Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-29 / 199. szám
Eger, 1924 augusztus 29. péntek. XLI. évi. 199 . 82. Előfizetési dij postai szállítással Bbb hóra . 35.000 K Egész és félévi előfizetést ftenaedévre 105.000 K nem fogadtuk el.----W arga és Waelder. Eger, 1924. augusztus 28. ! Az egyik : Eger város jövő fejlődésének alapjait lerakni jött ebbe a többezer éves városba, hogy abba rendszert vigyen. A másik : c aga nyújt segitőkezet ahhoz, hogy ami ebben a városban ősien szép. amiért ezt a várost számos hiánya miatt , is kellemesnek tudják tartani, megőrizze, ■öt a jövőre nézve kiegészítse. Warga László, a városrendező, merőben elleniéi»» munkára vállalkozott, mint eminővel Waelder Gyula, a művész, foglalkozni kivan. Egyik a jövő, másik a múlt j mintázója. A városrendező az alapkövek j helyét jelöli ki, a telkek határát, az épületek fekvését határozza meg késő nemzedékeknek is szigorúan megszabva. A műépítész, vagy építőművész a hozzánemér- tok torzításait igazgatja helyre, levéseti a raeezet a művészi faragásokról, összhang- zatot teremt a teres és utcák »dallamához.« Dallamához, mert az építőművészetet megfagyott zenének szokták nevezni, Az évszázadok építése egymás mellett azt bizonyítja, hogy : ha volt építési ősmodor, azt elvetették az idegen, tetszetősebb kedvéért ; ha pedig nem volt ilyen, akkor innen-onnan kölcsönöztek külsőt a régiek. Volt, aki barok-stilusban kezdette. Az utód azonban az újabb építtetők rábeszélésére, román, rokokó stb. etilben folytatta ugyanannak a területnek beépítését. Majd újabb réBzlet más jellemű lett, míg az előbbi épületeken is tapasztalhatók befejezetlen- Bégek. Olyan a hatása az ilyen városképnek, mint annak a hangversenynek, amelyiken rezes banda egyszerre szól a cigánnyal, de mind a kettő más nótát húz. És mégis jogosűlt, bogy a múlt és jövő mintázói együtt hajoljanak a térkép fölé. Meg kell hagyni azt, ami érték és becses a múltéból a jövőre is. Meg kell határozni, mit lehetne 50—100 éven belül inkább föláldozni a bontőcsákány kedvéért, ha abból a szétpattant falgyürű miatt torzúl alapozódott városrész fejlődése, forgalmának könnyülése, lakásainak levegő- tiebb környezete, az ősfoglalkozásnak bel- terjesebb űzése, a mindennapi életnek emberibb kialakulása lehet a következmény. Meg kell találni a megoldást hegyi utcáknax aehol a világon el nem fogadott meredekjeire és ki kell jelölni a szelíd lejtőket útca-fejlődésre. Ki kell jelölni, ha száz éves határral is, a szűk patakmedernek szabaddá tételét és amellett fő-útvonal kialakítását, hogy a meder partján sétaút, B a mederben az itt-ott meggyüjtött víz a tisztább belterület városképét hozza létre. Meg kell találnia a rómaiakig visszamenő műit emlékének megóvását, de meg kell találni a hévforrásával különleges és az emberiség szenvedéseinek enyhítésére hivatott fürdő-wkrosrész kifejlődésének reális alapjait is. A város belsőterületének az üdülőhelyekkel való közvetetten kapcsolatát i* meg kell teremteni, a közeli Szépasszony- völgynek ilyenné fejlődését pedig már figyelembe kell venni. A belső terület bűzös gyárait ki kell telepíteni. A hőstyai iskolák és körüiük a kertes játszóterek helyét is ki kell jelölni. A hegyvidéki környékhez kaposolóPOLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BKE2NÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefou szám 11. dő város-élelmezési és népjóléti érdekek miatt fontos kérdés a jövő közlekedési eszközökre való előrelátó tekintet. De fontos a terjedelemben évszázad múlva új zónával bővült város belső közlekedési szüksége miatt is. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a jövő azoknak a közlekedési eszközöknek kedvez, ame’yek a termelő falvakon és tanyákon át haladva, egyenesen a fogyasztó piecokig juttatják az utasokat. A jövőben egész tömeg szél- motor és két völgy-elzáró gát vize fogja Eger környékének motor-erejét biztosítani, csakhogy még nem ébredtek föl ‘a »zámolő, méricskélő és alkotó magyarok. De a jövőt így kell az alkotóknak iátníok. Warga és Waelder munkája úgy fog megosztani, hogy Warga többet fog kirajzolni a mai városszéleken tű!, Waelder azokon belül. Mind a kettőnek lesz köze egymás munkájához előbb-utőbb. A múlt és jövő munkásai gondolkodnak és áldásosat alkotnák a közönyös jelen nemzedékének a gondoktól fáradt fije fölött. Parmoor Lord terve a Nemzetek Szövetségével. London, M. T. I. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója úgy értesül, hogy Lord Parmoor mint eddig, ezután is azt óhajtja, hogy Genfben a Nemzetek Szövet- ségének kibővítésére és demokratizálására vonatkozóan tervet terjeszthessen elő. A terv szerint a Nemzetek Szövetségének Tanácsa 10 tagról 16-ra bővülne ős ezek között egy helyes Németországnak, egy helyet pedig Oroszországnak szánnának. A külső politika hírei. A külső politika parlamentáris éllen őrzésének kérdésénél az erre vonatkozó magyar alkotmányos rendelkezéseket Gratz Gusztáv dr. a következőkben ismertette az Interparlamentáris Unióban. A régi magyar közjog értelmében a hadüzenés és békekötés joga a királyt illette. Egyes régi magyar törvények megállapítják, hogy a király ezt a jogot a magyar nemzettel egyetértésben köteles gyakorolni. Az 1608: II. 1. c. elrendeli, hogy őfelsége nem léphet háborúba és nem hozhat be idegen katona-erőket az országba, a magyar királyság tudomása és hozzájárulása nélkül. Ezt a rendelkezést későbbi törvények 1613-ban, 1618-ban, 1622-ben és 1659-ben újból megerősítették. A békekötés jogáról szólva az 1536 : I. t. c. megállapítja, hogy a királynak semmiféle esetben nincs jogában békeszerződést kötni magyar tanácsosai beleegyezése nélkül. Az 1546. és 1595. évi törvények ezt a rendelkezést megújítják. Az 1681: IV. t. c. elrendeli, hogy minden békeszerződés a magyar tanács bevonásával tárgyalandó és kötendő. Az 1715: XLI. t. c. kimondja hogy a békeszerződés kötése előtt a királynak tanácsot keil kérni bü és illetékes ma- »»»tw»» a»»»»'gams • < gyár alattvalóitól. Az 1920. évi alkotmány kihirdetéséig a régi magyar közjog szerint a helyzet a következő volt: az 1867: XII. t. e. értelmében a nemzetközi egyezményeket és békeszerződéseket be kellett nyújtani az országgyűlésnek és úgy ezekre az egyezményekre, mint a hadüzenés jogára nézve a miniszteri felelőség elve érvényesült. Gratz Gusztáv itt közbevetette, hogy néha Károly király száműzetéséből sajátkezű levelet írt Rakovssky Istvánnak a magyar nemzetgyűlés akkori elnökének; a levélben közli azt az elhatározását, hogy abban az esetben, ha visszaállítják a királyi hatalmat (mely most, a jelen órában még nincs törvényesen eltörölve, el fogja ismerni a nemzetnek azt a jogát, hogy a hadüzenés és a békekötés hatalmában osztozzék a királlyal. Az 1920: I. t. c. mely a most érvényes alkotmányos rendelkezéseket tartalmazza, a tételt a következőképen állítja be: »A hadüzenéshez vagy a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazásához és a békekötéshez a nemzet előzetes hozzájárulása szükséges.» (Folyt, köv.) Ez megint csak a mi bőrünkre megy. Prága, M. 7. /. Hivatalos jelentés: Dr. Benes cseh és Marinkovics jugoszláv külügyminiszter augusztus 27-én Laibach- ban tanácskozásra ültek össze. A két külügyminiszter megbeszélte a már régebben kötött megállapodásokat és megállapította, hogy nincs ok az eddigi irányvonal megváltoztatására. A két külügyminiszter megegyezésre jutott a genfi értekezleten követendő közös magatartásra vonatkozóan. Fizetés nélkül Kalkuttában sem édes a hatalom. London M.T.I. A Reuter Iroda jelenti Kalkuttából: A törvényhozó tanács, amely a miniszterek fizetését eltörölte, további intézkedésig elnapolta magát. A miniszterek benyújtották lemondásukat. A pápa követe Konstantinápolyban.! Konstantinápoly, M. T. I. Dolcei apostoli kiküldött Rómából ide érkezett. Külön megbízatással jött, amely a felekezeti iskolákra vonatkozik. Meglátogatta a külügyminisztérium képviselőit, valamint a francia követet. Él még Széchenyi István gróf szelleme! Pécs, M. T. I. Visnya Antal kincstári főtanácsos, a Pécsi Takarékpénztár elnök- vezérigazgatőja, 800 G öl földet ajándékozott örök tulajdonúi a városnak, hogy azon gazdasági iskolát rendezzenek be a polgári fiúiskola mellett.
