Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-31 / 126. szám
Ära hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1824. június 1. vasárnap. XLX. évf, 127. sz Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 25.000 K ] Egész és íélévl előfizetést Neggedévre 75.000 K 1 nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BKEZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Licemn. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ä jó példa. Eger, 1924. május 31. Smith Jeremiás, a Népszövetség magyarországi főbiztosa, mint a napokban nyilvánosságra került, lakást változtatott. A Hungária-szállőban lakott eddig az első emeleten, még pedig két, fényűzéssel berendezett szobában. Most azután felköltözött a negyedik emeletre, a 428. sz. szobába, amelynek berendezése a lehető legegyszerűbb. A népszövetségi főbiztost erre az elhatározásra az indította, hogy előbbi lakásának bére igen nagy kiadást jelent a magyar államra, amely pedig úgy is nagyon szegény. Végre, egy tetőtől-talpig ember a győzők táborából! Végre egy valódi ember, aki nem azt vallja: »Jaj a legyőzőiteknek !« Nem úgy gondolkodik, mint a leszerelést ellenőrző idegen csapatok, amelyekben egy egy közlegénynek hatszor akkora zsoidja volt, mint a miniszterelnökünk fizetése. És végre egy józan, becsületes gon- dolkozású ember, aki tudja, hogy minden Demoszthenesznél jobban beszél a tett. Nemcsak hirdeti a takarékosságot, hanem maga jár elül jó példával. Megmutatja, hogy Magyarországon ma mindenkinek így kell — vegy legalább is így kellene — lennie. Gyönyörű okulást lehet meríteni a Smith J. lakás-változtatásából. Azt az okulást, hogy senki se költekezzék any- nyira, amennyit az erszénye meg nem bír. Tessék minden embernek — kicsinynek és nagynak egyaránt — addig nyújtóznia, ameddig a takarója ér. Sót, tovább megyünk : akinek bőségesen futja a takarója, az még annyira se nyújtózkodjék. Érje be kevesebbel. Alkalmazkodjék mindenki ennek a szerencsétlen, roskadozó országnak anyagi viszonyaihoz e akkor megvan a remény arra, hogy talpraállunk, megerősödünk úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Az elnöki előterjesztések után az indítvány- és interpelláciős könyvet olvassák föl. Indítványt nem jegyeztek be; az interpelláciős könyv a következő interpellációkat tünteti fel: Szabó József a kereskedelmi miniszterhez a vasutas sztrájk alkalmával elbocsátott vasutasok visszafogadása tárgyában; Fábián Béla a belügyi és hadügyminiszterhez, a csongrádi bomba merénylet tárgyában ; Fábián Béla a kultuszminiszterhez Budaváry László szabadsága tárgyában ; Ulain Ferenc a pénzügyi és kereskedelmi miniszterhez, a pamutipar részvénytársaságnak adott behozatali engedély tárgyában; Ruppert Rezső a belügyminiszterhez a magántisztviselők é8 hozzátartozóik illetményeinek valorizálása tárgyában, a Kúria 86. sz. döntvényével kapcsolatban; Farkas Tibor a földművelésügyi miniszterhez az állami birtokokon folyó gazdálkodás tárgyában. Interpellációt jegyzett be még Horváth Zoltán is. Az elnök ezután jelenti, hogy Al- m?m »»»<» «Mao »»' A jászberényi katolikus-nap. Eger, J924. május 3!. A kunok ősi városában, Jászberényben, ünnepet ül ma és holnap a katolikus kivök serege, Az ünnepet a Kát. Népszövetség rendezi s a programm a következő: 1. Vasárnap reggel 9 órakor tábori misét mond Kriston Endre püspök, prédikál P. Bőhle. 2. V*ll órakor aíszgyűlés, amelynek elnöke Erdős András, szónokai Apponyi Albert gróf, Zichy János gróf, Károlyi József gróf, Czettier Jenő dr. 3. 1 órakor közös ebéd. 4. Ebéd után Czettier Jenő beszámolót mond Jákőhalmán. 5. Délután 3 órakor földművesgyülés a Lehelben. Elnök a polgármester, szónokok: Kocsán Károly, Bozsik Pál dr., Vass József * 22 másssy László napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Almássy László: Reflektál a jutaiperi visszaélésekkel kapcsolatban a személyéről forgalomba került híresztelésekre. A vámtarifa törvényjavaslat első szónoka: Temesváry Imre: Ha objektiven vizsgálja a vámtarifával kapcsolatos kérdéseket, be kell látnia, hogy ez az ország erősebb vámvédelemre szőrűi, mint a régi monarchia. Polemizál Dénes István vámvédelemről szőlő könyvével, majd áttér az eddigi felszólalások bírálatára. Kifogásolták a iextiliákra rótt magas vámtételeket. Erre nézve megjegyzi, hogy textiliparunk a háború óta nem fejlődött. Az ország nagy áldozatokkal teremtette meg ezt az ipart, hogy nyerstermékeinket magunk dolgozhassuk fel. Ennek előnye kereskedelmi mérlegünk passzivitásának csökkentésében mutatkozik. Szükséges tehát, hogy védelmezzük ezt az ipart, ami szociális érdek is, mivel sok ezer munkás megélhetését kell biztosítanunk. dr. 6. Délután 3 órakor a Szoc. Misszió- Társulat díszközgyűlése. 7. D. u. 3 órakor Iparosgyűlés. 8. D. u. 3 órakor ifj. gyűlés a Legényegyletben. 9. Este 6 órakor ün- nepies körmenet. — Hétfőn d. e. 9 órakor a Népszövetség értekezlete. Szónokok: Emezt Sándor, Frühwirth Mátyás és Czettier Jenő. Legyőzték a cseheket is. Paris, MTI. Az olimpiai mérkőzésen a svájciak legyőzték Csehországot. A svájciak négy perccel a második félidő befejezése előtt rúgták a győzelmet jelentő gólt. Bírónak először magyart jelöltek ki, de a magyar bíró jelölése ellen a csehek tiltakoztak és a mérkőzés előtt francia birőt választottak. A két Lenkey. Irta: Breznay Imre. Zádorfalvi és lénkéi Lenkey Károly 26 éves «nobilis iuvenis» 1800-ban dec. 9-én vezette oltárhoz az egri püspöki székesegyházban Keszlerffy Terézia 20 éves hajadont *a háromszori hirdetés és a szentelt idő tilalma alól nyert fölmentéssel.» Az esketési szertartást Makay Antal apát kanonok végezte s tanúk voltak : Ditjlern Károly és Neuhauser Károly. Lpnkey Becsbe vitte feleségét, mivel magyar testőr volt és ott született első fia, Károly, 1803. febr. 25-én. Pár évvel később visszajött Egerbe s ifjúbbik fiának, Jánosnak, később oly dicsőséges neve már az egri plébánia anyakönyviben olvasható. Itt született 1807-ben szept. 9-én. Keresztszülői voltak: Zsigmondy Kelemen ős Farkas Petronella. Kát év múlva, 1809-ben, felbomlott a házas- frigy s a férj Aradra vonult, hol a megyénél előbb al-, majd főszolgabirői minőségben 30 évig működött. Kisebb fiát, Jánost, a korneuburgi katonai intézetben, Károlyt, az idősebbet pedig az aradi minorita-gimnáziumban neveltette, s miután ennek katonai hajlamait korán észrevette, 1819-ben hadapródul a József nádor nevét viselő 2. huszárezredhez adta. Lenkey János. Hogy mikor kikerült a korneuburgi katona-iskolából Egernek ez a jeles szülötte, hol teljesített katonai szolgálatot, nem sikerült kiludnom. Szinnyei sem említi, egyébként pedig elég terjedelmes életrajzi munkáiban, melyeket Lenkey János ról írt. (Vasárnapi Újság 1868. 39. és 1874. 22. sz.) Csak annyi tény, hogy a szabadságharc kitörésekor Marianopolban (Gali- czia) szolgált, mint százados, a Württem- berg-huszároknál. Az is tény, hogy 1848. máj. 28 án a hajnali szürkület leple alatt hazaindított Fiáth Pompejus főhadnaggyal 131 magyar fiút. Három napon át bujkáltak úttalan utakon, kerülve minden emberlakta helyet. Hiszen mindnyájukra golyó, sőt kötél várt volna, vagy legalább is súlyos várfogság, amiért olyan válságos időkben a haza hívő szavára hallgattak. Átúsztattak a Dnyesz- teren, megmászták a Kárpátok ógbenyuló bérceit s végre máj. 31-én átlépve a magyar határt, sírva csókolták meg az édes haza szikes földjét. Aki ennek az életveszélyes útnak költői képzelettel kiszínezett lefolyását gondolatban át akarja élni: olvassa el Jókai gyönyörű regényét, a Kőszívű ember fiait. Abban nem Baradlay Richárd, hanem Lenkey János szökik haza századával a magyar zászló alá. Eger szülöttének ezt a fölemelő tettét különben Petőfi is megénekelte «Lenkey százada» c. költeményében. Lett is vígasság, mikor a magyar fiúk az első magyar városba bevonultak! Valósággal «térdig jártak a rózsában,» mint a nóta mondja s a soknapos kimerítő lovaglás, az életveszélyes kaland után hajnalig táncoltak a magyar huszárok. Leukeynek és századának hazajövetele még azokban a lelkes időkben is nevezetes esemény volt, mely egy csapásra híressé tette a württembergi magyar huszárokat Igaz, hogy mindenütt megállották a sarat és becsületet szereztek a dicsőséges huszár névnek. Legendás hírű századosuk, Lenkey János, már őt hőnap múlva (1848. okt. 9.) őrnagy, majd hamarosan alezredes, azután ezredes és ezredparancsnok lesz a Hunyadi-huszár ezredben. 1849. ápr. 8-án megkapta a tábornoki rangot e két nappal később a körülzárt komáromi erőd parancsnoka lesz, hová sikerül beszöknie álruhában éppen úgy, mint Guyon Richárdnak, aki lengyel zsidónak öltözve surrant be az ostromlók gyűrűjén. A dicsőség azonban nem sokáig tar-
