Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-18 / 15. szám

2 Earn jnepüjsáí* 1924. január 18. j(ftf5n tesziK Hi Közszemlére a Községi VátasztdK néVjegyzéKét. — Elkészült a virilisek névjegyzéke is. — Eger, 1924. január 17. A községi választók névjegyzékét immár elkészítette a képviselőtestület ál­tal kiküldött választmány, melynek köz­szemlére való kitételére most adott ren­delkezést a h. polgármester. E szerint a választók betűsoros név­jegyzékét a városi főjegyzői hivatalban teszik ki, ahol az a hivatalos órák alatt január hő 21 -töl 25 ig bezárólag az érde­keltek által megtekinthető és január 26 tói január 30-ig bezárólag ellene észrevétel adható be. A beadott észrevételek alapján a név­jegyzék a kiküldött választmány által igazíttatik ki: Az észrevételek elintézésé­vel meg nem elégedő fél, az értesítés vé­telétől számított 15 nap alatt az igazoló- választmányhoz, ennek határozata ellen további 15 napon belül pedig a közigaz­gatási bizottsághoz fellebbezhet, amely utóbbinak határozata ellen a Közigazga­tási Bírósághoz van panasznak helye. Itt jegyezzük meg, hogy a virilisek névjegyzékét 21-én, hétfőn fogja tárgyalni a kiküldött bizottság és a városi képvi­selőtestület január hő 26.-i közgyűlésén már azt be is mutatják. A Gárdonyi-Társaság felolvasó gyűlése Gyöngyösön. Eger, 1924. január 17. Tegnap, szerdán, este 8 órára szinül- tig megtöltötte az áll. főgimnázium tágas tornatermét Gyöngyös város legelőkelőbb közönsége. Olyan közönség, melynek ne­mes önfegyelmezóse szinte csodálatos. Nem volt ott az előadások alatt egyetlen hang> egyetlen mozdulat, hanem merő tapintat és állandó figyelem, mely valóban mély há­lára kötelezte a Gárdonyi Társaság sze­replő tagjait. Breznay Imre alelnök, Tordai Ányos dr. főtitkár, Vitéz Veszprémy Dezső és Nemecsek Aurél r. tagok az esti vonattal érkeztek Gyöngyösre, hol az állomáson Vitéz Ghéczy Sándor őrnagy, a Move ottani ügyvezetője és a szabadliceumi elő­adások szervezője, továbbá Drávái János és Borsodi László rendes tagok és Schlosser János főgimn. tanár fogadták a meghívott irodalmi társaság érkező tagjait. . . . Este 8 órára, jóllehet olyan hó­vihar volt, aminő nálunk ritkaság, min­denki a helyén ült. Meleg szeretettel fo­gadták az egrieket s néma csöndben hall­gattak meg valamennyi szereplőt. Breznay Imre alelnök megnyitójában valósággal a nemzeti nyelv apoteőzisát adta. Végig kisérte a magyar nemzet küzdel­mét, amelyet legdrágább kincséért, nyel­véért, folytatott s részletesen foglalkozott az ujabbkori nyelvrontással és nyelv­romlással. Példákkal világította meg, ho­gyan pusztúl a nemzeti szellem és erkölcs a nyelv romlásával. Rámutatott a módokra, amelyeken ez a romlás megakadályozható s a legmagyarabb írók, különösen pedig Gárdonyi olvasására buzdította a hallga­tóságot. Midőn pedig beszéde végén üd­vözölte Gyöngyös város közönségét a Gárdonyi-Társaság nevében, szűnni nem akaró taps üdvözölte legújabb irodalmi társaságunkat. Nemecsek Aurél,, ez az istenadta te­hetségű poéta, több gyönyörű szép költe­ményét adta elő nagy hatással, fi költe­ményekből a Szibériában sínylődő fogoly* hazavágyódása, gyermeki- és hazaszeretete s szerelme sugárzik és a folyton fokozódó taps jelezte, hogy megtalálta az utat az előkelő hallgatóság szívéhez. Vitéz Veszprémy Dezső Emőkét, a láthatatlan embert rajzolta meg mesteri vonásokkal s a női lélekre való finom lé­lektani vonatkozásokkal. A megértő hall- . gatőság feszült figyelme és lelkei taps lett méltó jutalma. Borsodi László, ez az Egerből Gyön­gyösre szakadt ízig-vérig magyar költői lélek több költeményével aratott jól meg­érdemelt sikert. A finom léikre s a ter­mészet rajongó szeretetére valló csengő- bongó költeményeket nagy élvezettel hall­gatták és mindeniket lelkes tapssal jutal­mazták. Áhitaios figyelmet keltett és tartott ébren a Tordai Ányos dr. felolvasása, melyben Gárdonyival való első és utolsó találkozását ismertette. A költői hangu­latú, nemes érzelmekkel telített s valóság­gal megzenésített nyelvezetű felolvasás kétségtelenül mély nyomokat hagyott a hálás hallgatóság lelkében. Ezt különben a felolvasás befejeztekor felzúgó taps is bizonyította. A gyöngyösi Move műkedvelői »A bor« első felvonását adták elő a második és harmadik szám között. Baracs Imrénét Berczely Eta, Esztert Tóth Jánosné, húgát Vida Ica, Baracs Imrét Bakó Lajos, And­rist Argényi Sándor, Görét Polányi Zol­tán, Durbintsot Kiss László, Kátsát Bukó- vies Ferenc alakította. Az egész előadás meltőképen illeszkedett be a Gárdonyi- Társaság felolvasó gyűlésébe b hivatásos színészeknek is becsületére vált volna egyik-másik alakítás. Az előadás fényesen igazolta a gyöngyösi Move műkedvelőinek ügyszeretetét és nem mindennapi gyakor­lottságát. ... A Gárdonyi-Társaság rövid éle­tének történetében mondott kedves időpont marad 1914. január 16, amikor a társaság ottani szereplésével melegen dobbant össze vármegyénk két vezető városának, Eger­nek és Gyöngyösnek szíve. A kötélpálya áldozatának rokonainál. — Az ügyészség elrendelte a boncolást. — Eger, 1924. jan. 17. A Koháry-útca 22. számú házában lakik Karczag János, a tegnapelőtt szeren­csétlenül járt Eisenmann Jánosnak az Egri Hordó és Faárű gyár sodronykötél­pálya üzemvezetőjének apósa. Munkatársunk Karczag Oszkárt, a boldogűltnak sógorát is otthon találta, aki a soproni erdészeti akadémia negyedéves erdőmérnök hallgatója. A szerencsétlenség nagyon megdöb­bentette, hiszen előtte való nap járt künn sógoránál. Teljes nyugalommal hagyta ott őket, minthogy a családfenntartó olyan lel­kiismeretes volt a családja irányában is, mint a hivatalában. Eisenmannak képzettsége iránt ér­deklődtünk. Sógora elmondta, hogy a kö­zépiskola két osztályát az egri főgimná­ziumban, a többit a polgári iskolában végezte. Gyakorlati kiképzést az egri Le­mezgyárnál, a Heringh gyárnál és a Vá­rosi Villanytelepnél szerzett. A katona­sághoz bevonult ős ott a 30 éa feles ágyúk mellett teljesített szerelői szolgálatot. — Hét társa közül csak ő maga ma­radt meg. Sóhajt föl a könnyező anyós, aki a veje érdemeinek felsorolásában ki­fogyhatatlan. A mindenben törekvő ifjú a katona­ságnál töltött időt is önképzésre fordította. Villachban, a most Jugoszláviához tartozó karintiai elsőrendű ipar-városban a szak­májához tartozó összes ismereteket meg tudta szerezni, Ott szerezte meg az automobil veze­tői képesítését is. Értett azonkívül az összes álló és mozgó-rendszerű gépekhez. Mozdonyvezetői képesítése is volt. Az a kiváló szorgalom, amely saját­sága volt, igen szép jövőt ígért neki. Mi a magyar munkás derékba tőrt életpályája mellett azzal a fájdalommal állunk, amit nem nyomhatunk el, mikor arra gondolunk, hogy hazána iparának éppen ilyen kivá­lóságokra van nagy szüksége. Ilyen je­lesekre, akik a gyakorlati pályára munka­szeretetei és lelkesedést visznek. Ha ez a szerencsétlenség nem történik vele, pár évtized alatt oda emelkedett volna szor­galmával,ahol a Zsolnay ak, Thákek.Weitzer Jánosok és a többi jelesek dicsőséget tud­tak szerezni a magyar iparnak. Hiszen minden idejét munkával töltötte, a szabad időt pedig a lélek művelésére szentelte. A józanság mintaképe volt. Csak termé­szetes, hogy az Egri Hordó és Faárú gyár a legteljesebb részvéttel ős rokonszenvvel viseltetik halottja és annak árván maradt családja iránt. Azonban, a csillében, amelyen azért igyekezett, hogy időt nyerjen, a hideg szél ellen védekeznie kellett. Különben is fel­túrt ’gallérral, fülére húzott sapkával szo­kott járni. E miatt nem hallotta a mere deken megcsuszamlott gyilkos csille zör­gését, mely az erdős völgyek fölötti szé­dületes magasságban véget vetett a derék férfiú életének. Azonban a magyar ifjúság­nak ez a rövid élet is ragyogó példát mutat. Rokonságában is kiváló emberek vannak. Atyja Eger város fogyasztási adóhivatalának érdemes tisztviselője, többi rokona Eisenmann Béla, őrs. főkertész, Eisenmann László felsőtárkányi s. jegyző, Eisenmann Dezső érs. fővadász és Eisen- mann Oszkár dr. a budapesti szegény- kórház főorvosa. Ámbár az eset körülményei a vélet­len balesetre nyújtanak következtetést azonban, minthogy a kir. ügyészség gon­datlanságot is feltételez, ennélfogva elren­delte a boncolást annak a megállapítására, hogy mi volt a halál közvetlen oka. A boncolást Cservény István h. vizsgálóbíró vezetésével Türk Szilárd dr. törvsz. or­vos ős Lichtman Sándor dr. orvosok vé-

Next

/
Thumbnails
Contents