Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-26 / 222. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. fcger, 1824 szeptember 26 péntek. XLi. ovi. 222. a* Előfizetési di| postai azálihással IBB háta . 35.000 K Égés* és félévi előfizetést ^tgjtdme 105.000 K nem fogadunk el.----r wn POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztéség s Eger, Líceum Kiadóhivatal: Licenmi nyomda Feleié« rzerkewté • BREZNÄY IMRE Telefon szám 11. elhárítani az útból az élet drágúlásának eddig fenraaradt okait, A keieskedelmi szerződősek megkötése azonban nemcsak rajiunk, hanem a különböző (különösen a körülöttünk levő) országok belátásán és jóakaratán múlik; jobban mondva ez egyes országok gazdasági erőinek és érdekeinek harcán. Ahol pedig érdekek barsolnak, ott hosszas ős erős a küzdelem. Addig, míg ezek a kereskedelmi szer- l ződosek elkészülnek, a kormány nem tehet mást, mint egymásután megszünteti a ki- j és behozatali tilalmakat, melyekkel a Nemzeti Bank felállítása előtt a pénz védelme szempontjából kellett élnie. A alulinak megszüntetésén kívül az egész forgalmi- adó rendszert meg kell változtatni, hogy ne legyen hőiabda jellege, fokozatosan drágító erűje. Enyhíteni kell a különböző illetékeket, amelyekkel o behozott árúkat sújtják. A vámon kívül ugyanis a behozott árúk után m érték két százalékát kell fizetni kézbesítési díj címén, másfél-két százalékot jótékonysági illeték címén, mely- lyel a kormány a különböző jótékonysági tevékenységet gyámolítja; fizetni kell a statisztikai illetéket: 20,000 kilonkint 1200 koronát, mérlegpénzt mázsánkiat 10 aranyfillért, kövezetváraú! az érték egy százalékát, három napi tárolás után naponkint őa mázaáukiut 3 arany illért stb. Ezek a költségek az árúk ős az élet megdrágulását időzik elő. Ez sz egyik oka annak, hogy a külföldi árú nálunk sokkal drágább, mint Bécsben. Nálunk ugyanií a kereskedelem szelleme a pár fillér ráfizetést koronákban akarja visszanyerni! Ha azonban a kormány a forgalmi adó ős egyéb illetékek rendszerén változtat is máshonnan — mav pedig ahol a terhek áthárítása nem okozza az élet megdrágulását — kell behajtani, mart az államnak a mai helyzetben szüksége van minden fillérre. tätHmmr*»***«* tatet»'mmmwm«wawuMBS«©u Äz aranjfHbzleteK ftlbalmozídfca az ggytsilt ÄlUmoKban. A szorzószám és a drágaság. Irta: Dr. Nagy János. Eger, i924. B7iept. 25. Papirkoronánk értéke az argói font és az amerikai dollár érmeparitása alapján stabilizáltatott. Állami költségvetésünk, sz egyenes adók kivetése, az állft^ni alkalmazottak fizetése aranyalapon történik, de papírkoronában fizetnek. Ezért volt szükség Bzorzőszámra. Ez a szorzószám stabil pénz mellett nagy változásokat nem mutathat. Az élet azonban ezt a szorzőszámos sehogyan sem akarja befogadni. A 17.000 esi szorzószám majdnem másfélezer koronával áll magasabban az arany és papír koronánk tulajdonképeni viszonyánál 15 622 K 50 f- nél. Ez azonban veszélyezteti a hőnapről- hőnapra megállapított állami költségvetés realitását és ez végeredményben nehezíti a talpraáliítá's programmját, mert növeli a megengedett havi deficitet. így példád! az augusztusi deficitnek (íz újjáépítési Programm szerint) 7,083 333 aranykoronának kellett volna lennie, valóban 10861 374 aranykorona volt, vagyis 3,778.041 aranykoronával több leit. Ezt a többletet a népszövetségi ellenőr előlegkép folyósította a külföldi kölcsönből avval a kötelezettséggel, hogy a kincs tár az augusztusi bevételekből visszafizeti. A kormány ugyanis nagyobb bevételt várt augusztusban az előirányzottnál, ügy látszik, ez sikerűit is, mert különben a népszövetségi ellenőr nem fogadta volna el szeptemberre is a 17.000-es szorzőszámot, bármennyire is indokolja azt az élet drá- gűlása. A népszövetségi biztosnak az arany napi árfolyama szerint kell dolgoznia. — Ezen az alapon utalja ki az előirányzott havi hiányt és költségvetésünket ezen az alapon kell ellenőriznie, a kincstárnak pedig alkalmazottjaival szemben és kiadásaiban tekintetbe kall venni az élet drágulását. Ezt az ellentétet a kormány a bevételek tényleges, nagyobb eredményének elérésével s a beruházások csökkentésével próbálja kiküszöbölni. Ez azonban csak átmeneti nehézség. Sokáig nem t rthat az az anomália, hogy pénzünk belső értékének növekedésével a vásárló ereje kisebbedik. Ez semmi esetre nem történt volna meg ily »agy mértékben, ha idői termésünk annyira be nem csapott volna bennünket. Jól mondotta egyszer nekem szegény Hegedűs: «A magyar pénzügyi politikának leghatalmasabb tényezője ezen a szűk, szélsőséges időjárású területen, hogy milyen termést ad az Isten.» A tízmillió métermázaával kevesebb szemterméí mindenesetre megzavarta számításunkat. Bár kivitel szempontjából ezt a hiányt enyhíti a kapásokban való jő eredmény. Ez a zavaró tényező nem egyedül áll. Ilyen volt az a nagy pénzügyi bukás hatásra, melyet Becsben a frank kontremi- nálása idézett elő. Ennek hatása még a Nemzeti Bank megalapítása előtt töriőnt: februárban, márciusban. Az újjáépítési progr mai pedig novemberben készült, így ezt a programmot végrehajtani egész va&'á alapon kellett. Ezeknek a zavaró tényezőknek hatását most már a kereskedelmi szerződéseknek megkötése enyhítheti, mert csak ez képes (M. T. I) Newyorkból jelentik A jóvá- lételi kérdés megoldásának és Közép- Európa gazdasági konszolidációjának egyik tüneteként említik az amerikai lapok, hogy megszűnt az európaiak doüár-vásáriása és hogy a dollár az utóbbi napokban egyra nagyobb tömegben özönlik vissza Amerikából. A bankárok számítása ezerint Európa dollárkészletéből havonta mintegy 5 millió érkezik vissza Amerikába. A newyorki National City bank elnöke C E. Róbert előadás keretében kifejtette, hogy a világ gazdasági bajainak legfőbb forrása az, bogy az aranykészletek az Egyesült-Államokban túlságosan felhalmozódtak, Európában viszont nagyon leapadtak. 4MM« m Angol munkásbizottság szociális tanulmányúton a Szovjetban? London, M. T. I. A Trade United kongresszusának főtanácsa külön bizottságot küldött ki Oroszországba, hogy az ottani ipari é® szociálpolitikai viszonyokat tanulmányozza. A küldöttség tagjai között a bányászok szövetségének elnöke, a mozdonyvezetők és fűtők főtitkára és a szállító munkások szakszervezetének vezetői szerepelne/. Thtmiilióval szanálják Görögországot Genf, M. T. I. A Nemzetek Szövetségének bizottsága hozzájárult ahhoz, b°gy a görög kormány újjáépítési munkára 10 millió font sterling t vegyen föl. Angol lapok írják, hogy az Angol Bauk már 2 millió fontot juttatott a Nemzetek Szövetsége utján a görög kormánynak előlegül a 18 millió font kölcsönre. A kölcsön biztosítékául a görög kormány bevétele szolgál. A kínai tábornokok béketárgyalást kezdtek. London, M. T. I. A lapok Sanghajból érkezett jelentések szerint, az egymással ellenlábas tábornokok, akik Sanghai körül harcolnak, állítólag béketárgyalásba kezdtek. C. E. Robert rámutat srrs a beteges körülményre, hogy a külföldi országok szintén aranyban fizetik adósságukat, úgy, hogy ha sor kerül a háborús adósságok törlesztésére, ez már inkákb akadályozni fogja a világ gazdasági egyensúlyának helyreállítását. Evvel nem akarja azt mondani, hogy az adósságokat törölni kell, de figyelembe kell venni a törlesztés káros következményeit. Ezeket szerinte némileg ellensúlyozza az, hogy a némát kölesön révén, amelynek felet előreláthatóan Amerika fogja jegyezni, bizonyos mennyiségű aranyat fognak hozni Európába. Gazdasági munkáiviszonyok Hevesvármegyében. Eger, 1324. szept. 25. A vármegye északi községeinek gazdasági munkásai —mint mindig — az alföld különböző vidékein dolgoznak és október elején térnek vissza lakóhelyükre. Ezen az időn túl ezeknek a munkásoknak egyrásze az erdei munkánál fog elhelyezést nyerni, másik réaze azonban, ameny- nyiben a környéken levő bányatelepeken munkát nem kap, munka nélkül fog maradni. Fontos érdek tehát, hogy a bányák az ősszel fokozottab mértékben vegyék fel a szén kitermelését. Nagy hatással van néhány községre, úgymint Tarnaleíesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos községekre az ózdi vasművek munkájának csökkentése. Ettől az egy üzemtől az említett községekbe 250 állandó munkás jött haza, ezeknek legnagyobb része azonban a Bor- sod-Hevesi Erdőipar rt. Tarnaíelesz-vár- assói iparvasűsjának építésénél ezidősze- rint megfelelő munkaalkalmat talál. A 8 órás hivatali munka kérdésében a mai minisztertanács dönt. Hir szerint november 1 én léptetnék életbe. t
