Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-03 / 228. szám
2 iti&RJ WiáPUJöÁtí 1924 október 3 A párisi cseh követ most már egyetért Benessel. Paris, M. T. I. Az Informatio c. lep közli a párisi cseh köretnek arra a hírre vonatkozó válaszát, msly szerint a páriái cseh követ a genfi bírósági garanciákat nem tartja kielégítőnek. A válasz megemlíti, hogy Amerikának tényleg az a felfogása, hogy a támadó fél fogalmat pontosabban és élesebben kell körvonalazni. Ossucki szerint ebben a hágai nemzetközi bíróságnak kell döntenie. Abban a tekintetben is különböző vélemények uralkodhatnak, hogy a Nép- szövetségi Tanács közbelépését a felek egyike visszautasíthatja, vagy pedig Ossucki véleménye szerint ebben az esetben is a hágai nemzetközi bíróságnak kell döntenie. A tervezet lényege, hogy vájjon valamely állam mcgszegte-e a fegyverszünetet, a Nemzetek Szövetsége által előirt rendelkezésekkel vagy nem. A Népszövetségi Tanács egyhangú határozatot kíván Ossucki ehelyett szótöbbséget óhajt, mivelhogy egyhangú határozat mér csak azért sem érhető el ily kérdésben, mivel a szavazásban ez érdekeit állam is részt vesz. A lap hozzáfűzi még mindezekhez, hogy ebben a kérdés ben Benes Ossuckival teljesen azonos felfogást tanúsít. Mit lát az angolok szeme Nagy-Romániában ? Eger, 1924. okt. 2. Londonból jelentik a M. T. I.-nak: A Foreign Affairs «Románia külpolitikája» cím alatt a többek között ezeket mondja: — A békeszerződések az apró és újsütetű román királyságot «Nagyromániá»- vá változtatták át. Es az ország annek- tálta a magyaroktól Erdélyt, valamint a szorosan vett Magyarországnak is egyes nagyobb területeit s ezzel a régi Romániának mintegy kétharmadával megnagyobbította államát. A régi Ausztriából megkapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besszarábiát. A háború előtt Románia egységes nemzeti állam volt, ma pedig Európa egyik legtarkább nemzetiségű országa. A románok görögkeletiek s nemcsak faji tekintetben, hanem vallási tekintetben is a legnagyobb mértékben türelmetlenek. Körös- körül olyan államok veszik körül, amelyeknek nagy területeit szakították el s a lelkiismeretlen és erőszakos kormányzási mód alatt nyögő kisebbségek gyűlölete közepette Románia természetesen a legnagyobb belső nehézségekkel küzd, melyek között igen jelentékenyek a pénz- ügyi éa gazdasűgi problémák, ezenkívül azonban küzdenie kell egyes nehéz külpolitikai Komplikációkkal is. A román külpolitika utóbb állandóan azon a félelmem alapult, amelyet az állam a körülötte levő megcsonkított országokkal szemben érez. A kieamant Benes-féle koncepciójának alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ez volt az oka annak is, hogy Románia belépett a kisan- tantba. Románia nem lépett volna be ebbe a szláv szövetségbe, ha nem nyomná el magyar, német, rutén ős szerb kisebbségeit. Magyarországtól például nemcsak vegyes lakosságú területeket vett el Romania, hanem olyan nagykiterjedésü határvidékeket is, amelyeken ezínmagyar lakosság él, melyet az új állam felháborító módon kezel. Ezek után aligha gondolható, hogy a büszke magyar nemzet lángoló hazaszeretete és faji öntudata meg fog barátkozni evvel a hajmeresztő igazságtalansággal. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragaszkodik ahhoz a szövetséghez, amely eddig is csak megaláztatásokban részesítette. Románia tehetetlenül és magára hagyatva áll. A román sajtót föképen a politikai gondok foglalkoztatják s az egyik, Románia elszigeteléséről szóló cikkben a jövőért való aggodalom tükröződik. — Ki barátja Romániának? — kérdi az Adeverul. — A szomszédok mind szlávok. Az egyetlen nem-Bzláv állam közöttük Magyarország s ezt az államot Románia két ízben támadta meg a világháború alatt, elpusztította védtelen vidékeit s terüteténeh több mint egyharmadát elszakította. A kieantant hamarosan elárulta belső gyöngeségót. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a három állam egyike sem állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben. Mihelyt a magyar veszedelem szertefoszlik, megszűnik a kisantant alapgondolata is s a Románia és a többi kisantant- államok közötti kötelék is elszakad. Belgrád felháborodva utasította visz- sza a Romániával való oroszellenes szövetség gondolatát. Fennáll különbín az a gyanú is, hogy Csehország a bécsi tárgyaláson szintén Oroszország oldalára állott. Ez óv elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Franciaország felé is tájékozódott Románia. Romániának tudomásul kellett vennie, hogy legközelebbi latin testvér- nemzetei nem helyeslik a román politikát. Lengyelországgal katonai szerződése van Romániának az orosz támadás esetére. Oroszországgal azonban közös az érdeke Lengyelországnak és Romániának és miután Lengyelországnak Németországgal is vannak bizonyos érdekei — amelyek viszont Franciaország érdekeivel közösek — Romániát Franciaországgal csupán a rémet kérdés köti össze, nem pedig Besszarábia kérdése. A cikk azzal a gúnyos megállapítással végződik, hogy a zseniális román külpolitika Oroszország bekerítésére törekszik, ez azonban — különösen a déli határon — aligha fog sikerülni. Megszüntetik némely viszonylatban az átutazó vízumokat. Becs, M, T. I, A Naue Freie Presse jelenti Bajorországból, hogy a Lidowa Listi szerint a cseh külügyminisztérium az osztrák, az-olasz éa a holland kormányokkal tárgyalásokat folytat az átutazó vízumok megszüntetéséről. ta agtatsatassajaas^iaase^cdB^ca sssaoai Az ügyvéd nem lehet sertéshizlaló. Eger, 1924. október 2. Kánitz Gyula dr. egri ügyvéd polgári port indított az Egri Sertés- és Mar hahizh ló Részvénytársaság ellen. E polgári porban a magyar királyi Kúria elutasította az ügyvéd keresetéi a következő érdekes megokolással. A pereskedés során nem volt vitás a tényállás, hogy Kánitz Gyula ügyvéd az alperesi részvénytársaságnak ügyvezető igazgatója volt. Itt sze mélyesen végezte az alperesi részvénytársaság üzletköréhez tartozó teendőket, öz ügyvéd vásárolta a hizlalás céljaira a ser táseket és maga végezte a gazdasági és kereskedelmi teendőket. Az ügyvéd a munkaköréből kifolyólag támasztotta a peres követelését az igazgatása alatt álló részvénytársaság ellen. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyvédi rendtartás tiltja, hogy az ügyvéd olyan üzletszerű tevékenységet folytasson, amely ügyvédhiva* tásával és állásának tekintélyével össze nem fér e az alperesi részvénytársaságnál a felperesnek a ténykedése olyan foglalkozásiak minősül, amely az ügyvéd hivatásával és állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, éppen ezért e tevékenységéből eredő követelései birői utón sem érvényesíthetők. Jönnek a dollárok Amerikából. Eger, 1924. október 2. Hevesvármegye számos községéből rándult&k ki évekkel ezelőtt jobb megélhetésre vágyó magyarok. Meglehetős sokan vannak odakünn, akik onnan igen élénk tempóban küldözgetik hazafelé a keserves munkával szerzeit dollárokat. Legutóbb Kiss Emil amerikai bankár utján küldözgetik 50—100, 2—300 dollá- ronkint s volt a közelmúltban 1000 dolláros tétel is. Az itthonmaradottak, akik leginkább Felsőtárkány, Besenyőtelek, Dor- mánd, Tófalu, Kápolna etb. községekből valók, persze nagy boldogan jönnek be Egerbe, hogy fölvegyék eredetiben az amerikai pénzt. Leginkább földbe, házba fektetik s nem váltják be az utolsó pillanatig, csak akkor, ha okvetlenül kell már fizetni! Lángokban álló város London, M. T. I. Reuter. Sanghajból jelentik: Lo-Tion város lángokban áll. A várost állítólag a Cie-Kiang-i tartományban lévő ügynökök gyújtották fel. A Cse- Kiang-i kormányzó az idegen hivatalokat és telepeket figyelmeztette, hogy tegyék meg a szükséges ővóintézkedéseket. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. Cásíiglioni még mindig Triesztben van. — Marx kancellár minden pártot bevon az új kormányba. — Hétfőn indul Amerikába az • ezüst* Zeppelin, amelynek kapitánya 30 őrára tervezi az átkelést az óceánon. — A francia pénzügyminiszter szembeszáll a frank spekulációval. — Franciaország nem mondhat le a német árúcikkek illetékéről. — 6000 frankos létminimumul követelnek a francia köztisztviselők. — Elárverezik Vilmos császár lotha- ringiai kastélyát. — Nagy mértékben csökkent az orosz termelés. Magyarország. 15—40%-kal mérséklik az élelmiszerek és élőállatok tarifáit. — Nőgrádmegye magyar diákokat küld külföldre. — Kosztka főtanácsos előre megfontolt szándékkal ölte meg Valérián alezredest.— 500 gyermek indult el Hollandiába. — Fáy Aladárt tüdővész-kormány- biztossá nevezték ki. — Gratz nem vállalja a moszkvai követséget. — December végéig befejezik a közélelmező minisztérium fölszámolását. — A háztulajdonosok tiltakoznak az új vagyonadőrendelei; elten. —Vasa miniszter ma újra tanácskozott a munkanélküliség megszüntetéséről. — A kérész- tényszocialisták mozgalmat indítanak a prostitúció elleD. — A bírák tiltakozó gyűlést akarnak tartani a szolnoki ítélet kapcsán felmerülő beavatkozások ellen. SZÍNHÁZ. Cserebere. Mirande és Willmetz, Maurice Ivain szenzációsnak hirdetett operett- újdonsága ment a két legutóbbi estén a Városi Színházban. Megállapítjuk, hogy ez a francia operett egy cseppet sem volt szenzációs, ellenben éppen olyan silány munka, amilyet a francia vígjáték és operett- »gyárosok«-tői már megszoktunk. A közönség legnagyobb része bosszankodott, máirésze hatalmasokat ásított a sötét nézőtéren. Itt-ott a darab zenéje hozott valami kevés érdekességet és derűt az unalmas estén, amit Falussy István tudott csak megmenteni valamennyire. Az előadás meglehetős vontatott volt, különösen az I. felvonás döcögött néhol bosszantóan. Ismételten megjegyezzük, hogy egy csep- pat sem vagyunk elragadtatva a budapesti színházak műsordarabjaitől és szívesebben vettünk volna ezek helyett néhány régi jó, de még mindig gyönyörködtető operettet. Színházi műsor: Péntek: A vasgyáros. Falussy Pista jutalomjátéka. Szombat, vasárnap: Tündérszerelem. Hétfő: Süt a nap.
