Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-02 / 178. szám
hétköznap 1500, vasárnap 2000 korona Eger. 1924. augusztus 2. szombat. XLI. tft 178. sí ára EJSHíetesi díj postai szállítással K POLITIKAI NAPILAP. KflE HM* • 38.000 K I Egts* é* félévi elöflietétt I T ««BíMMSévíe 108.000 K i — nem fogadunk ei.'— I Felelős szerkesztő: BSEZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. A háztulajdonosok ajánlata, Eger, 1924. aug. 1. Annak a nagy harcnak, amely a lakók ét, s háztulajdonosok között dúlt, végre egy olyan mozzanata akadt, amely megelégedést fog kelteni. Á Háztulajdonosok Országos Szövetségének küldöttsége megjelent a népjóléti ttúnitzler előtt, aki jelenleg a miniszterelnököt is helyettesíti s aki felajánlotta, hogy sz íz,milliárd koronát, mint minimális ősz- szeget fog fordítani egyedül a Budapest területén megindítandó tatarozást munkálatokra. Vidéken szintén hasonló keretekben hajlandó megindítani a házak jókarban- tartásénak munkáját. Ami ennek a tervnek technikai kivitelét illeti, a Háztulajdonosok Szövetsége est önkormányzati hatáskörébe akarja vonni, még pedig olyképen, hogy a szó- búi forgó összeget az összes háztulajdonosok között, a teherbiró képesség arányában, akarja felosztani, természetesen elsősorban a háztulajdonosok önkéntes fölajánlása alapján. A küldöttség szónokai arra kérték a miniszterelnök-helyettest, hogy a miniszter tegyen ígéretet a kirótt tatarozóéi munkálatok elvégzésének kényszerére vonatkozóan, vagyis a vonakodó háztulajdonosokat kormányrendelet kötelezze a vállalt kötelezettségek teljesítésére. Evvel az ajánlattal szemben a küldöttség kérése az volt, hogy a kormány vállaljon kezességet a szanálási törvényben foglalt lakásügyi rendelkezések változtatására, a közüzemi pótlék megfelelő megállapításának biztosítására és az albérleti részesedésre. A háztulajdonosok részéről ez az ajánlat azért fog megelégedést kelteni, mert a munkanélküliség jelenlegi krízisében a megindítandó tatarozási munkálatok átmenetileg nagy enyhítést fognak hozni. Hogy a házak javítására égetően szükség van, arról mindenki meggyőződhetik, aki akár Budapesten, akár a vidéken sétát tesz a városban. Némely helyiség valósággal összedűlő félben van s a házak nagymérvű tönkremenetele óriási módon csökkenti a nemzeti vagyon értékét, amelynek jelentékeny hányadát teszi bz ország különböző városaiban levő háztömeg. A tatarozási munkálatoknak kettős hasznát fogja látni az ország: egyrészt a munkanélküliség már említett enyhítését, másrészt a házak jókarba helyezésével a nemzeti vagyon jelentékeny mérvű gazdagodását. , Nem állítjuk, hogy a háztulajdonosok általában véve fényes helyzetben vannak, kiváltképen azok, akiknek egyetlen vagyonuk a ház, de mindenesetre be kelleti pontban akarják megkezdeni, amikor egymár látniok, hogy a javítási munkálatok további halasztása lehetetlen. És nagyon helyes szociális érzékkel éppen olyan idő- eredményezni fogja ez a tett. ben az ország közvéleményét élénken foglalkoztató munkanélküliség enyhítését is Csak a teljesített jóvátétel arányában és zónánkint ürítenék ki a Ruhrt. London, Havas. M. T. I. Az átruhá zás kérdésével foglalkozó bizottság tanácskozásai során a Ruhr-vidék kiürítésének tervét nem beszélték meg. A delegációk vezetői azonban Harriot miniszterelnök kijelentéseit egyhangúan kedvezően fogadták, mert ezek a kijelentések kétértelműség nélkül beigazolták, hogy bizonyos megállapodásokkal szemben Francia- ország semmiféle annexiós gondolatot nem táplál. Tanűjeiét adták a béke akarásának. Clementel francia pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a francia és angol szakértők eszmecserét kezdjenek a szövetségesek adósságairól. London, Reuter. M. T. 1. Az átruházás kérdésével foglalkozó bizottság a francia javaslatnak a dologi teljesítményekre vonatkozó részét elfogadta és folytatja az átruházásokra vonatkozó rész vizsgálatát. A delegációk vezetői megállapodtak abban, hogy a mulasztásokkal foglalkozó bizottságnak a döntő bíróságra vonatkozó javaslatát egyhangúan elfogadják. Herriot a Ruhr-vidék katonai kiürítésének francia-belga tervezetét nem hivatalosan ismertette. A tervezet szerint H-igent 800 millió aranymárka kölcsön elhelyezése, Dorímundot 600 millió német kötvény, Bochumot 200 millió, Essent 2 milliárd aranymárka kötvény elhelyezése után ürítik ki. Paris, Havas M.T.I. A lapok azt írják, hogy a döntó bíróságra vonatkozó francia javaslatot a londoni értekezlet elfogadja. A Le Journal szerint a tegnap nagy sikert hozott Herriotnak. Mint a Petit Párisién értesül, a Ruhr-vidék kiürítésére vonatkozó francia-belga terv kitűnő benyomást tett. Valószínű, hogy az angol csapatok meg fognak maradni Kölnnél. Az Quvre azt írja, hogy ha Németország akarja, a Ruhr-vidéket deoember végére, vagy a jövő év január elsejére ki fogják üríteui, az Excelsior pedig azt, hogy Herriot feltétlen lojalitása zavarba hozta a britt ellenállást. Magyarországot meghívták egy európai agrárbank alapítói közé. Francia kezdeményezésre kontinentális bankot akarnak létesíteni, melynek Páris lenne a székhelye. A magyar tőkét is meghívták a részvételre. A magyar körök a legnagyobb készséggel csatlakoztak. Az eszme a nemzetközi agrár kongresz- szuson támadt. A német helyzet állott eddig a kivitel útjában. Most már lassan megindúl az alapítás. Még nincs sző a részletekről, de a mezőgazdasági termelés belterjessége tekintetében óriási fejlődésre számítanak. Nem lehet tanácskozni, ha zsindely van a háztetőn! Genf, M.T.I. A Nemzetek Szövetsége tanácsának jogi bizottsága elkészítette szakvéleményét abban a kérdésben, hogy a Népszövetség egyezség-okmányának 4-ik cikke alapján résztvehetneke a Nemzetek Szövetségének érdekelt tagjai a Nemzetek Szövetsége tanácsának azokban a tanácskozásaiban, amelyekben a katonai ellenőrzés jogának kérdését tanűlmányozzák ? Jőlértesűlt körökben megerősítik, hogy a szakvélemény az érdekelt államok részvétele ellen foglal állást. A nemzeti öntudat a régmúlthoz kapcsolódik a Felvidéken. Prága, M. T. I. A tót néppárt, egy, úgynevezett Lapis Refugür, a Mendékszirt közelében nagy ünnepet rendez azoknak az időknek az emlékére, amikor a Sze- pesség lakossága a tatárok véres üldözései és a husziták üldözései elől ennek a sziklacsoportnak barlangjaiba menekült. mmmmstm immsaraa A bankok kamatlába. A pénzügyminisztériumban értekezlet volt, melyen a bankok új kamatlábára nézve az a megállapodás jött létre, hogy az olyan betéteknél, amelyeknél nyolc napra kötik le a betétet, a kamatláb évi 7 százalék, egy hónapra lekötött betétnél 10 százaiéi, két hónapra lekötött betétnél 12 százalék, három hónapi lekötés mellett 14 százalék, félévi lekötés mellett pedig 15 százalék. Az ország pénzintézeteiben igen csekély a betétállomány. Úgyszólván csak ölezredréBzs a békebelinek. így a bankoknak is érdeke, hogy a takarékoskodás útján indítsák meg a tőkeképzést, ami eddig az ingadozó korona mellett megoldhatatlan volt. Megállapították a pénzintézetek nyújtotta kölcsönök kamatlábát is, mely 249/« • tői kezdődik. Sajnos ettől a határtól fölfelé 30%-ig terjed.
