Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-19 / 16. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 19. szombat. XLI. évf. 16, sz. Előfizetési dijak postai szállítással #gg bóra . . 7000 K j Egész és félévi előfizetést Kegged évre 20000 K ' ----- nem fogadunk el. —*■— aaai^^————— Nemzeti szuverénitásunk. Budapest, 1924. jan. 17. A külföldi kölcsön eilmzői azt hirdetik, hogy e kölcsönnel eívész nemzeti szuverénitásunk, kiskorúságba juttatja a nemzetet, idegenek gyámsága alá kerülünk, a nemzetgyűlésnek le kell mondania a katonamegajánlási és költségvetési jogáról, nemzeti életünk e két lényeges alapjáról. A külföldi kölcsönnel kapcsolatosan ugyanis jön a Népszövetség egy szakbizottsága, amely pénzügyi kormányunkkal együtt két és fél évre megállapítja költségvetésünket a mentési programmot; jön a Népszövetség által kiküldött ellenőr, aki két és féléven át (esetleg tovább is, ha a helyzet úgy kívánja) szigorúan ellenőrzi, hogy a kormány megtartja-e a megállapított szanálási és pénzügyi programmot, utasításokat fog adni: mennyi tisztviselőt bocsássunk el, mit törüljünk költségvetésünkből, mennyire emeljük az adót. Ha pedig nem engedelmeskedünk, akkor beszünteti a kölcsön folyósítását. Azután a jőválőteli bizottságnak egy albizottsága külföldről külön őrködik fölöttünk, illetőleg az ellenőrük fölött és hitelezőnknek is lesz egy bizalmi testületé, mely vigyáz reánk, hogy pénzük el ne vesszen. Természetes, hogy ennyi ellenőr között meg lesz nyirbálva szuverénitásunk, nemzeti önrendelkezésünk. Da nem vette-e el már eddig is ezt a bákeparancs ? Hisz ha megszabták a békeparancsban, hogy hány katonát szabad tartanunk és milyen legyen a hadseregünk: mit ér akkor a nemzet ujonc-megajánlási joga? Ha a békeparancs eddig azt is megparancsolta, hogy adónk nem lehet kevesebb, mint a győzők adója: hát mit ér akkor az adőmegszavazáni jogunk? A békeparancs szerint nyakunkon eddig is sok ellenőr volt és a jóvátétel címén eddig is meg volt a joguk belénk kötni. Németország ügyeibe, egységébe, gaz dasági és pénzügyi dolgaiba a jóvátétel címén mily durván avatkoztak be ?! És még durvábban beavatkozhatnak minden kölcsön nélkül is. A békeparancsnak éppen az a célja, hogy a legyőzőitek függő (?) helyzetbe kerüljenek a győzőktől (?). Ezt elérik vagy ágy, hogy tönkre teszik a legyőzött (?) népek gazdasági, pénzügyi helyzetét s így teljesen lezüllve hullanak hatalmuk körébe ; vagy az által érik el, hogy a le- győzöttek (?) kénytelenek keresni, hogy kikerüljék a teljes lezüllést, a győzők (?) segítségét és ez által kerülnek érdekkörükbe. Harmadik lehetőség nincs, míg a béke- parancs érvényben van. POLITIKAI NAPILAP. Felelő« szerkesztő: BHEZNAYIMRE Igaz, hogy a békeparancs eddig is béklyókat vetett szuverenitásunkra, de ne szűkítsük azt újabb ellenőrzésekkel és kemény feltételekkel! — mondják a kölcsön ellenzői. Jó! De gondolják meg azt is, hogy föltételek nélküli kölcsön nincs és akkor tegyék mérlegre azt is, hogy ez a nemzet tud-e oly heroikus áldozatokat hozni; tud-e nyomorúságában úgy viselkedni, mint a német nemzet és elég nagy-e ahhoz, hogy egy teljes gazdasági összeomlás végleg meg ne semmisítse?! Nagy dilemma ! A választás roppant megviseli az államférfi és a politikus lelkiismeretét, a. népszerűségről nem is beszélek. De az előrelátó politikus azt nézi: melyikkel húzhatja ki ez a nemzet addig, mig fordul körülöttünk a világ. De az idegen ellenőrzés elvállalásában még az is figyelembe veendő, hogy a kölcsönnel kapcsolatos egész talpraállí- tási munkálat nagy és kellemetlen operációval fog járni. A legszakavatottabb operatőr sem végzi magán és családján az operációt. A magyar meg olyan nemSzerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. zet, hogy minden idegen erőt szívesebben eltűr, mint a maga fajtájából származó erős kezet. A mi népünk mindent az államtól vár és ha ad, szűk marokkal ad az államnak. A képviselők választóiktól függenek ; a miniszterek a képviselőktől. Az egyik ezt akarja az állammal fentartatni, a másik amazt; az egyik osztály a másikra tolja az adózást; mindenik kórusban panaszkodik, hogy nem bírja a terhet. És az egyik ezt tartja fölösleges kiadásnak, a másik amazt. Hol van ily körülmények között az a pénzügyminiszter, aki — hogy talpra állítson bennünket, — diktatőrikus erővel tudná éveken át keresztül hajszolni előre megállapított szanálási tervét? ! Hát félév múlva elsöpörnék a miniszteri székből az interpellációk özönével. Különösen most, mikor a legtöbb képviselő hazabeszól, félti népszerűségét. Ebből a zűrzavarból erős szankciókkal dolgozó akaratnak kell a pénzügyminisztert kiragadni, hogy a nemzetet a pénzügyi és gazdasági káoszból kiemelhesse. Dr. Nagy János. A kereskedelemügyi miniszter megcáfolta Reisinger állításait Kelety Dénesről. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Voll órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Napirend előtt Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter szólal fel: Reisinger Ferenc az indemnitási vita kapcsán Kelety Dénesről, a Máv. elnök-igazgatójáról azt állította, hogy küidöttságileg ment Landler népbiztos elé és ott többek között azt mondta, hogy gyermekkora óta velük érez. A népbiztos ráförmedt és azt mondta neki: — Eregy ki, szemtelen fráter! Utánanéztem és úgy értesültem, hogy az államvasutak elnöke, aki akkor a kultuszminisztérium V. szakosztályának volt tagja, tényleg járt Landlernál két miniszteri tanácsos társaságában. Ott azonban csak arról volt szó, milyen káros következményekkel járhatna a vasúti és hajózási felügyelőségek megszüntetése. Az a beszéd tehát, amelyet Reisinger felemlített, teljesen légből kapott. Nem tartja helyesnek, hogy az állam érdekében funkcionáló embert a parlamentben az indemnitás védelme alatt ilyen módon vádolják meg. Leghatározottabban tiltakozik az ilyen eljárás ellen. Ezután az indemnitás vitájára térnek át. Első szónok Szakács Andor. Beszéde folyamán a kisantant barbár politikáját tárgyalja a Károlyi-kormánnyal szemben, és azt mondja, hogy a szprbek is barátsággal vannak Magyarország iránt (?) Ezután áttér a tisztviselőkérdés tárgyalására. Gondoskodjék a kormány a tisztviselők pénz és faellátásáról. Ha a kormány a tisztviselők kérését teljesíti, jogosan elvárhatja, hogy a tisztviselők feladataikat híven lássák el. A jegyzők kötelességüket el is végzik, azonban a felsőbb hivatalokban az ügyeket csak képviselői protekcióval lehet elintézni. Ha a belügyminiszter a közigazgatási reformot meg akarja csinálni, gondoskodjék arról is, hogy a minisztériumban felhalmozott restanciákat elintézzék. Pontos adminisztrációra kell törekednünk. Határozati javas latot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy rendeletileg szabályozza a közigazgatást. ífim .-írni rr:rT7sti-r.ram»«timi»s«iTTOaaM<^ana SÉBösSm Robbanás a diósgyőri vasgyár villamos-telepén. Eger, 1924. jan. 18. Tegnap, a késő esti órákban a diósgyőri vasgyár villamostelepén az egyik j oiajkapcsoló felrobbant és elpusztult. A I robbanás következtében keletkezett tüzet a miskolczi tűzoltóság még idejében eloltotta, a felrobbant kapcsolót pedig még ezen a héten rendbe hozzák. Arról tehát, hogy a diósgyőri vas- ; gyárban és a környékbeli gyárakban be- i szüntetik a munkát és 8000 ember maradt ! volna kenyér nélkül — nincs szó és ebben I a formában nem felel meg a valóságnak
