Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-03 / 179. szám
2 £OKX NfiPUJäAG 1924. augusztus 3, Iparosok közéleti ügye-baja. forgalmi-fajda'smak. — Iparospárt. bizottságok Eger, 1924. augusztus 2. Közöltük, hogy az Egri Ipartestület minapi gyűlésén több érdekes ügy került tárgyalásra. Az általános jelentések között szerepelt az Ipartestület Budapesten járt kiküldötteinek beszámolása a forgalmi adóképtelenségek kiküszöbölése érdekében való eljárásukról. A pénzügyminisztériumban Cserman és Csekő tanácsosokig sikerült eljutniok, azonban igen világos lett előttük, hogy rövid idő alatt nem tudna a kormány többet segíteni a panaszokon, mint amennyit a vásárosok többszöri adóztatása ellen tett. Hiszen ezen az adórendszeren nyugszik ma az egész költségvetés. A forgalmi adó elleni föllebbezásek dolgáról már tegnapelőtt számunkban kimerítően beszámoltunk. Az iparos pártnak elnöke Bittner János, szervezője Komlós István dr. mérnök; ugyanaz, aki a fogy. adó ügyében támogatta a fővárosba küldötteket. Az iparos párt létének — az ipartestületi előadó szerint — az ad jogosúltságot, hogy a nemzetgyűlésben véletlenül sincs egyetlen iparos képviselő. Már pedig, ha az iparosok számottevők akarnak lenni, olyankor kell szervezve lenniük, mikor a törvényhozók rájuk támaszkodnak. Mindent megmagyarázhat, hogy 1884-től 1923-ig állott fönn az ipartörvéuy. Az élet követelményeiről azért nem vett tudomást a törvény- hozás, mert az iparosság eddig nem volt egységes. Az elnökséget megbízták az iparospárt elnökségénél való eljárásra. A kontárkérdésben is célszerű határozat jött létre. A törvény a képesítéshez kötött iparokat felsorolja. Mégis vannak 18—19 éves női szabó ás 16—24 éves más szabó ipart űző egyének, iparigazolváDy nélkül. Nemcsak igazolvány, hanem forgalmi w** Kontárok aranykora. — Mestorvízsgálati Iparos nagygyűlés. adó, sőt bármiféle adó nélkül csinálnak versenyt a vizsgázatlan kiskorúak a törvénykövetelte ismereteiket megszerzett, adót és minden terhet viselő iparosoknak. Az Ipartesíület úgy határozott, hogy minden iparos jelentse be az ő iparából élő kontárokat. Ezeket föl fogják szólítani, hogy határidőn belül tegyék le a szakvizsgát. Ha két évi gyakorlatot igazolni tudnak, váltsák ki az ipart. Legyenek egy- jogúak a többivel. Az iparosság csak a kontárokat fogja üldözni. (Vannak akik napi 80—120 ezer koronát és élelmet keresnek és nem fizetnek semmilyen adót!) A miskolci iparkamara kérdést intézett az Egri Ipartestülethez, hogy kiván- ják-e a mestervizsgálati - bizottságoknak Egerben való megszervezését. Ellenkező esetben Miskolcon kell a vizsgálatokon megjelenni. Minthogy 20 képesített iparossal bíró városban lévő szaknak a mester- vizsgálati bizottság felállítására a törvény jogot ad, ennélfogva az elnökség megbízást kapott arra, hogy a kívánságot az Iparkamarával közöljék. Legfontosabb tárgy volt talán az aug. közepén Miskolcon összejövő iparos nagygyűlés kérdése. Ezt az IPOSz köriratáből ismertette Halmay Sándor titkár. A nagygyűlésen a kereskedelemügyi miniszter i3 részt vesz. Arra az iparosok 2000 korona beküldése ellenében félárú vasúti menetjegy-kedvezményt kaphatnak, A vasúti igazolványokért 6-áig, tehát I szerda déhg;lehet az Ipartestületnól(Pyrker- i útce) jelentkezni. A Pálfy Dániel elnöklésével megnyíló nagygyűlés két napig tart. Arra Egerből vagy 20-an mennek. Tárgyai: 1. Kis-ipari hitel kérdése. 2. Kézmíveska- mára felállítása. 3. Ipartestületek reformja. 4. Iparíörvény hiányai. 5. Kontárkórdés. 6. Adóügyek. (Ebben tárgyalják a forgalmit is!) 7. Betegsegélyezés ős baleset. 8. Iparosok nyugdíja. 9. Tanonc oktatás. Minden árúsitó gazda gondoskodjék az őstermelői igazolványról. Megérkezett a városhoz is az őstermelői igazolványokról a rendelet. Eszerint a nyilt piacokét látogató őstermelők igazolása további intézkedésig a 28981—192 4 sz. körrendelet alapján készült »Óaterme- lési községi bizonyítvány« nyomtatványon történhetik, de nem kell felsorolni azokat a piacokat, ahová a bizonyítvány tulajdonosa a saját terményeit árusítás végett vinni szándékozik; A bizonyítványt mindig a családfő nevére állítják ki, családtagjai részére »Pótbizonyítványokat« állítanak ki, A piaci árusítást iparigazolványnyal űzők nem kaphatnak őstermelési igazolványt. A bizonyítványok érvénye egy évre, az óv április 1-tői következő év március 31-ig szólhat. A bizonyítványt érvényességének tartama alatt más névre átíratni nem lehet. A családfő elhalálozása esetén, a folyó termelési év tartamára uj bizonyítványt kiállítani nem kell. Az elveszett bizonyítvány helyett, a megszabott kiállítási díj kétszerese ellenében, átmenetileg pőt- bizonyítványt lehet kiállítani. Adómentesen csak az a személy árusíthat, akinek nevére a bizonyítvány szól. A bizonyítványnak kölcsönadása még abban az esetben is tilos, ha a tiölcsönvevő pót- bizonyítvány kiváltására jogosult személy. E tilalom megszegése esetén a iettenérő ellenőrző közegek kötelesek a bizonyítványt bevonni ős azt jelentés kíséretében a pőnzügyigazgatóságnak beterjeszteni. A pénzügyigazgatóság a jogtalanul használt bizonyítványt elkobozza és a kölcsönadót minden esetre, a kölcsönvevőt pedig, ha az az előbbinek nem családtagja, vagy cselédje, 200 aranykoronáig terjedő pénzbírságban marasztalja el Az elkobzott igazolvány helyett a folyó termősévben uj nem állítható ki. A piacokon már csak az uj őstermelőéi bizonyítvány alapján lehet adómentesen árusítani. A keresztény szocialista épitőmunkások vasárnap, f. hó 3-án, d. e. 10 órakor fontos tárgysorozattal értekezletet tartanak. Titkár. A Gárdonyi-Társaság első Évkönyve. Eger, 1924. ang- 2. Egernek sz az élénk irodalmi társasága eiaő évi működéséről, immár végleges a megállapodás, évkönyvet ad ki. Az évkönyv, melynek ügyét a legutóbb tartott választmányi gyűlésen tárgyalták, 10—12 ív terjedelemben jelenik meg az őszi (októberi) nagy gyűlésre. Közli az alsó év folyamán tartott felolvasásokat, előadásokat a ezen kívül naptári rész is lesz benne. Természetes, hogy a mai viszonyok között csak roppant nagy anyagi áldozatokkal sikerül megjelentetni ezt a tartalmas és vaskos kötetet. Ez csak úgy vált lehetővé, hogy Kriston Endre püspök, Hámán András ás Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok, Török Kálmán és Ambrus István dr. prépost kanonok és Ivánovich Emil dr. kanonok jöttek segítségére az érdemes Társaságnak. A Felvidéken is megjelenik néha vagyat* könyv. Rácz Pál, a Ruszinszkoi Magyar Hírlap szerkesztője éa a Prágai Magyar Hírlap ruszínszkói munkaiárta, »Furcsa emberek» címen könyvet adott ki. A 40 novellát tartalmazó mű ára 6 kor 50 .f, cseh pénzben. Képek Kassáról és Gömórról A szepes-gőmőri magyar barátság Felvidéki újságból olvassuk, hogy a csehszlovák közigazgatás alatt összeolvasztott vármegyék lakosságához így ír : »Barát« ságunk fejlődésben van. Eddig kát megyében irtották torainkat ugyanegy módszerrel, most egy nagyba kényszerítettek, hogy az általuk nemzeti kisebbségnek mondott magyarság számbeli viszonyát Liptő szlovákságával ellensúlyozzák A mi. győzelmi álmunk: a békeszerződésben biztosított, de gyakorlatban nélkülözött jogaink kivívása. Semmi egyéb! Ugyanaz, ami a csehszlovák kormány legelemibb kötelessége. Szomorú : mások kötelesség- teljesítésén múlik a mi álmunk Rozsnyói utazás. Kassáról luxus autó- járat van Rozsnyóra, úgy, hogy aki Iglő- ről d. u. 1 óra után gyorssal Kassára utazik, már 5 órakor Rozsnyó piacán sétálhat. Pedig ez 60—70 Km. út. Csakhogy nagyon zsúfolt az autó ás díja 70 szokoí. A rendőrváros Ha Kassán idegenül úteát keresünk a tok rendőr között érdeklődve, kelletlenül jelenti ki a rendőr, hogy magyarúl nem tud ! Ez történik meg a magyar Kassán! Németül sem tud. A Bzlovákűl előterjesztett kérésre is baj támad, ha a magyar Kassa utcájának nevét magyarúl martern kiejteni. Ha szlovákul kérdem, akkor is az a válasz, hogy nem ismeri azt az űtcát a rendőrőrszem! Hemzsegnek, de felvilágosítani képtelenek! Volt-e annyi katona Kassán a háborúban, mint most rendőr ? Rákosi likőrgyár. Rákosi Jenő fiának Rákosi Lajosnak Rozsnyó mellett van likőr- gyára. Rozsnyó-fürdőn a napi teljes ellátás 26 szokol« így írnak a felvidéki lapok. Keresik a magyarok az egyetértést. Mi pedig észrevesszük, hogy csak akkor tesszük ezt, ha csehszlovák, vagy oláh bakkancs tapos rajtunk.
