Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-03 / 228. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. JSger, 1924 október 3. péntek. XLI. évi. 228 mt Előfizetés! di| postai széllitással agg hóra . 35.000 K Égé#* él télévi előfizetést Xeggedévrc 105.000 K I — nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Legenda és valóság. magának az élet küzdőterén. Eszköznek még felhasználja, de szereplőnek már nem tűri meg. De maga a nép is olyan, hogy könnyebben behódol annak, aki a hatalom szöges csizmájával nem egyezer megrugdosta, de most esetleg mosolyogva, váll- veregetve, kedveskedésekkel közelít felé, minthogy állandóan kitartson amellett, aki becsüléssel, szeretettel volt hozzá mindig, aki a nép szellemi és anyagi jólétéért önzetlenül síkra szállt. Ez a szomorúan kegyetlen tünet az oka azután annak az iszonyú sorénak, hogy ebben a nagy nemzeti sebben könyökig turkálhatnak a demagógok ; hogy ezt a sebet minél jobban elmérgesít'ók ; a nép és vezetői között a bizalraatiansá- got még nagyobbá tegyék; hogy a zavaros még zavaro^atib legyen, hogy azután abban még eredményesebben halászhassanak. Ezért kegyetlenül súlyos nálunk a nemzetre minden csapás, minden veszedelem, minden politikai felfordulás és harc. Csak is ily viszonyok között vághatta ugratáskép a nemzetgyűlésen Peyer Károly szocialista képviselő Nagyatádi arcába: Tudja meg a miniszter úr, hogy nemcsak az ÓmgéDan, nemcsak a nemzeti vagy más úri kaszinóban, de a saját minisztériumában is csak úgy beszélnek magáról, hogy b . . . . paraszt. Végzetes nemzeti veszedelem a nemzet erőinek nagy rezervoárját nem becsülni, a népet önmaga éa az egyes osztályok ellen kijátszani! Hazám és nemzetem jövőjéért aggódva ezt mondom, hogy ha ez a szörnyű magyar betegség el nem tűnik a nemzet testéből, M: gyarország menthetetlenül elvész. Szeretni, becsülni a népet bűnei ellenére is, őszintén és állandóan, politikai vagy más érdek nélkül dolgozni a nép lelki és anyagi boldogulásáért; minél több jóakarat és soha sem kijátszó, hatalmaskodó úrhatnácaság : csakis így fog majd visszatérni a nemzeti erők nagy rezervo- árjába, nagy tartalékába a vezetők iránt való bizalom ős becsülés, evvel együtt azután a nemzet nagy testének egészséges egysége. Ez a legnagyobb nemzeti érdek. Komoly leszerelés szifcígessísft hangoztatjáK másfelől is. Genf, M. T. I. A népszövetségi közgyűlés délutáni ülése éjszaka fél 12 órakor őrt véget. Az ülésen még Sahle (Dánia) és Henderson (Anglia) szólalt fel. Sahle nyiltan hangoztatta a komoly leszerelés szükségességét és kilátásba helyezte, hogy a dán kormány megszavazza a javaslatokat. Henderson kijelentette, hogy a határozatot támogatja. Örömmel üdvözölte a döntőbírósági eljárás bevezetését. A jegyzőkönyvet el kell fogadéi, mert nincs semmiféle eszköz a béke fenntartására, amíg a népek között nincs állandó bizalom. Utalt arra az örvendetes fogadtatásra, mellyel Briand felfogása találkozott és evvel kapcsolatban kijelentette, hogy ha Franciaország és Anglia együtt működne, akkor a nemzetek többi tagjainak munkája mellett a világ kétségtelenül megéri a leszerelést. Reméli, hogy a ma délelőtti ülésen már szavazásra kerülhet a sor a jegyzőkönyv felett, miután meg fogják választani a tanács 6 nemzetének «állandó» tagját. Ezután az elnök megtartotta záró beszédét és evvel az év ülésszaka bezárúlt. Hlinka Andrást a Felvidék elnökévé kiáltotta ki a tótsdg. Irta: Dr. Nagy János. Eger, 1924. október 2. Lagerlöf Zárnának, a svéd írónőnek, van egy szép legendája Szent Brigittáról. Egy öreg, svéd paraszt elment Szent Brigittához s kérte, hogy jövendölne hazája sorsáról olyasmit, ami őt megnyugtatja. Szent Brigitta jövendölt: Lesznek ennek az országnak nagy királyai, akik naggyá teszik majd a hazát. A svéd parasztot ez nem elégítsít-a ki. Hát lesznek ennek az országnak nagy hadvezérei, akik diadslról-diadaira viszik a nemzetet. A svéd parasztot ez sem nyugtatta meg. Hát lesznek ennek az országnak hatalmas gyárai, nagy ipartelepei, kereskedő-házai. A svéd paraszt erre is C3ak csóválta a fejét. Szent Brigitta végül türelmét vesztve azt mondja a svéd parasztnak: No, hát lesznek ennek az országnak ilyen kemény, erős, munkabíró parasztjai, mint aminő te vagy. Az öreg megelégedetten, mosolyogva köszönte meg a jós szavakat Szent Brigittának. Mikor Szent Brigitta csodálkozva kérdezte: hogyan elégíti ez ki, az öreg ezt válaszolta: az az ország, melynek erős, kemény, munkás népe van, — nem veszhet el soha, a legnagyobb pusztulásból is talpra áll. Eddig a svéd legenda. Hű tűkre annak: hogyan gondolkoznak az északi országok vezetői az ő népükről. Ezt a gondolatot fejezi ki már nem költői módon, hanem őszinte nyíltsággal Holtstrőm svéd egyetemi tanár: amely nemzet parasztjait nem becsüli, a halálos ítéletét írja alá. Hazámnak ez a jőslatízerű szomorú sorsa aggaszt engem, amikor a legendás világból visszatérve, a magyar valóságon akad meg szemem. Nálunk a népben szinte hagyományos a gyanakvás, a bizalmatlanság, sőt újabban sötét gyűlölet a vezető osztályok, az urak iránt. Ezekben viszont szintén megvan a gyanakvás, a lenéző ki- osinylés a paraszti nép iránt. Még nyelvünkbe is átment ez ősi hagyomány: a paraszt szónak valami sértő, aljas, megvető árnyalata van. És nincs a világnak nemzete, melynek oly durva, népmegvetést jelentő közmondásai lennének a parasztról, mint a magyarnak. Ez a szomorú tünet a nemzet legnagyobb betegségének a jele. Ennek következménye, hogy a népben egy évezreden át nem tudott megérni az a tudat, hogy ö a nemzettel egy és azonos, minden nemzeti ügyet az »urak dolgának« tart. Ezért nem fejlődött ki benne a hazafiság; ez is szerinte az »urak dolga«. Az állami öntudat még kevősbbé van meg benne. Könnyű lelkiismerettel játssza ki az államot, pusztítja, ami az államé, ami a közé. Az úr meg — különösen a dzsentri — ha foglalkozott is a néppel, hatalmi szempontból tette azt. — Yállve- regetásre ereszkedett le a néphez, ha — politikai érdeke úgy kívánta, de ekkor is csak addig, míg érdeke parancsolta. Azt azonban még ma is nehezen tudja eltárni a magyar úr, hogy magából a népből kiemelkedjék valaki és helyet szerezzen Budapest, 1924. október 2. Prágából jelentik: Hlinka András 60-ik születésnapja alkalmából nagy tüntetést és gyűlést rendezett a felvidéki tötsäg. A gyűlésen több szónoklat hangzott el, melyek közül különösen Juriga .Nán- dornak a beszéde emelendő ki, aki a pitts- burgi szerződés teljesítését és a Felvidék autonómiájának megadását követelte. Kijelentette, hogy Hlinka András, aki 20 éve küzd a tőtság érdekeiért, megérdemli, hogy a Felvidék elnökének nevezzék, mert egyébként is kijár neki az a tisztelet, ami Masaryknak Csehországban. A tömeg nagy lelkesedéssel hallgatta Juriga beszédét s utána hosszasan éltette a szabad Felvidék tőt kormányát. Juriga után Hlinka beszélt s kijelentette, hogy a csehek őt is el akarták tenni láb alól, de őt nem lehet olyan köny nyen elnémítani. Ezentúl még kevesebben fognak küzdeni a cseh terror ellen s ha nem adják meg az autonómiát, a tőtság azt fegyverrel fogja kiverekedni magának. A cseh lapok nagy elkeseredéssel tárgyalják a tőtok gyülésezésait s követelik a kormánytól, hogy Hlinkát tartóztassa le, mert fegyveres ellenállásra szólította fel a népet a csehek ellen. A tőtok között nagy elkeseredést keltett, hogy Hlinkdt 60-ik születéanapja alkalmából Masaryk nem üdvözölte, annál nagyobb örömmel tárgyalják azonban, hogy az angol konzul úgy köszöntötte Hlinkdt, mint a tőtság elnökét. Új választások Angliában? London, M. T. I. A Daily Herold c. munkáslap feltűnő betűkkel közli a kővetkező felhívást: Készüljetek az új választásra! — A lap kijelenti, hogy Mse Donald új választásokat fog elrendelni, ha a kormány a bizalmatlansági indítvány benyújtásának alkalmával vereséget, fog szenvedni. mm. ssaa Az emberi jogok ligája és a nürnbergi eset. Berlin, M. II. Az emberi jogok védelmére alakult liga tegnap előtt gyűlést tartott, amelyea Viktor Boch francia tanár, a gyűlés elnöke, beszédet tartott. Elmondotta hogy a nürnbergi rendőrség Boch hétfőre hirdetett előadását megtiltotta és az ellen a gyűlés is élénken tiltakozott és elhatározta, hogy Held bajor miniszter- elnökhöz tiltakozó iratot küld.
