Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-18 / 15. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 18 péntek. XLI. évf. 15, sz Előfizetési díjak postai szállítással í5jg hóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést Ktgged évre 20000 E nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. eszközhöz folyamodtunk (a járadékmárka), de előre nem tudjuk megmondani, hogy az ólet származik-e belőle vagy a halál.» Nálunk Hegedűs a saját erőnkből akart talpra állítani. De nem sikerűit. Nemcsak azért, mert nem volt elég áldozatkész a nemzet, hanem azért sem, mert a legnagyobb áldozatokkal biztosított sikert a bizonytalan jóvátétel fizetési kötelezettsége állandóan veszélyeztette. Ezt a fenyegető mennyiséget hagyják ki a számításból mindazok, akik a jelen kegyetlen pénzügyi és gazdasági viszonyaiért a kormányt teszik felelőssé és más, tehetséges államférfiakat kívánnak a gátra, koncepciókat meg határozott pénzügyi és gazdasági politikát követelnek. Különben, most már a maguuk erejéből képtelenek volnánk azt a nagy áldozatot meghozni, amit a magunk erejéből való talpraállásunk megkívánna. A külföldi szakértők szerint 250 millió arany korona kell ahhoz, hogy két és fél év alatt költségvetésünket rendbe hozzuk. Ez ma körülbelül 20—25 billió koronának felelne meg. Hogyan tudná ezt a nemzet két és fél év alatt kiizzadni?! De húsz esztendőre felosztva, már könnyebben megy. Erre való a 20 év alatt törlesztendő külföldi kölcíön ! Rövid idő alatt jön a segítség és a nemzet 20 évre osztja meg a terhet. A külföldi kölcsön érdekében a jővá- tételi bizottság a békeszerződésben lefektetett zálogjogokat kénytelen felfüggeszteni a kölcsön visszafizstésének idejére, vagyis 20 évre. Ezzel 20 évre megszűnik az a fenyegető bizonytalanság úgy pénzügyi mint gazdasági téren. Ha a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése alapján fizetnünk kell is ez alatt az idő alatt jővátéíeli összegeket, tudjuk, hogy mennyi lesz az. Két és fél évig semmit, utána 5—6 éven át 10 millió aranykoronánál «tetemesen kevesebb összeget», 11 éven át legföljebb 10 millió aranykoronát, de csak abban az esetben, ha ez a fizetési kötelezettség költségvetésünk egyensúlyát nem rontja. Húsz évre tehát elvonul gazdasági életünk fölől az a lidércnyomás, amelyet a békeparancs zálogjoga és a jő- vátételi kötelezettség bizonytalan összege okozott. És húsz év múlva mi lesz? Talán egész más helyzet. Nekünk azért fontos a kölcsön, hogy fenntartsuk magunkat az európai fordulatig. Dr. Nagy János. KozzíH haza az Oroszországban rdjedt hadifoglyodat! Ä magunk erejéből! Eger, 1924. január 17. A külföldi kölcsönnel kapcsolatosan kettős a vád a négy év alatt váltakozó kormányok ellen. Az egyik: miért juttatták ide az országot a kormányok, hogy most már külföldi kölcsön nélkül nem boldogulhatunk?! A másik: miért nem próbáltuk meg a magunk erejéből a talpra- állást?! A kettős vád tulajdonkópen egy. Mert ha megpróbáltuk volna a magunk erejéből a talpra állást, hát nem jutottunk volna a külföldi kölcsönig. Ezért a kettős vádra csak egy feleletet adok. Akik ezeket a vádakat hangoztatják, azok nem ismerik, vagy szem elől tévesztik a trianoni békeparancs hatását. Nem gondolják meg, hogy mit jelent a nemzet gazdasági életére a békeparancsban lefektetett zálogjog és jővátéteii kötelezettség. Vegyünk csak egy gyárost, vagy egy krajzlerost, vagy akár egy földbirtokost: Hogyan tud ezek közül bármelyik is boldogulni, ha a szomszédja az ő ingó és ingatlan vagyonára, munkája összgyü- mölcsére rátábláztatja a maga igényeit, követeléseit, még pedig első; helyen és mindig lesben áll, ellenőrökkel zaklatja, hogy jövedelmeit idejében lefölözze a maga számára. Van az ilyen zálogjoggal terheltnek kedve dolgozni, tud az ilyen befektetéseket tenni, hogy többet termeljen? Külö nősen, ha nem tudja, hogy mikor lesz ennek a zaklatásnak vége ?! A békeparancsban levő zálogjognak és jővátéíeli kötelezettségnek nincs kijelölt határideje, sem meghatározott ösz- szege. A cél nem az, hogy kifizessék a legyözöttek a rájuk rótt jóvátételt, hanem hogy ezen a címen állandóan beavatkozzanak a legyözöttek belső ügyeibe, hogy ezzel a beavatkozással megakadályozhassák a legyőzőitek talpraállásáí, hogy így véglegesen biztosítva legyen nekik a zsákmány, hogy ellenőrzéseikkel figyelhessék a legyőzött népek minden mozdulatát. A békeparancsnak ez az ördögi terve oly lidércnyomással nehezedik a nemzet egész gazdasági életére, hogy a nemzetnek elvész minden hitele, meginog a pénze és fejetetejére áll egész gazdasági élete. Ily viszonyok között nem emberelheti meg magát a nemzet, hogy a maga erejéből talpraálljon, mert minden áldozata meddő, a legcélludatosabb és a legészszerűbb rendszer is csődött mond. Von Eynem, a német pénzügyminiszter önérzetesen vallotta be, hogy eddig mindent megpróbáltak, hogy a német gazdasági életet megmentsék és nem sikerült. «Most rendkívüli Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint az egyes bizottságokban megürült helyekre választanak új tagokat. A választott új tagok a következők: A földművelésügyi bizottságba Bozsik Pál, a gazdasági bizottságba Szabó Sándor, a kivándorlási bizottságba Ruppert Rezső, a könyvtár bizottságba Horváth Zoltán, a közoktatásügyi bizottságba Cserty József és Petrovácz Gyula, a külügyi bizottságba Kovács Nagy Sándor, a mentelmi bizottságba Varga Gábor, a napló vizsgáló bizottságba Petrovácz Gyula, a pénzügyi bizottságba Almássy László, a számvizsgáló bizottságba Buday Dezső, a véderő bizottságba Frühwirth Mátyás, a drágasági és a lakásrendelet tárgyalására kiküldendő bizottságba Frühwirth Mátyás. Ezután az indemnitás folytatólagos tárgyalására térnek át. Patacsy Dénes az első szónok. Az in- demnitásról szólva beszél az adórendszerről. Méltánytalannak tartja a forgalmi adónak a fél terhére való kivetését. Ezután a földbirtokreform egyes hibáit teszi szóvá. Megemlékezik a tisztviselőkérdésről és kéri annak rendezését. Sürgeti a hadiözvegyek, rokkantak ügyének rendezését. Felhívja a figyelmet az Oroszországban rekedt hadifoglyokra. Kéri, hogy intézkedjenek azok hazahozatalára vonatkozólag. Követeli a kisiparosságnak az állami munkába való bevonását. Majd az árvizsgáló bizottságok működését teszi szóvá. Ezután Horváth Zoltán tegnapi felszólalására reflektálva kifogásolja, hogy a kölcsön kérdését politikai szempontból birálta. A fontos hérdéseket nem szabad pártállás szerint elbírálni. A magyar kölcsön ügye. London, MTI. Lord Curzon külügyminiszter tegnap 'délután fogadta Benes cseh külügyminisztert. Páris, MTI. Magyarország helyreállítása ügyében kiküldendő albizottság tegnapi üléséről a Havas iroda a következő közleményt adta ki : Az ülésen Lord Cecil elnökölt, aki a . bevezető beszédében fejtegette az egész kérdést. Utána Benes C3eh külügyminiszter beszélt a belgrádi egyezményről, amelyen megbeszélték, milyen föltételek mellett vehető fel a kölcsön. Az albizottság tudomásul vette a Párisban kidolgozott jelentést. Cleuleau francia megbízott azzal foglalkozott, hogy a Népszövetség ebben az ügyben milyen elvek alapján tegye meg jelentését. Bécs, MTI. A népszövetségi bizottság tegnapi ülése tisztán formai jellegű volt.
