Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-31 / 126. szám
2 KŰRI NEPÜJSAÖ 1924 június 1. Az oláh hadseregnek csaknem egész municiókészlete elpusztult. Szerdán délben Bukarest közelében Cotroceni mellett felrobbant az oláh katonai lőszerraktár és példátlan pusztítást okozott. A katasztrófát orosz bolsevistáknak tulajdonítják. A robbanás következtében elpusztult 70 millió gyalogsági töltény, 180.000 gránát, temérdek ekrazit és dinamit. Elpusztult az élelmezési és ruházati raktár egy jórésze is. A katonai raktárban 150 waggon vadonatúj egyenruha pusztult el, amely most érkezett Francia- országból, valamint 25 waggon gyalogsági fegyver is. Jókedvűen jelentkeznek a fiúk a testnevelésre. Eger, 1924. május 31. Beszéltünk Simonyi Nándor városi tanácsossal, a testnevelési törvény végrehajtójával, aki a következőket mondotta: — Az ifjúság érdeklődése igen meleg. Egyszeriben 280-an jelentkeztek. Pedig az intézetekbe járó ifjúságot nem írjuk össze, mert azokról van kész nyilvántartásunk. — Jókedvvel jönnek. Minden komoly ifjú örül, hogy ügyesedhetik. A jőravaló szülők is örvendenek, hogy az országot tönkretevő korcsmázástől az egészséges sport el fogja vonni fiaikat és jó társaságba jutnak, ahol ezer alkalmuk lesz a jő illendőség felől is tájékozódni. Még leginkább a segédek azok, akik nem érdeklődtek tömegesen. Azonban azok meg elég képzettek ahhoz, hogy belássák, miszerint a törvény előtt egyenlők vagyunk. — Június 15-én tartjuk az oktatók alakuló ülését a Városház nagytermében. A városi hatóságnak igen sok teendőt ad a törvény végrehajtása, azonban ifjúságunk szebb jövője érdekében azt mindenkire nézve egyenlően kötelező erővel és következetesen végre fogjuk hajtani. Örvendetes dolog, hogy a magyar ifjúság a jő irány felé örömmel fordú!. iskolaszék! gyűlés. A rőm. k. Iskolaszék ma, vasárnap délelőtt 10 órakor gyűlést tart a líceumi kongregáciős teremben. tott. A hadi szerencse hűtlenül elhagyta a | magyar lobogót, mely nyár derekán nein j volt többé a diadal jelvénye. A világosi fegyverletétel után Leakey János tábornok, mint annyi más hős, a Haynau foglya lett az aradi várban. A 42 éves ember azonban megőrült a halálos Ítéletek kihirdetése után. Október ötödikén már valósággal dühöngött s az elborult elméjű hőst még sem akarták kivégezni tizenhárom társával, akikkel egy- időben mondották ki reája a halált. A halálnál azonban sokkal szomorúbb sorsa lett. A fényesen indúló pálya amilyen magasra ívelt a magyar nemzet függetlenségi harcában, olyan mélyre zuhant az aradi gyásznap után. Bizonyos, hogy sokkal jobban járt marianopoli társa Fiáth Pompejus, akit a szent-tamási csatában egy ágyúgolyó szaggatott szét. De jobban járt a tizenhárom is, mert a Lenkey János sorsa szörnyűséges volt négy hónapon át. Lenkey János, 1850. febr. 7-én halt meg. Görgey Ármin 1848/49-diki honvéd- ezredes aradi börtönéből — mint unokája, Görgey Aladár Bpestről közli velem — ezt írja feleségének febr. 8-án: »Nachmittag um 5 Uhr wird unser ehemaliger General Lenkey, welcher gestern im Wahnsinn starb, begraben. Seine hat sich doch Gott erbarmt.« Valóban könyörület volt reá a halál, mert — mint egy fogoly tiszttársa leírja — borzalmas sorsa volt a hősnek. A följegyzés egész terjedelmében a következő : » . . . Október 6-án tizenhárom tábornokunkat gyilkolta le Haynau. De KIS hírek a nagyvilágból. Külföld. A német néppárt kitart Stre- semann külügymini6ztersége mellett. — A francia szocialisták engesztelhetetlenek Milleranddal szemben. — Véglegesen rendezik az osztrák közalkalmazottak fizetését. — A francia becsületrenddel tüntettek ki egy történetíró-szerzetest. — Mac Donald feloszlatja a parlamentet, ha leszavazzák. — Mussolini jó viszonyt akar Görögországgal. — Az ír vasutasok sztrájkra készülnek. — Moszkvában földalatti helyiséget találtak a volt osztrák-magyar konzulátus épülete alatt. Magyarország. A Kansz. vezetősége ma kéri a kormánytól az újabb tárgyalás megindítását. — Uj rendelettel könnyítik meg a mezőgazdasági hitelt. — Június elsejével újabb drágasági lavina következik a vasút és a posta drágulásával. — Négyezer leány vett részt az Üllői-úti pályán tartott tornaversenyen. — Ezer dalos szerenádot adott a kormányzónak. — A hercegprímás megkezdte bérmálását a fővárosban. — A kormány közvetítése a bányász-sztrájk ügyében kudarcott vallott. — A jövő tanévben 100 orvostanhallgató kap ingyenes ellátást a pécsi egyetemen — Kiadják Lévay Jő zsef és Gyulai Pál levelezését. — Londonban már elhelyezték a magyar kölcsön- kötvények legnagyobb részét. SZÍNHÁZ. Bánya gyöngye. — Daljáték 3 felvonásban. Irta Grőnay Burci, zenéjét szerzetté Dillmann Antal. Először adták az egri városi színházban 1924. május 30-án. — Egy-két páholyt leszámítva, szinte zsúfolt ház, hálás közönség, őszinte lelkes hangúlat, sok taps, sok kihívás, valóságos virág-zuhatag a szerzőknek és a szereplőnőknek : ez jellemezte a péntek esti bemutatót. A közönségnek roppant tetszett s úgy a szerzők, mint az előadó művészek meg lehettek elégedve a sikerrel. A kőt szerzőt az első felvonás után kétszer is a lámpák elé hívták, sőt még a darab végén is, amikor szintén lelkesedve ünnepelték őket. A darab meséje egységes, kerekded. Egy komoly és egy vígebb szerelmi bonyodalom halad benne egymással párhuzamosan. Ezek szerencsésen egészítik ki egymást, Nyelvezete általában jő. Legfőbb Lenkey, noha öt is bitóra szánták, nem volt köztük. Mi történt vele? — csak sejtettük, miglen a lábornok testvérbátyja, Lenkey Károly huszárezredes, ki szintén fogoly volt, egy kihallgatás alkalmával véletlenül megtudta a szörnyű valót. Öcs- cse, a vitéz huszártábornok, megőrült. Nagynehezen sikerült kieszközölnie, hogy öccsét meglátogathassa. Egész lényében megborzadt, midőn meglátta. S első gondolata az volt, miért nem akasztják fel inkább, mint ily barbár bánásmód mellett kínozva, hosszabbítják a szerencsétlennek vértanú életét. A bátyja szólt hozzá, de nem felelt. Nem ismerte meg. Vadállati tekintettel, meztelenül, egy rongyos, üres szalmazsákon, a hidegtől összezsugorodva feküdt a vaságyon, fejét a vasra fektetve. Fájdalom nélkül nézett bátyjára, de midőn a börtönőrt meglátta, azonnal dühbe jött, és minden összefüggés nélkül panaszkodott. A kályha kidöntve, az ablak széttörve s az októberi hideg szól fújt be a vasrostély között. A börtön rondaságát leírni lehetetlen. Egy kutyaól palotának mondható Lenkey börtönéhez képest. Tizenöt vagy húsz, kisebb-nagyobb seb volt a testén ; részint a hosszú fekvés, részint a katonaőrök puskatusának és szuronydöféseinek nyoma. És ezek a sebek kötés nélkül vérzettek és gennyedtek a hideg, fűietlen, ablaknélsűli szobában. A jóltevő halál végre megérkezett, s a tizennegyedik vértanút: Lenkey János tábornokot 1850. február 7-ikén megszabadította végtelen kínjaitól. A vértanú meztelen holttestét egy korommal bemázolt ládában helyezték el. Ez volt a koporsó. A várparancsnokság, bár érdeme, hogy nem követi az újabb operettek léha irányzatát, hanem mindvégig tisztes hangú s gyorsan paregnek le a bonyodalom mozzanatai. A zene szerencsésen símül a szöveghez s a nyitány ügyes alapmotívuma többször csendül meg a darab folyamán. így példáűl az I. és II. felvonás bányász- indűlőjában. Van benne ezen kívül egy pár bájos kettős, amelyeket persze mind meg- újráztattak. Általában az a véleményünk, hogy a Bánya gyöngyének van jövője, ha csak meg nem nehezíti pályafutását az a körülmény, hogy nem a fővárosból, hanem vidékről indűl el. A darab sikere érdekében — s ezt örömmel állapítjuk meg, — minden illetékes tényező és mindent megtett. A zenekar pompásan működött, minden szereplő elsőrangú és a kiállítás semmi kívánni valót nem hagy fenn. Földváry Sándor mint rendező, külön is rászolgál a legmelegebb elismerésre. A címszerepet pompásan alakította Gyöngyössy Mary s kedvesen énekelt, meleg érzéssel játszott éppen úgy, mint partnere, Földváry Sándor (Bánky György gróf). Mindkettőjüknek nagy volt a sikere. Szigethy Anna (Ella) most is bájos, eleven volt s diszkrét mozgása, tánca most sem tévesztett hatást. Károlyi Vilmos (báró Taraásy) egyik legkedveltebb tagja a társulatnak s örök jókedve, tánca sok derűt keltett. Szigethy Bandi a Oaapváry szerepében volt elsőrangú, míg Érczkövy kicsiny szerepében (Nagy Márton) is remekelt. Egyed Lenke (Lívia) nagyon jő alak volt. Úgy a darabot, mint az előadást melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Műsor: Vasárnap (jűn. 1.) d. u. 7,5-kor Próbaházasság. Vasárnap eBte Bánya 'gyöngye. Daljáték. Hétfő (jűn. 2.) Gárdonyi-est. Falusi verebek. Kedd (jún. 3 ) Latabár Kálmán és Tihanyi Béla vendégjátéka. Levendula. Szerda (jűn. 4.) Latabár Kálmán és Tihanyi Béla vendégjátéka. Tatárjárás. Ciüíörtök (jűn. 5 ) Bállá Kálmán vendégjátéka. Oeskay brigadéros. Péntek (jún. 6.) Bállá Kálmán vendégjátéka. Trilby. Szombat (jún. 7.) Jojó 3 vőlegénye. Ope rette újdonság. nehezen, de mégis megengedte, hogy Lenkey Károly kikisórhesse öccse holttestét a sírig. Egy szerzetes a fogház kapuja előtt beszentelte a koporsót, aztán föltették a pecér ganéjhordő kocsijára. A pap elmaradt, Lenkey Károly azonban követte a kocsit Kíséretéül hat fagyveres katona ás egy tizedes volt kirendelve. Ámde tévedésből a porkoláb elfelejtette a tizedesnek megmondani, hogy az akasztóiaknál meg van ásva a tír, a a katona-sírásók ott várják a halottat. Ennek következtében azt kérdezte a kocsis, midőn a városból kiértek: merre hajtson? Erre Lenkey Károly azt felelte, hogy a városi katonai temetőbe. A Maros partján járókelő közönségnek feltűnt a sajátszerű temetés pap nélkül. Többen kisérték a távolbői a szekeret. S ekként szaporodva, a derék aradi polgárok részvéte által annyian érkeztek a sírkertbe, hogy kitelt ezekből pap, kántor, sírásó ; egyszóval minden, ami a temetéshez szükséges. Nem lévén a sír kiásva, az aradiak ásót- kapát kerítettek s maguk ásták ki a vértanú sírját. És be szentelték azt részvétük nemes könnyeivel. Térdre borultak még a katonák is, kik lengyelek lévén, egy szót sem értettek a dologból. . .«■ Lenkey János sírját ma már szintén díszes emlék jelöli. Ez volt a vége ennek a gyönyörű pályafutású magyarnak, Eger nagy szülöttének, akire kegyelettel, hálával és részvéttel emlékezni minden földinknek szent kötelessége. (Befejező közlemény következik.)
