Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-04 / 3. szám
Előfizetési dijak postai szállítással gBB hóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést 'legged évre 20000 K ! ---- nem fogadnnk el. POL ITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNAYIMRESzerkesztőség: E g e r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Üj év, új élet. Eger, 1929. január 8. Mikor az őeszlendő meghal s feltűnik az új év hajnala, az emberek végig szokták gondolni az elmúltakat és kiváncsi pillantást, vetnek a jövőbe is. Ha az eltemetett év sok rosszat, bajt hozott, örök optimizmusban a jövő reményével vigasztalódnak. Magyarországra sz elmúlt esztendő és még jő egy pár előzője is, nem sok örömet derített. Kíméletlen gazdasági bajok morzsolták a nemzet életerejét; a közös építő-munkára v&lő egyesülés helyett, torzsalkodások, siker esetén végzetes kimenetelű puccsok ütötték föl a fejüket s ilyen körülmények között természetes, hogy eddig még nem tudtuk megteremtőn ^ azokat az alapokat, amelyeken boldogabb nemzeti jövendő épülhetne. Meg kell azonban állapítani, hogy éppen Magyarország miniszterelnöke részéről fáradhatatlan erőfeszítések sorozata indult ki, amelyeknek célja Magyarország nemzetközi helyzetének megjavítása és a muíhatatlanui szükséges külföldi kölcsönnek megszerzése. A nehézségek, amelyek e tárgyalások során fölmerültek, nem voltak jelentéktelenek és még ma sem azok. Nem mondhatjuk, hogy Magyarország általános jőindű- lattal találkozott volna, sőt nagyon sokszor ki kitört a titkos rosszakarat, amely legfeljebb mézes-mázos formákat öltött. Mindenkinek tudnia kell azonban, hogy egy nemzetet egy ember, — legyen az bármilyen kiváló — egyedül meg nem menthet. A nemzet csak önmagát mentheti meg önerejéből s !minden, amit bármily politikus érte tehet, csak az okoa irányítás és követendő utak felfedezése lehet. Meg kell mondanunk, hogy a magyar népnek vannak rétegei, amelyek nem fogták fel helyesen ennek a munkának jelenI tőségét és viselkedésükkel nem használ- ; tak, hanem inkább ártottak az országnak, j Éretlen puccsok, aljas bombamerényietek, olcsó demagógia nem alkalmas arra, hogy a sírból új életre kelhessen az ország. A külföld nemcsak gazdasági erőnket vizsgálja a tárgyalások alkalmával, hanem éppen oly mély pillantásokkal mér- ! legeli erkölcsi érintetlenségünket s e két szempont közös eredménye alapján fog sorsunkról dönteni. Szomorú lenne, hogy f most, mikor már a taiajt annyira előkészítette, hogy mi magunk tartjuk kezünkbe a sorsunkat: elvesztenénk a játszmát csak azért, mert egyesek nem tudnak féktelen indulataiknak, ártalmas ambícióiknak parancsolni a elvakultságukban botor szenvedélyek kedvéért az ország léiét hajlandók kockára dobni. Nem ez a feltámadás útja, hanem : a munka, a nyugalom, a közös összefogás, az egymásiránti jóakarat, az ellentéteknek barátságos elsimítása. Ezek azok az irányelvek, amelyeknek nyomán felcsillanhat az új esztendő új reménysége. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai j ülését 3/„l2 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Ruppert Rezső az inőemnitás első szó- ! noka. Mielőtt hozzászólna az indemniláe- hoz, a liberális, szocialista és nemzeti demokrata-párt, valamint a többi ellenzéki pártnak és körök nevében deklarációt olvas fel. A deklarációban a fentemlített pártok kijelentik, hogy a csongrádi merénylet csak láncszeme a mpgalőzö, hasonló jelenségeknek. Meg vannak győződve arról, hogy még mindig nem tépték ki a gyűlölködés mérgét a nemzet leikéből. Utálattal fordulnak el azoktól a merénylőktől, akik a csongrádi me ánylet végrehajtásában résstV8ttek. N6tu elég, hogy felháborodásokat váltott ki, hanem a tetteseket is ki kell nyomozni. Meg kell ke- j resni a banditákat is, akiknek csak vak eszközei a merénylők. Ma jogunis van ! teljes jogrendre és ig* zságos követelés a I felbujtó izgatők kiderítésének követelése, i Meg kell állapítanunk, hogy a kormány , tagjainak egy része nea meri vagy nem ! akarja a gyűlölködést és izgatást megszüntetni. Kötelességük pedig ez. Azok a felbujtók, akik nap nap után titkos gyűléseket tartanak a közvéleményre befolyást gyakorolnak ás tönkreteszik az állam nyugalmát. Eddig minden merénylet csak az Ébredő Magyarok Egyesületéhez vezetett. Az ébredők különböző módon szervez'ék az eddigi merényleteket. Épűgy az ébredők hajtották végre a nyjst elkövetett bűncselekményt is. A kormány dicsekedett, hogy feloszlatta a titkos szervezeteket és most a csongrádi nyomozás folyamán kiderült, hogy az Érne egyik elnöke alföldi brigádot szervezett és így valami kinevezési okmányt osztogatott. A miniszterelnök maga is tévedésben volt az ébredők szerepéről, mert a mozdonyvezetők sztrájkja' idején megígérte az ellenzék vezetőiver közösen tartott értekezleten, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületét ős a nyugtalanító sajtót megszünteti. Meg kell állapítanunk, hogy a miniszterelnök nem váltotta be Ígéretét. Eltűrte, hogy az ébredő magyarok elnöksége alföldi brigádot szervezzen, hogy magasrangű tisztviselők és a kormánypárt tagjai is vezető helyet foglaljanak el benne. A gyilkos merénylők másik felbujtója a szélsőjobboldali sajtó. A kormány nem tett ezek ellen semmit. Ha valamelyik demokrata lap írt volna így, a kormány megmozgatta volna minden hatalmát. Megállapítjuk, hogy a miniszterelnök a gyűlölet sajtójának csillapítására semmit sem tett és az ellenzéki sajtóorgánum vezetői ma is szamot tartanak a kormány támogatására. Meg kell állapítani, hogy a kormány felelős azért is, hogy az Écnp vezetősége olyan pozíciókat foglal el, melyek ártalmasak és veszélyesek a közre és a konszolidációra, de vannak vezető állásban más egyének is, akik szintén veszedelmes tényezői a konszolidációnak. A kormány nem akarja megtisztítani a közigazgatást és az igazságszolgáltatást az odatévedő emberektől. Csak így érthető meg, hogy a rendkívül fontos nyomozások gyakran eredménytelenül végződtek. így történhetett meg, hogy egy vidéki kaszárnyában gyűlöletes hangú parancsokat olvastak fel. Csak így érthető meg, hogy Ulaint és társait szabadlábra helyezték. Csak így történhetett meg, hogy valakinek ágya alatt ekrazitot találtak és az semmiféle következménnyel nem járt az illetőre (nézve. Különösen felelős ezért az igazság- és \ belügyminiszter, da felelős mindezekért az országos főkapitány is, akit a konszolidáció egyik legnagyobb veszélyének tartanak; aki mintha val ősi titko; erő mozgatná, mindenkor önálló tényezőként szerepel és saját szakállára gyakorolj'; a törvényt és jogot. A kormány tehát vagy nem akar nagyobb rendet csinálni, vagy éppen nem képes azt helyreállítani. Egyik esetben sem érdemes a bizalomra. Mit tervez a kisántánt Selgrádban? Prága, MTI. A Slovenízko Politika értesülése szerint a kisantant januári belgrádi értekezletének tárgysorozata a következő pontokból éli: 1. A békeszerződés sérthetetlensége. — 2. A kisantant állas-;ok egyenjogúsága a nemzetközi értekezleteken. — 3. Görögország esetleges belépése a kisantantba. — 4. A kisantant államok szövetségének megszilárdítása. — 5. A kisantant tekintélyének öregbítése nemzetközi viszonylatban. ■MMMII nil '""■"I'im—HWIBI I■ I lairamnmagumnin ■ ni ■inna— «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ame n. \ 9
