Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-18 / 241. szám
2 UHU-KI JSÜÍFÜJSAU '924 október 19. A tisztaság gondja. Eger, 1924. október 18. A magyar nyomorúság nem uj keletű. Ötven esztendővel ezelőtt is úgy volt akár ma, hogy a magyar család gyermekeinek nem volt egyszerre egynél több ruhája, fehérneműje és felső ruhája. Elég baj pedig, mert az egészség és boldogulás azon múlik, hogy meglegyen a tiszta ruha. És ha már hetenkint kétszer, vasár- nap és csütörtökön nem is lehet meg a tiszta ing, legalább vasárnap lenne meg negyobb részénél! így a családanya egyebet se csináljon, mint bújtassa az ágyba a ruhátlan gyermeket addig, mig az egyetlen fehér inget kimoshatja és tisztába bújtathatja a gyereket. Mert a gyereket az édes anya mocskosán is szeretheti, de mások ugyan- csak a tiszta gyerek felé fordúlnak szívesen. Meg azután a tisztaság meg a tisztes- fég rokonok. A mocskos: bűnbe is hamar keveredik. A magyar családok koldűs állapota miatt találták ki már vagy félazáz esztendeje, mikor az iskolakötelezettséget kimon dották, azt is, hogy a hétnek két délutánján, szerdán és szombaton délután szünet legyen. És ez a szünet évtizedeken át meg is van. — Némi eltéréssel szokták megállapítani, de az bizonyos, hogy a gyerekek tisztasága miatt nagy szükség van rá. Sajnos azonban a városi szülők nem mindegyike fogja föl ennek a jóságát és a gyerek ruháját nem pontosan ezeken a napokon mossák. Már pedig úgy volna bölcsebb, ha megtartanák a munka sorát és mindent a maga idején végeznének, mert »rend a lelke mindennek.« Akinek pedig tehetsége van és takarékoskodni is akar, az szerezze be a gyereknek a teljes kelengyét, mert akkor az sem kénytelen az ágyban vesztegelni egészségesen is, ami nagyon gyenge dicsőség, hanem dolgozgathat és élhet a szabadságnak. így azonban akárhány gy reket — elég gyatraság — még oz iskolától is elvonnak, mert az egyetlen ruhát minden áldott héten olykor iskolai napon szapűlják. Pedig“mennyi könnyebbséget meg szabadidőt jelentene az a szegényebb anyáknak is, ha nem lennének kénytelenek, csak 2—3 hetenkint egyszer, egy fél napon át bajlódni a legtöbb kiadással ős fáradsággal járó — de elmaradhatatlan — családi gonddal. Ezt ugyan családi ünnepélynek is nevezik, talán éppen azért, mert gondja nem kisebb egy-egy eljegyzés, vagy más ilyesmi bajainál. Szóval az okos anyák akkor igazán takarékosak, ha a fehérneműkkel bőven ellátják a gyerekeket és sohasem zavarják ilyesmivel rendes iskolai és egyéb elfoglaltságukat. Csökken a borforgalom. Eger. 1924. okt. 18. A B. L. írja : Továbbra is csendes a bor üzletmenete, ami elsősorban a fogyasztás csökkenésének tudható be. A pénzszűke is alaposan érezteti hatását és nem engedi az üzlet teljes kifejlődését. Sok másodkézből származó tételt dobtak utóbb a piacra áron alul, ami szintén nyomasztólag hat. E jelenséggel szemben meg kell állapítani azt, hogy áron alul igenis nagyobb tételek találnak vevőre, ami azt mutatja, hogy ennek vásárlása rentábilis csak, míg jelenleg a magas árakat megadni nem hajlandók, mert az elhelyezési lehetőség nincsen meg. Csak majd az elfogyott készletek után kerül sor újabb üzleti forgalomra, ami a csökkenés jegyében aligha fog lefolyni, mert hiszen pl. Kecskeméten kb. 40.000 hl. bor termett, ami holdankint 6 hl. átlagnak felel csak meg. Őserdő az utcán. Eger, 1924. okt 18. Az Egri Népújság már több ízben szóvátette az utcák széleire ültetett fák elhanyagolását. Ezekhez a fákhoz senkinek sem szabad egy közgyűlési határozat szerint hozzányúlnia, mert — mint az indokolás mondja — az utcákra ültetett fák a köztulajdoné. A köztulajdon kezelője pedig: a város, egyszerűen nem törődik velük. A magukra hagyott fák aztán nőnek, lombosodnak s valóságos őserdősze- rüen takarják be a házakat, mint például a Csiky Sándor-utcán és még sok máB utcában. Az elhanyagolt fák azután nemcsak hogy kellemetlenül besötétitik a házakat s megfosztják azokat az éltető, drága napsugártól, hanem temérdek kárt okoznak a terhek alatt nyögő háztulajdonosoknak is, teljesen tönkretéve házuk csatornáit és tetőzetét. Ezt a romboló munkát aztán tétlenül kell nézniük, mert ahhoz nincs joguk, hogy egy ágat is levágjanak a házak előtti fákról. Most, hogy a tél küszöbéhez közeledünk, felhívjuk az illetékesek figyelmét az utcák elhanyagolt fáira. Elég idejük lesz ahhoz, hogy rendbeszedjék őket, kivágják az öreg és kiszáradó félben levő fákat, lecsonkolják a hatalmas, de kártékony lombozatot. Az a rengeteg rőzse, ami ezekről a fákról lejön, bő kárpótlást fog nyújtani azért a munkaerőért, amit a fák rendbehozatalára fordítanak. A háztulajdonosokat pedig további aggodalomtól menti meg a város; kevesebb fal nedvesedik így keresztül s a csatornát és tetőt sem rombolnák többé a kihajlő ágak. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. A szerbek nem mondanak le a centralista irányról. — Csing-Si-Sungot “^gyilkolták. — Az angol választásokon 1330 jelölt lép föl. — Franciaország fegyvert szállít a kinai lázadóknak. - November 4-én nyílik meg a francia parlament. — Georgiái fölkelők elpusztították a lakúi petróleum-finomítókat. — Franciaország közreműködik Oroszország újjáépítésében. — Goolidge elnök kihallgatáson fogadta Eckenert — Emelkedett az angol drágasági index — Jugoszlávia folytatja külföldi kölcsöne ügyében kezdett tárgyalásait. Magyarország. Fróhreich Ernő kiegészítő vallomást tett a soproni ügyészségen. — Diákküldöttságek kérték a soproni főiskola megnyitását a miniszterelnöktől és a pénzügyminisztertől. — A főügyész szigorú büntetést kér a szombathelyi textilpanama vádlottjaira. — Az aradi vértanúk szobrára Debrecen pályázik. — Ja- ritza Mária Amerikában fog gyűjteni a budapesti Opera számára. — 26-án (leplezik le Szegszárdon a hősök szobrát. — Vredenburg bárónő a hollandiai gyermek akciő vezetője Budapesten meghalt. — Ezeiitűl az orvosok is átalányban fizetik a kereseti adót. — A földmivelóeügyi mi- nisztertum a télen 183 háziipari tanfoiya- mot rendez. — Géléi körorvos térhálóén vallott az Egyedi-lányokra. — 20*/»-kal nagyobb lesz a gabonatermés eredménye az eddigi becsléseknél. — Drágább lesz a sör. — Holnap indítják útba Förstar- Schulzot Törökország felé. — Országos lovasmérkőzói kezdődött Budapesten. A mélyszántást gyorsszántógéppel mutatják be. Szerdán, 22 én, délután 2 órakor, a vincellériskola mellett bemutatják a gyors szántó gépet munkában a kisgazdáknak. Az ilyen gépet traktornak hívják és készítőjéről Fordson traktor a neve. Mint hogy a kisebb gazdálkodóknak nagy hasznot jelent az, ha mélyebben végzik az őszi szántást, ezért nekik akarják ezúttal bemutatni a gép munkáját. Jól teszi minden gazda, ha szerdán délután két órára kisétál a vincellériskolához mert ott sokat tanúihat! HÍREK — Eger, 1924. október 19 — A «diszbot.» Nincs furfangosabb némber a cigányasszonynál. Az agyafúrtság minden hájá- val megkent népség minden lehetetlent kitalál a szerzendő anyagi haszon kedvéért. A napokban egy cigányasszony ácsor- gott egy Baktai-úti ház előtt és figyelte a szemben levő házat. Sok minden holmi volt a kezében, házi ipari cikkek, amivel bejött házalni a városba. Az óra nyolcat üt és sietve hagyja el lakását a ház ura, hogy idejében a hivatalában legyen. S alig halad néhány száz lépést, a cigányasszony is megindul s megy be nagy bátran abba a házba, ahonnan az úr kijött. Egy görbe, sárgára festett botot tart a kezében és vigyorgő képpel áll meg a háziasszony előtt. — Behoztam a botot. Azt mondta a naccságoa úr, hogy tessék kifizetni . . . négy kiló lisztért vette tőlem éppen most, hogy elment . . . Nagyon örült neki, azt mondta, hogy már régen keres ilyen botot, de soha som talált! A háziasszony vegyes érzelmekkel fogadta a cigányasszonyt, de nem akarván kedvét szegni urának, nagy keservesen kimérte a némbernek a négy kilo lisztet.. . Délben aztán hazajön az úr. A feleség boldogan nyújtja oda neki a botot: — íme, megvettem! A férj csak néz, majd kérdi, hogy miféle botot vett őnagysága ? Ez pedig elmondja az esetet s mikor megtudja a valóságot, majdnem elpityeredik: bizony csúnyán becsapta a cigányasszony! Persze a «díszbou-ot semmire sem lehet használni, komisz, selejtes cigány- munka. őnagysága pedig azóta nem tűrheti a cigányasszonyokat. Gyászhír Maczky Emil ny. égi főszolgabíró, szombaton, hosszú betegség után elhunyt. Ajboldogult az 1908—1910-es ciklusban a kálkápolna-nagyfügedi kerület 48 as párti képviselője is volt. Egyedüli embere volt az országnak, aki a címet az alkotási tér alá rendelte és az egri főszolgabíró- ságot a hevesi főjegyzőséggel cserélte föl, amely állásában a község fejlődését jelentő eredmények az ő nevéhez fűződtek. Erre a lépésre a gazdáhtodás szeretető is ösztönözte, minthogy kiterjedt családi birtokai Hevesen voltak. A 68 éves kort elért férfiú 44 évi házasság után hagyta gyászba kiterjedt rokonságát. Borbély-Maczky Emil Borsod-Gömör egyesített vármegyék ny. főispánja az elhunytnak fia. Temetése ma d. e. 10 órakor lesz a Kisasszony-temetőbe, az Irgaimas-rendházból, Személyi hírek. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek Angyal Géza beäenyszögi kisegítő káplánt Jászberénybe helyezte, helyebe pedig Taresafalvy Lajos volt tábori lelkészt, Schoderbeck Károlyt Sajószögedre, Mikula Mátyás tiszaörsi adminisztrátort pedig kegyúri bemutatás alapján ugyanoda lelkészé nevezte ki. Halálozás. Még csak pár napja annak, hogy a Nemzetközi Borkereskedelmi r. t. Budapesten buzsáki Wälder Gyula főrendiházi tag elnöklésével tartott közgyűlésén az Egri Szövetkezett Bortermelők r. t. és több vállalat fuzionálását határozták el, a buzsáki Wälder Gyula tegnap meghalt. A Hevesmegyei Takarékpénztárt, mint a Pesti Hazai Első Tp. Egyesület affiliáltját érinti a gyászeset. A boldogult ennek elnök-igüzgatója, a Hazai Bank r. t., a Borsod- Miskolci és debreceni István Gőzmalom, a Nasici tannin és faipar r. t. elnöke és igen sok kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági váll. igazgatóságában foglalt helyet. Az ország és a székesfőváros pénzügyi helyzetének helyrehozásában kivaló szaktudása is érvényesült. Modora, puritán jelleme, s kiváló közgazdasági tudása miatt halálát őszinte részvét kiséri. Bl- hunytát özvegye és két fia gyászolja.
