Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-29 / 199. szám
2 EÖKI «EPUJSAÖ 1924 augusztus 29 Sokba kerül a tudomány. Szülői gondok az iskolai év elején. — Tiz-tizenkétszeresere drágult a tankönyv. Eger, 1924. augusztus 28. Még néhány nap és újból kinyílnak az iskolák kapui a »tudományszomjas nebulók előtt. A szülőkre újabb gondok várnak: sokba kerül a beíratás, a tandíj főként pedig a könyvek és iskolai szerek. Bizony, akinek három-négy gyereket kell j iskoláztatnia, meg fogja emlegetni szép- j tember elsejét. A helybeli könyvkereskedések már teljes fölkészültséggel várják az új iskolai évet. A polcok telistele vannak rakva könyvekkel, szinte a roskadásig, a púitok pedig apró iskolai szerekkel, ceruzával, tollal, gummival • más diáknak való »mulatságokkal«. Még most nincs nagy forgalom, tesznek, vesznek, rendezgetnek az alkalmazottak, hogy teljes fölkészültséggel fogadhassák a vásárlókat, az iskolai év kezdő nagy hetén. Az E. N. munkatársa bennjárt az egyik egri könyvkereskedésben ás tájékoztatást kért a könyvek és iskolaszerek árairól. A következő felvilágosítást kapta. — A könyvek ára körülbelül tíz, tizenkétszerese a múlt évi áraknak, őszintén szólva mi csodálkozunk ezen, mert j azt hittük, hogy a kiadók ennél sokkal ! drágábban szabják meg a könyvek árait. Hát bizony azért elég sokba kerül a gyermekeknek könyvekkel való ellátása Egy j első gimnázista köcyvszükségletének ára | 343.400. koronára rúg. A felsőbb osztályosoké persze többe. Az egy es könyvek ára körülbelül a következő: Egy fizikai tankönyv 64,500, egy Pintér-féle irodalomtörténet 81 900, Algebra 59,300, Riedl-féle poétika 63.030 K. Az elemi iskolások könyvei természetesen olcsóbbak. Egy harmadikos elemista könyvei körülbelül 100,000 koronába kerülnek. — Az iskolai szerek árai pedig a következők : Egy füzet 2600, egy rajzfüzet 1800, 1 ceruza 1900, egy toll 400, egy radír 1000, 1 üveg tinta 3800, 1 iv papiros 240, eey tollszár 1500, egy rajzlap 770, egy ív itatós 1540, egy tolltartó 3—18,000, egy táska 60—80,000, egy könyvczíj 30— 32,000, egy dróttáska 15,000 egy festékkészlet 45,000, egy vonalzó 3500, egy rajztábla 23,000, egy körző 40—75,000, 1 tintatartó 18 —20,000, pepita jegyzetfüzet 6000 korona. Lesz hát kiadása bőven a családapáknak, de bát az a fő, hogy legyen is eredménye ! Kriston Endre püspök őszi bérmaútja. Eger, 1924. aug. 28. Kriston Endre felszentelt püspök, Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor megbízásából, szeptember hó folyamán őszi bérmaútra indul Káplár Ágoston titkár kíséretében. Az érseki aulában már megállapították az őszi bérmaűt programmját, amely szerint a bérmálás szeptember 4-én kezdődik és 12-én fejeződik be s ameiy idő alatt a következő községekben szolgáltatja ki a püspök a bérmálás szentségét: Detk, Visonta, Gyöngyöspata, Ecséd, Hort, Gsány. Adács, Visznek, Nagyfüged, Tarnázsadány. A Heves vármegyei Tüzoltószövetsóg közgyűlése. Eger, 1924. augusztus 28. A Hevesvármegyei Tűzoltőszövetség f. hónap 30-án (szombaton) délelőtt V311 órakor a vármegyeház kistermében választmányi, 11 órakor pedig a nagyteremben közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Pénztárosi jelentés. 4. Kinevezések. 5. Indítvány Mlinkó István vármegyei íűzrend. felügyelő emlékének megörökítésére. 6. Az aug. 31-én tartandó várm. tűzoltóverseny bíráló bizottságának megalakítása. 7. Esetlegei indítványok. A közgyűlésen nemcsak a vármegyei egyesületek kiküldöttei vesznek részt, hanem a Budapestről már pénteken este ideérkező vendégek, és pedig : a belügyminiszter képviseletében Kontz Endre dr. min. osztálytanácsos, a tűzrendészet! ügyosztály részéről Szőllőssy Alfréd dr. min. titkár, az Orsz. Tűzoltőszövetségtől Mari- novich Imre dr. állemtitkár, slelnök és Kuhárszky László főtitkár.^ Az igazságügyminiszter Pécsett. Pécs, M. T. I. Szerdán este Pesthy Pál igazságügyminiszter Pécsre érkezett, ahol résztvett az evangélikus egyház közgyűlésén. f Koch Sándor 1875-1924. Az egri Minorita rendházban most Konkoly Barna házfönök testvér nélkül viseli a fájdalmas gyász súlyos megpróbáltatását, mert Sándor atya, kivel eddig megoszthatta a hívek lelki gondozását, az Irgalmasok rendházából — hová Szt. István napján kórházi kezelés végett jutott — nem tér vissza. Lelke búcsút vett a földi szenvedésektől csütörtökön d e. 11 órakor. Az egri fogház rabjai hiába fogják ün- nepenkiut várni Sándor atyát, ő nem fog többé vigaszos intésekkel utat mutatni nekik a megigazúlás felé . . . Pancsován született és 1899-ben az egri rendházban szentelték pappá. A gödöllői gimnázium fönnállásáig annak igazgatója és rendfőnök is volt. Működött még Nyírbátorban, Kózdivásárbelyen is. Miskolcról jött Egerbe egy éve. Jóságáért és buzgalmáért szerették. Szentbeszédeit ragaszkodóén hallgatták a hívek. A halálesetről a hozzátartozók tudósítása végett értesítették a pancsovai rendházat. Két nagynénjén kívül senkije sincs. Értesült továbbá a miskolci rendház is. Temetése szombaton d. u. 4 órakor lesz az Irgaimas rendház halottas kápolnájából a Fájdalmas Szűz temetőjébe. A Minorita-rend templomában még aznap d. e. 9 órakor lesz az engesztelő szt. mise. Nyugodjék hazafias, magyar szívével békében! Zeppelinen Amerikába. Friedrichshafen, M. T. I. A Chicago Tribuna kiküldött tudósítója jelenti lapjának, hogy az R 3. számú Zeppelin első prőbarepülé8éu a léghajó 5 motorja közűi az egyik megsérült. Eckuek kapitány, a Zeppelin társaság elnöke, reméli, hogy a léghajók pénteken már készen fognak állapi az Amerikába való repülésre. A léghajó délután 3 óra 40 perckor indúlt útjára. Kifutott a hangárból és a magasba emelkedett, majd délnek, Constanz ^felé fordúlt. Pár perccel később a léghajó Svájc irányába eltűnt. A léghajó baj nélkül tért vissza őránkinti sebessége 58 mérföld volt. A légi útjában 60 ember időzött a fedélzeten. A léghajó második útja alkalmával amerikai foioriportnak csoportját is magával viszi a prőbarepü- lésra. A villanygyárról. Mint már az Egri Népújságban mag- jeleut cikkeimben jeleztem, a villaoygyár ügymenetének és könyveinek betekintése iránt a képviselőtestülethez fordúltam, hogy pontosan megállapíthassam a baj kútfor- rását, a nem jövedelmezőség okát; mart csakis a könyvek egyes tételeinek adatai alapján állapítható meg a legpontosabban, hogy a vállalatot a mai nehéz viszonyok mellett gazdaságosan, szigorú takarékossággal vezetik-e ? Érthetetlennek tartom, hogy a múlt évi viszonyokhoz mérten az akkor igen tekintélyes összeget kitevő 452.4 millió korona kiadások miért emésztették fel úgyszólván az összes bevételt; miért kellett 74.7 millió « fizetések,* 362.6 millió «üzemköltségek„» 10.5 millió «fenntartás-javítás,* 4 6 millió «általános üzleti költségek• cimáu. Mindezeket természetesen csakis a könyvek alapján lehet megállapítani és bizonyságot szerezni, hogy nem terhelték-e a vállalatot szükségleten felüli igen tekintélyes ősz- szeggel a személyzeti és üzemi kiadások. Beadványom a f. hő 30-án szombaton délután 3 órakor tartandó képviselőtestületi közgyűlésen jön a tárgysorozat 7. pontja alapján tárgyalás alá, amikor kérelmemet eddigi tapasztalataim és adataim alapján fogom személyesen indokolni. Feltétlenül bízom a t. képviselőtől tület igazságszeretetében, hogy a közönség részéről évek óta tapasztalt elégedetlenség okát végre megállapíthassuk éa orvosolhassuk. Kétségtelen, hogy a legsürgősebb kötelesség a létszámcsökkentés, úgy a tisztviselői karban, mint az üzemnél, mert ma egy vállalat jövedelmezőségét, a legszigorúbb takarékosságot szem előtt tartva, a kiadások csökkentésével kell biztoaítani. Hogy ez a mostani létszám mellett el nem érhető, erre egyik cikkemben már rámutattam. Egy ilyen kisebb méretű üzemnél 10 tisztviselőt, ezek között két mérnököt, a vállalat eltartani képtelen. Hogy mily tarthatatlan állapot ez, a legfényesebb bizonyítók, hogy Eger városának, a többszörös munkatöbblet dacára, csak egy mérnöke van. Az Építőipar r. t- nak 60 munkást foglalkoztató igen sokoldalú nagyszabású iparvállalatnak össze sen 6 tisztviselője van, a Hering gépgyárnak 30 munkás mellett 4 tisztviselője, a Lakatos és lemezárúgyárnak, amely vállalat 80 munkást foglalkoztat, mindössze 5 tisztviselője. Ezek az adatok sokatmondók. A legkülönösebb az, hogy amikor a kormánytól a szigorú szanálási rendelet a létszámcsökkentésre vonatkozólag a városhoz is megérkezett, a képviselőtestület tudomásom szerint kótelezőleg elrendelte a városi üzemeknél is a létszámcsökkentést. És mi történt? Az, hogy a villanygyár nemcsak hagy nem csökkentette a különben is fölöslétszámú személyzetet, de az eltávozott könyvelő helyett új könyvelőt alkalmazott és úgy tudom még egy tisztviselőnőt. Kérdem, miért nem hajtotta végre a villanygyár mindezek dacára a képviselő- testület határozatát? A szigorú rendelet alapján az egész országban végrehajtották a létszámcsökkentést nemcsak az államnál, de minden intézménynél és iparvállalatnál, igen sok esetben, amikor nélkülözhetetlen tisztviselőket kellett B) lisztára tenni. A csökkentett létszámú tisztviselőknek kell most ezek munkáját is elvégezni a hivatalos órák meghosszabbításával, mert az ország talpra- állítása takarékosságot parancsol. Fizessünk meg mindenkit úgy, hogy egy elviselhető megélhetés biztosítva legyen, akkor el is várhatjuk, hogy mindenki dolgozzék annyit,amennyitelbír.Ezígy van mindenütt, így kell lenni a villanygyárnál is. A fölösszámú alkalmazottakat elbocsátani és nem 5—6 órát, de 8 s ha keli 10 órát is dolgozni különösen egy állandóan veszteséggel és nagy kölcsönökkel terhelt vállalatnál, mint a villanygyár. Szigorú takarékossággal és nem a villanyárak át-
