Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-17 / 214. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. szeptember 17. pein a következő napon 7 egyén utazott el, nagyrészt Konstantinápolyba. Ez egyé­nek pontos személyi adatait ismeri a rend­őrség, amennyiben ezeknek az életkora is kizárja, hogy Kűn Béla közöttük lett volna; ezek 21 éven aluli és 60 éven fe­lüli egyének voltak. Á főkapitányságnak Eger, 1924. szept. 16. Megírta az Egri Népújság, hogy az elmúlt hét péntekjén és szombatján a fa­lusiak 6—7 ezer koronáért akarták mérni a tej literét az arra rászoruló szegény embereknek. Cikkünk, amelyben uzeora- birőság elé állítását követeltük a tejuzso­rásoknak, általános megelégedést keltett. Ez alkalommal fölkerestük Horváth Gyula dr. rendőrtanácsost, az egri kapi­tányság vezetőjét, aki a tejpiaci állapotok­ról a következőket volt szíves mondani: — Nekem is tudomásom van arról, hogy a legutóbbi napokban a tejtermelők 6-7000 koronáért mérik a tejet. Igenis, a rendőrségnek kötelessége megakadályozni a piaci visszaéléseket és én ezzel a jogom­mal élni is fogok. Már ebben az ügyben meg is kerestem a gazdasági felügyelő­séget, amely hivatal hivatva van arra, hogy szakértői megállapítást tegyen a tej normális forgalmú értéke tekintetében. Eger, 1924. szept. 16. A Szvorényi-űt végén csatlakoztam az egyik tanítóbácsihoz, aki kifelé tartott a városból a Cigányvárba. A külső Szvo- rényi útnak van egy kiflialakú meredek köze, mely visszatér a Szvorényi útra a vámház előtt. Ezt hívják Cigányvárnak és nevéhez méltóan itt lakik a legtöbb muzsikus és foglalkozás nélküli cigány. A közben söprögetnek a cigánysu- hancok A köz bejárata mégió szemetes, A város most már rendszeresen takarít- tetja a szeméttartót, a hordáskor hullat­ták tele a közt is. Az egyik putriból kijő egy sötét arcú »fehérnép.« — Panasz van a fiúra, mondta kissé erélyesebben a tanító úr. Én kérettem magát, a fiú érdekében, hogy jöjjön át. Nincs messze ide az iskola, bizony ezt megtehette volna. Kár volt azt üzennie: •Minek menjek !« — Rezsit csókolom, munkába, vagyunk, meszelünk. — Nohát most már itt vagyok. A gyerek már 13 éves. Most is az első osz­tályba jár. De ma reggel elmaradt onnan. A piacon járt. Fehér szatyorral ment ki és mikor visszajött, tele volt a szatyorja lopott almával. A cigány asszony egész természetes­nek tartja ezt az állapotot. Pogány véde­kezésbe kezd. — Hát nincien neki se apja, se anyja, Én csak úgy tartom. Ruhát se bí­rok neki venni. A gyereken egy piros csíkos úszó­nadrág, meg egy azon alul érő kabát az összes európai viselet. Ing és a többi, biztos tudomása van arról is, hogy az az egyén, aki ezt a hírt Belgrádon át küldte, egy kommunista újságíró, aki a proletár- diktatúra idején az igazságügyi népbiz- toaságnál, Budapesten, volt alkalmazva és menekülnie kellett. Jelenleg is körözik. Ugyancsak érintkezést kerestem már a ki­rályi ügyészséggel is a tejuzsorásoknak bíróság elé állítása ügyében. Kérem, nyug­tassa meg a közönséget, hogy érdekeit szivemen viselem, hisz ez az én hivatalbeli kötelességem. A rendőrtanácsos úr kijelentéseit há­lás köszönettel vesszük tudomásul és meg vagyunk győződve, hogy energiájával mi­hamarabb le fogja törni a tejuzsorát és általában rendet teremt a piacon. M?rt bizony nem fog ártani, ha a tanácsos úr az egyéb élelmi cikkek for­galmát pl. a burgonyáét is figyelemére méltatja, hiszen azokra is ráférne egy kis revízió. Végül itt említjük meg, hogy azoknál a házaknál, ahova vidéki tejet hordanak elmérésre, a piaci árak hatása alatt ott is azonnal 560 koronával emelték a tejter­mékek árát! Ezeket is jó lesz ellenőriztetni. luxus ebben a várban, ahol a purdékon egy szál cérna sincsen. Az állandó légíürdő úgy megedzi a bőrüket, hogy nem szívesen állja a cél­szerűtlen divatárú cikkeket. Az öregek is csak esténkint öltöznek fel, ha muzsikálni mennek. Egyébként henyélnek. Vannak azonban jobb családok is közöttük. Azt meglátni a gyerekek viselkedésén is. A pogány feleletre nem lehetett mást válaszolni : — Aki arra költi a keresetét, amire való, az föl tudja ruházni a gondviselé­sére bízott gyereket. Különben vegye ko­molyan, amit mondok. Nem szabad a gye­reket az iskolától elvonnia és nem szabad elnéznie a tolvajságátl — szólt a szigorú lecke. Falra hányt borsó, gondolta magában a tanító, mikor jő egészséget kívánt ne­kik. Ekkorra már vagy harminc fekete állta körül, tele panasszal. — Nem lehet egész héten megélni abból, amit a muzsikálásból keres az ember. — Aki nem él meg a muzsikából, hagyja ott a muzsikát, van még más szer­szám elég. Aki dolgozik, azt keresik, aki becsületes, abban bíznak. — Nem hívnak minket munkába csak a parasztot! Ott hagytuk ezt a potyavadásző, semmi-tévő népet. A környék lakóival be­szélgettünk. Vájjon nem fóltik-e a ragyogó, aranysárga tengeri csöveket az eresz alatt a különös szomszédságtól ? — Vigyáznak ők erre jobban, mint a magukéra felelték. — Panaszkodnak, hogy nincs kere setük a muzsikán, mi meg napszámba küldtük őket. — Ha ők csak annyit keresnének a muzsikán, mint a napszám, akkor már ré­gen nem muzsikálnának. De hát szeretnek jól élni és mikor kereset van, akkor rögvest a nyakára hágnak. Nem szeretik a szik­kadt kenyeret. Hány 500 koronást tépnek itt össze az úton a szemünk láttára! Ezért a »szikkadt kenyér« filozófiáért érdemes volt kimenni a Cigányvárba. Mi­lyen mélységes is a magyar nyelv logikája. Ha pedig nemcsak a nyelv, hanem a köz­igazgatás logikája is mélységes volna, akkor már régen népinternátusba és gyám­ság alá kerültek volna ezek a polgária- sulatlan tankötelesek és különb emberré nevelődtek volna az ivadékok a szülőknél. A tartásdijat, amennyire lehet, majd be­hajtották volna valahogyan, úgy ünnep után, meg következetesen lecsukatták volna a polgári kötelességeket megtagadó dá- dékat. Mert jól élni szeretnek. A keresetet beosztani még nem akarják, de talán hű­vösön koplalni sem szeretnek és inkább kivándorolnának Csehszlovákiába . . . De ilyen rákot tűrni a város testében ! ? awiBOSlB» atavrgaaappi A növényvédelmi felügyelőség az egereknek foszforpilulával való irtását ajánlja. Eger, 1924. szept. 16. Megírtuk, hogy Eger határát rengeteg mezei egér lepte el, amely a földben lévő terményekben, továbbá a szőlőkben ren- ' geteg kárt okoz. Teljesen üres tőkék ta­núskodnak immár arról, hogy egy nem várt ellensége jelentkezett a sokgondú gazdának. Az irtásra nézve többféle módot ajánlottunk. Most a növényvédelmi fel­ügyelőség ajánlja a poszforpilulát, amely a szénkéneggel egyforma hatású. Az irtás alkalmával az összes egérlyukakat betöm­jük. Másnap, a pocok által kinyitott lyukba 2—3 drb pilulát dobunk, aztán a lyukat ismét betapossuk. A méreggel a legnagyobb óvatossággal kell bánni s az hatósági iga­zolvány mellett szerezhető be. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Radios belép a szerb kormányba. — Benes kompromisszumos formulát ajánl a biztonság kérdésében. — Az egész Kau­kázusra kiterjed a georgiai fölkelés. — Nem törlik a azövetségközi adósságokat. — A kisantant elégedett genfi «sikereivel.» — Megindult a harc a pekingi kormány és b mandzsúriai főkormányzó csapatai kö­zött. — A spanyolokat Marokkóban ka­tasztrófa érte: föladták Tetuánt, a spanyol zóna fővárosát. — Poincare tiltakozik a békereviziós követelések ellen. — Casalini gyilkosa Matteotti halálát akarta megbosz- szulni. — Stresemann helyzete megrendült a háborús felelősség fölvetése miatt. Magyarország. Ripka kormánybiztos Búd miniszter elé terjesztette programmját. — Az angol kiküldött ma tárgyalt Vass mi­niszterrel a magyar mezőgazdaságnak nyúj­tandó segítségről. — A nagybankok ismét tanácskoztak a tőzsde helyzetéről. — Sze­geden tiltakozó gyűlést tartottak a szoci­alisták háborúelíenes izgatásai ellen. — Smith főbiztos elfoglalta hivatalát. — A Faértékesítő R. T. egy hivatalnoknője egy milliárd korona elsikkasztása után meg­szökött. — November 18-án tárgyalják a bomb; merényletek bűnpörét. — Országos Gazdakör alakult Budapesten. — 73 kár­tyást fogott el a rendőrség a Magyar Yi- toriás Club és a Balatoni Úri Club helyi­ségeiben. — Megnyílt az első magyar ké­pességvizsgáié laboratórium. — Szabaddá teszik a paprika-forgalmat. JtorVáth Gyula dr. rtndSrtanfoos Wt'dri a tejnzsorát­— Uzsorabiróság elé állítják a tejdrágítókat — Akik nem szeretik a „szikkadt“ kenyeret. Népnevelés a Cigányvárban.

Next

/
Thumbnails
Contents