok elten a jegyzők ellen, akik resztvettek a múlt csütörtöki jegyzők gyűlésén és kimondták a tűzrendészeti felügyelőre vonatkozó furcsa határozatot. Gyűjtés a Gyermekvédő Ligának. Eger, 1924. október 32. Kedden délután 5 órakor a polgármesteri hivatalban értekezlet volt, amelyen részt vettek az iskolák és a jótékonykodó egyesületek vezetői. Jelen volt az értekezleten Radanich Ferenc, az Orsz. Gyermekvédő Liga osztályfőnöke is, aki a Liga működését ismertette. Vidéken 12 intézményt tart fenn a intézeteiben 1123 gyermeket neveltet. Rendelőiben százezernyi gyermek részesül ingyenes orvosi gyógykezelésben és ingyenes gyógyszerekben. A külföldi gyermek üdülési mozgalmat a Liga indította meg s vezeti úgy, hogy eddig 11,§26 magyar gyermeket részeltethetett annak áldásában. (A télen, illetőleg tavasszal ismét sorra kerül e tekiatetben Eger is.) Mivel a Liga roppant szervezetének és kiterjedt munkásságának költségei 1200 milliót emésztenek meg havonta: fokozottabb mértékű támogatásra van szüksége a magyar társadalom részéről. Trak Géza elnök indítványára kimondotta az értekezlet, hogy köteles jóakarattal szívesen és mindent megtesz a Liga érdekében. Az iskolák Liga bélyegeket árúsítan&k (á 1000 K), amelyeknek bélyeggyűjtő értékük is jelentős lesz majd. Ezenkívül 50-, 1000- és 500 ezer koronás, névre szőlő Liga jelvények válthatók. Fölkérik végül az előkelőbb vendéglősöket és az Urániát, hogy a számoló cédulákra és illetőleg a jegyekre Ligabá- lyegeket ragasszanak. Ugyanilyen 1000 koronás Liga-bélyegeket ragasztanak a telegramai-ürlapokra is azoknál, akik ezt megengedik. így remélhető, hogy mégis csak jelentős összeggel támogatja majd Eger közönsége az Országos Gyermekvédő Ligát, amely valóban érdemes is minden becsületes magyar ember támogatására.
