Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-03 / 179. szám

-Ar» hétköznap 1500, v&s&rnap 2000 korona. Eger, 1024. augusztus 3. vasárnap. XL1. évt 179. sa. • Eiötiíetési díj posta] sxállitáaaal E0C bórt . 35.000 K | Egtu is iéiéri elMUetést WNffilcdftvr* 105.000 K > ----- a« fogadónk eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelöt szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Licenml nyomda. Telefon szám II. Felhívás. A magyar kölcsön egy darabja a magyar sorsnak. Soha még annyira nem forrott össze az egyes ember élete az összesség, a nem­zet életével, mint ma Magyarországon. Minden társadalmi osztály, minden család és polgár legszemélyesebb jóléte, integráns része a közös magyar sorsnak ; aki ezt a sorsot emelkedő útján támogatja és segíti: az a saját erőit gyarapítja, a maga boldogulásának épít szilárd, veszélyt- átló pályát, A magyar kölcsön a magyar újjá­építés, a magyar jövő. A külföld bizalma csodálatos len­dülettel állott e gondolat mellé. A kül­föld, a Nyugat segíteni akar rajtunk. S ez az elhatározás annál értékesebb szá­munkra, mert nemcsak gazdasági vonat­kozásai vannak, hanem politikaiak és kulturálisak is. A történeti magyar állam fennállását szükségesnek tartják azok a társadalmak, amelyek ma a civilizáció élén haladnak s olyan értéknek tekintik a magyar szellemi és kulturális erőket, amelyeket megtartandóknak vélnek a vi lágfejlődés számára. A külföld bízik bennünk; bízik a magyar mezőgazda, iparos, kereskedő, értelmiség és a magyar munkás termelő és teremtő képességeiben és akaratában. Nagy jelentősége van annak, hogy az idegen tőke többszörösen túljegyezte a kölcsönt. Legelemibb kötelességünk tehát, hogy ezt az előlegezett jóakaratot hozzájárulá­sunkkal megtetézzük A magyar termelő osztályokhoz, ame­lyek vállukon hordják az egész állam­épületet, szól elsősorban felhívásom : Je­gyezzenek minél többet, talán még erőiken felül is a magyar kölcsönből. Ez nemcsak önmaguk iránt való kötelesség, hanem most már a nemzeti önbecsülés kérdése is. BETHLEN ISTVÁN gróf, miniszterelnök. Küzdelem a kettős keresztért. Eger, 1924. augusztus 2. A trianoni békeszerződés arra köte­lezte Romániát, hogy ez erdélyi katolikus püspökségek ügyének rendezésére kössön konkordátumot a Szentszékkel. Ezek a tárgyalások régóta húzódnak a pápa és a román kormány között. A nem katoli­kus vailásu román király nem kevesebbet kívánt a pápától, mint hogy ruházza fel ez apostoli címmel és annak jellegével. Mi tem természetesebb, hogy a pápa ebbe nem volt hajlandó belemenni, ezzel aztán a tárgyalások megszakadtak. Erre a román sajtó nagy felháboro­dással válaszol és olyan hallatlan tárgyi tévedésekkel igyekszik álláspontját magya­rázni, ami a legképtelenebb tájékozatlan­ságra, sőt tudatlanságra mutat. A Lupta című, Regatbeli román újság méltatlan­kodva írja, hogy a pápa megtagadta a román királytól, az erdélyi fejedelmek utó­dától, (?) a főkegyúri jogot, holott az er­délyi fejedelmek ennek birtokában voltak, sőt a Habsburg-cealád uralkodói is tőlük örökölték az egyházi vagyonok adomá­nyozási s a püspökök kinevezési jogát. Ezzel a sötét tudatlansággal egy pillana­tig sem akarunk vitázni, mert minden ele­mi iskolás tankönyv-forgató embernek tudnia kell, hogy az erdélyi fejedelmeknek sohasem volt főkegyúri joguk s igy apos­toli czimük — nem is lehetett, mert csak­nem mind protestánsok voltak —, ellenben örökölt jogos tulajdona volt a mindenkori megkoronázott magyar királyoknak. Ezt a jogot még szent István királyunk kap­ta II. Szilveszter pápától s azóta éltek is vele a magyar királyok. Elhisszük, hogy a román királynak nagy fegyver volna most a kezében ez a jog, mert szabadon nevezhetné ki az erdélyi püspököket s kénye-kedve szerint adományozhatná az ősi katolikus egyházi birtokokat. A fő­kegyúri jog örökléséről ilyen alapon tehát szó sem lehet; legfeljebb arról, hogy a pá­pa azzal, esetleg újólag adományozva, fel­ruházza Románia királyát. Erre a nagy adományozásra azonban a Szentszék sem­mi körülmények között sem hajlandó, ami érthető is, mert egy katolikus jogról van sző, amit egy nem katolikus vailásu sze­mély igényel. Ez a kérdés nagyon közel­ről érdekei bennünket, magyarokat, mert a mi saját tulajdonunk volt nem rég Er­dély s benne a püspöki birtokok. Trianon elvette tőlünk ezt az ezeréves tulajdonun­kat s Romániának ajándékozta s ez az ország most mindent elkövet, hogy tüzzel- vacsal kiirtson onnan mindent, ami Ma­gyarországra még csak emlékeztet is. Ke­zébe kerültek anyagi javaink, elvette is­koláinkat, elnémította a magyar nyelv ezer-esztendős szabad használatát, szóval mindent, ami nekünk Erdélyt jelentette. Most mohó étvággyal vetette rá magát szellemi örökeinkre s a magyar kettőske­resztet is a román dinasztia koronázási jelvényei közé akarja iktatni. Végre egy magas helyről jött intés talán lelohaaztja ezt a mohó étvágyat s bár Gyulafehórvá- rott megkoronázták Nagy-Románia kirá­lyát, jobb kezébe adták az uralkodói jo­gart, de hiányzott balkezéből a kettős ke­reszt : az apostoli királyi jog. Mennyi jóvátételt ismernek már el Németországnak? Berlin, M. T. I. Wolff. A Jővátételi Bizottságnak, a német szolgáltatásokról összeállított legújabb statisztikájával szem­ben, az adatok emlékeztetnek Areutano tanácsnoknak, az ismert német közgaz­dásznak, félévvel ezelőtt megjelent mun­kájára, mely a német szolgáltatásokat 1922. év végéig 4112 millióban számította ki. Németország további önkéntes szolgál­tatásai 1923. elejétől kezdve 1924. július 31-ig 540 millió aranymárkát képviseltek, ehhez hozzászámítandó még a megszálló hatalmak részéről a Rajna- és Ruhr-vidé- ken behajtott szolgáltatások, amelyeket közeli egy milliárd aranymárkára lehet becsülni. Az angol tudományos élet gyásza. London, M. T. I. Sir George Beilby, neves chemikus 73 éves korában meghalt. Nemzetközi bányászgyülés Prágában. Prága, M. T. I. Cseh Távirati Iroda. Hétfőn, augusztus 4-én, délelőtt 10 órakor fogják megnyitni Prágában a 27-ik nem­zetközi bányász-nagy gyűlést, melyet őven- kint hívnak egybe. A bányászok nagy­gyűlése a háború óta a harmadik. A szö­vetségnek 15 állam a tagja; a szövetség­hez tartozó bányászok száma több mint 2 millió. Amerikából 72, Belgrádból 14, Franciaországból 11, Németországból 14 résztvevőt jelentettek be. Ezeken az álla­mokon kívül a szövetségnek tagja még Amerika, Hollandia, Ausztria, Magyaror­szág, Jugoszlávia, Luxemburg és még több állam. SHS ígéret az ó-dombóváriaknak. Belgrád, M.T.I. Dr. Korosec közok­tatásügyi miniszter egy ődombővári kül­döttséget fogadott. A küldöttséget Bosnyák Antal bunyevác képviselő vezette. A kül­döttség autonóm felekezeti iskolák enge­délyezését kérte, amely a demokrata s a radikális német pártok, továbbá a magyar­ság képviselőiből állott. Korosec miniszter kijelentette, hogy az ügyet rögtön áttanúlmányozza és hala- déktalanúl dönteni fog a kérdésben. A küldöttség tagjai remélik, hogy kérésüket a kormány minden valószínűség szerint figyelembe fogja venni. Fejedelmi adomány. Az egri Szent-Fe- rencrendiek telkén közadakozásból épülő »Szt. Ferenc-Otthon* részére a szatmári püspökség pusztshidvégi uradalma egy vágón búzát adományozott.

Next

/
Thumbnails
Contents