Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-06 / 206. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona.

Eger, 1924. szeptember 6. szombat. XLI. évi. 206 sk

Előfizetési di) postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP.

■KB hóra . 35.000 K I Egitt it félévi előttiéiért I

JHegpeóevre 105.000 K I nem fogadunk el. I Felelős szerkesztő: BSEZNÄY IMRE.

Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II.

A nemzetgyűlés ülése.

Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését '/ill órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. A képviselők feltűnő asgy számmal jelentek meg. A miniszterek közül Vass József helyettes miniszterelnök, Pestky Pál igazságügyminiszter, Klebelsberg Kúnő gróf közoktatásügyi mi- niseter és Búd János miniszter vannak jelen.

Az elnök bejelenti, hogy 30-nál több képviselő az október 1-ig elnapolt nemzetgyűlés összehívását kérte és hogy a kérelem a házszabályoknak megfelelt. A nemzetgyűlést már a második napon ösz- tzehívta. Az elnöki előterjesztések után megemlékezett a nemrégiben elhunyt Vadász Lipót volt igazságügyi államtitkárról is.

Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Megemlíti, hogy Búd János volt köz- élelmezési minisztert az állásától felmentették és a pénzügyminisztériumba nevezték ki tárca nélküli miniszternek. Kifogásolta, hogy a nemzetgyűlést nem tájékoztatták arról, hogy milyen megbízatása és hatásköre van Búd János miniszternek, Az ország tudni akarja, hogy az ország pénzügyi vezetéséért ki a felelős.

Vass József h. miniszterelnök: Farkas Tibor képviselő felszólalásában kifogásolja, hogy a kormány a pénzügyminisztériumi beosztás alkalmával a nemzetgyűlést nem tájékoztatta erről a tényről. Váratlanúl érte ez a felszólalás; alapos választ nem

tud adni. Ha tényleg törtánt mulasztás- ezt a mulasztást reparálni fogják.

Ezután Peyer Károly szólal fel. Megindokolja a Ház összehívását. Rámutat a munkanélküliségre. A szanálás az iparban súlyos krízist idézett elő. A munkanélküliség okát is ebben látja. A kormányt hibáztatja azért, hogy a munkanélküliek kivándorolnak.

Peyer Károly indítványozza, hogy a Ház maradjon együtt és a legközelebbi ülést holnap tartsák meg, amelynek napirendjére tűzzék ki a munkanélküliség kérdését és a forgalmi adó beszedése körűt mutatkozó jelenségeket, a vagyonvált- ságföldek értékesítésének kérdését, végül a miniszterelnöknek az Eskütt-ügyre vonatkozó nyilatkozatát.

Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a Ház okt. 7-ig napolja el üléseit és a legközelebbi ülésre a fővárosi törvényjavaslatot tűzzék ki.

Az elnök napirendi javaslata nagy vihart vált ki. Az ellenzék tagjai közűi számosán azt kiáltják: «Oszlassák föl a Házat.»

Drózdi a napirendi javaslathoz kér szót.

Rubinok István nagyrészt osztja Peyer felfogását a munkanélküliség kérdésében. Az einök napirendi indítványához hozzá- járúl.

Sándor Pál erősen bírálja a kormány szanálási munkáját. Peyer indítványához csatlakozik. Ezután Homonnay beszél.

(Az ülés tart.)

ft búza ára na olcsóbb Volt Cserben a tőzsdei áradnál.

Eger, 1924. szept. 5.

A mai hetipiacra óriási mennyiségű búzát, rozsot hoztak föl. A nagy kínálat következtében így megtörtént az, ami még a háború óta nem volt: Egerben olcsóbban adták a búzát, mint ahogy a budapesti tőzsdén tegnap jegyezték. A környékbeli búza 380 ezer koronáért kelt métermázsánkint, de a kereskedők a piac vége felé 360 ezerért is vásárolták, míg a rozs 310 ezer koronáért cserélt gazdát.

Egyébként a piac általában igen élénk volt. Fát is sokat hoztak be. A vágott fa kicsiját 180, a vágatlant 350—420 ezer koronáért kínálták. A szén kocsija 350— 400 ezer volt.

A törvényszék előtti Vásártéren még dinnyét is láttunk kocsi számra. Ez is olcsóbb, mint a szezon közepén. 10—12,000 koronáért adták a legnagyját.

A bennti piac is szokatlan, élénkséget mutatott. Aprójőszág rengeteg volt s az eladók a múlt heti ^akat tarják. Zöldség és gyümölcspiac is élénk. Az almának még mindig nincs ára, a szőlőé, őszi szilváé valamit emelkedett.

A kormányférflak Genfben.

Genf, M. T. I. A Svájci szövetségtanács pénteken este hivatalos díszebédet ad Macdonald és Herriot miniszterelnökök tiszteletére. A díszebédre az egész magyar delegáció, Bethlen István gróf és Daruváry külügyminiszter is hivatalos. — Szombaton Rotschűd Maurica báró ad a fődelegátusok tiszteletére dejeunert, amelyre Korányi Frigyes bárót és Apponyi Albert grófot is meghívták.

Magyarország is részt vesz a N. Sz. bizottságaiban.

Genf, M. T. I. A Namzetek Szövetségének közgyűlése megalakította hat bizottságát, amelyben a magyar delegáció is aktív részt vesz.

Vitéz BALASSA BÉLA

Eger, 1924. szept. 5.

Nagy részvéttel vettük a hírt, hogy Vitéz Balassa Béla altábornagy, a Hadffy- honvédhadosztály volt vezérkari főnöke, Budapesten ötven éves korában elhunyt.

Vele a régi hadsereg egyik legvitézebb, legkiválóbb katonája szállt sírba, aki a nagy világégés idején az egri és hevesmegyei honvéd-bakákkal aratta legfényesebb katonai sikereit. Őt, a melegszívű, nagytudású katonát rendelte az isteni Gondviselés a mi fiaink vezetésére, akik rajongó szeretettel csüggtek Balassa Bélán, mint a legkegyeiebb, leghumánusabb, legmelegebb szívű elöljárón.

Egy alantasa megilletődve beszéli, hogy soha nem tudja feledni azt az em- berszeretetet, amit Balassa Bélánál tapasztalt a lembergi nagy harcok után, amikor a rettentő zűrzavarban a telefonnál osztotta a parancsokat. Katonai feladatának végrehajtásában folytonosan zavarták az úton érkező, eltévedt katonák. Nem haragudott érte, hanem a legnagyobb szeretettel igazította útba az eltévedteket és küldöncöket rendelt melléjük, akik aztán csapattesteikhez vezették az eltévedt ka- tpnákat. Páratlan jő baj társa volt tiszttársainak, a legénységgel szemben pedig végtelenül kedves és megértő.

Fényes katonai pályát futott meg. Közvetetlenüi a háború előtt a kassai III. honvédkerület vezérkari főnöke volt, a háború kitörésekor pedig, mint a 39. honvédhadosztály vezérkari főnöke vonult az északi harctérre. Neki tulajdonítható, hogy a hadosztály a háború első éveiben olyan kiválóan szép teljesítményeket ért el, dicsőséges nevet szerezve a m. kir. honvédségnek.

1916-ban hadtest vezérkari főnök lett s úgy a román, mint az olasz fronton számos jelét adta kiváló katonai képességeinek, amiről különben igen szép kitüntetései (köztük a II. oszt. vaskereszt) is tanúskodnak.

A háború és a forradalmak után parancsnoki állásban Egerben teljesített szolgálatot, majd Miskolcra, Székesfejér- várra került mint katonai körlet-, vegyesdandár parancsnok, az utóbbi időben pedig a honvédségi főparancsnok helyettesévé nevezték ki.

A háborúban szerzett betegsége vitte Balassa Bélát a korai sírba.

Azok, akik őt ismerték, akik vele szolgáltak, s akik érezték igaz emberi szívének melegét: — bizonyára könnyet ejtenek érte s küldenek utánna egy sóhajtást, a régi monarchia vitéz, derék, nagy katonája után. . .