Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-15 / 113. szám

Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor.

Eger, 1824. május 15. csütörtök. XXX évi, 113. m,

Előfizetési di] postát szállítással R POLITIKAI NAPILAP.

Ego búra. . 25.000 K I Egész és félévi előfizetést I

Negyedévre 75.000 K > — sem fogadunk ei. E Feleiül szerkesztő 1 BRE2NÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

A hódmezővásárhelyi beszámoló.

Eger, 1924. május 14.

A miniszterelnök végre elmondotta az oly régen várt beszámoló beszédét. Elsősorban azokat a súlyos rendelkezéseket vázolta, melyek Magyarországra nehezedtek a trianoni szerződés által, és pedig: az ország területének feldarabolása, a nemzet lefegyverzése, továbbá a pénzügyi blokád. Ami a nehézségeket illeti, a kormány számára adva volt a helyzet; csak az az ut nem volt látható, amelyen megkísérelhettük azokből a súlyos bajokból való kikapaszkodást.

A miniszterelnök helyesen mutatott arra, hogy a kormányt vádolni a folytonos valutasülyedésért és a gazdasági krízisért nevetséges dolog akkor, amikor a velünk szemben alkalmazott politika úgyszólván minden téren gúzsba kötötte Magyarországot. Az első és fő feladat volt tehát a nagyhatalmak rokonszenvének megnyerése, amelyet a miniszterelnök első útja alkalmával oly nagy sikerrel oldott meg. Ro- konszenvvel említette, hogy a Népszövetségi mely nagyfokú pártatlansággal kezelte azokat pénzügyi és gazdasági kérdéseket, amelyek szorosan reá tartoztak s már azzal kinyilvánította a magyar belpolitika kérdéseibe való beavatkozásról szőlő híresztelés valótlanságát, hogy pénzügyi főbiztosul egy észak-amerikai szakértőt rendelt ki. Ugyancsak a külső államokkal való megegyezés vitte dűlőre a magyar reparáciő kérdését, amelyet meg kellett oldani, mert félő volt, hogy a dolog halogatása esetén — később sokkal kellemetlenebb formában fog fölmerülni. A külföld tévedése e kérdésben ott gyökerezett, hogy Magyarországot sokkal jobb helyzetben vélte, mint amilyenben valóban van s ezt a téves felfogást oszlatta el a miniszterelnök külföldi propaganda-utja.

Ezek voltak előzményei a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsön megszerzésére indított akciónak s ma már az a helyzet, hogy a dolog végleges elintézését rövidesen remélhetjük. Természetes tehát, hogy az uj állapot maga után vonja a kereskedelmi, vagy általánosabban a gazdasági élet nagymérvű átépítését. Elsősorban a kiviteli tilalmak fognak megszűnni, amelyet rövidesen követ a behozatali tilalmak megszüntetése. Sok intézmény szintén megszűnik, mert ezek létjogukat csakis abban a szomorú gazdasági helyzetben találták, amelyben Magyarország a legutóbbi időkig sínylődött. Az önálló vámtarifa kérdése időszerűvé vált, nemkülönben egy olyan szervezet megteremtése, amely a kormánnyal valő szoros

együttműködésben, a gazdasági élet irányi- fására megfelelő tervezetet dolgozzék ki. A Nemzeti Jegybank tető alá hozása az utolsó gazdasági kérdés, de csak sorrendben utolsó, fontosságát tekintve a legelsők közé tartozik.

Ami a belső politika terén történendő változásokat illeti, itt a miniszterelnök megemlékezett a büntetőreform bizonyos mérvű megvalősításáről, melynek alapján szándékoznék megszüntetni a zalaegerszegi internáló tábort s revízió alá venné a gyorsított eljárás alapján hozott Ítéleteket. A sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jog kérdéseinek rendezése van még

napirendre véve és bizonyos mértékben kell foglalkozni az u. n. emigráció problémájával is.

Ezt a széleskörű programmot s egyben a minden időszerű kérdést felölelő hatalmas beszédet a miniszterelnök a házszabály-revízió szükségességének fölemli- tésével zárta le. Végső akordul felhívta a főváros polgárságát arra, bogy a szorosan vett polgári ideálok megvalósításának és védelmének biztosítására, a jó magyar érzésű embereknek össze kell fogni, hogy az ország szivében ne ragadhassák magukhoz a vezetést szélsőséges elemek.

»»<»»»«> ooeeewt enosoec onts sate >»< ti» »not

Összeült a Nemzetgyűlés.

Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését ys12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülésterem a szokott képet mutatja. A képviselők a szokottnál valamivel nagyobb számban vannak jelen. Meglátszik a pihenés hatása rajtuk. Jő- kedvűek és még az ellenzéki pártok képviselői is barátságosan üdvözlik egymást. Az ülés megnyitásakor a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, Pesthy Pál igazságügyminiszter, Daruváry Géza külügyminiszter és Rakovszky Iván belügyminiszter vannak jelen. Az elnöki előterjesztések során az elnök bemutatja a Dézi Zoltán - emlékbizottság átiratát, melyben értesíti a nemzetgyűlést Dési Zoltán elhűnyt országgyűlési képviselő hamvainak hazahozataláról és arről, hogy a temetés a parlament kupolacsarnokából csütörtök délután lesz. Ezután felolvassa az interpelláciős könyvet, amelybe 18 interpellációt jegyeztek be.

Elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök szólal föl. Bejelenti, hogy a legutolsó ülés alkalmával, amikor a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot benyújtották, arra kérte a nemzetgyűlést, hogy a közgazdasági s földmivelésügyi bizottsághoz utalják a javaslatot előzetes tárgyalás céljából. Ezután ügy értesült, hogy a Ház több tagja azt a kívánságát terjesztette elő, hogy a pénzügyi bizottság is tárgyalhassa ezt a javaslatot. Ez ellen nem emel kifogást. Javasolja, hogy a pénzügyi bizottsághoz utasítsák.

Pesthy Pál igazságügyminiszter terjeszti be a házasság megkötéséről és felbonthatóságáról, a kiskorúak védelméről szőlő törvényjavaslatot, valamint az ügyvédi gyámságról szőlő törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot.

A Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja, melyen a gazdasági bizottság előterjeszti a nemzetgyűlésnek az 1923—24-ik évi költségelőirányzatot. Ezután az interpellációkra térnek át.

Megytnegi Kiss Pál a debreczeni közigazgatásnál előforduló szabálytalanságról interpellál. Ezután az összkormányhoz terjeszt interpellációt. Hüttier Emil a magán- | tisztviselők munkanélküliségéről beszél. Ezután Pssthy Pál igázságügyminiszter javaslatot nyújtott be a büntető törvény- í könyv kiegészítéséről és egyes rendelkezéseinek módosításáról, a bűnvádi eljárás egyszerűsítéséről. (Az ülés tart.)

Visszavesszük...!!

Üstökösök átvonulása Egerben. A Mansz. közgyűlése. Zalán Antalné búesűzása.

Eger, 1924. májse 14.

A Városháza nagytermének Eger város czimerével díszített elnöki székében a Mansz. egri csoportjának díszelnöke: Isaák Gyuláné jelent meg ezüstös fürtéivel. Balján az ifjú erő: Zalán Antalné, jobbján a fekete magyar égbolt üstököse : Tormay Cecil. Odább balra Szederkényi Anna, jobbra Ágoston Qézáné. Megjelentek még: Szmreesányi Lajos dr. érsek, Szmre- csányi Miklós, Kriston Endre püspök, V. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán, Trak Géza polgármester. Különben az egész terem be van töltve. A hölgyek sorait élénken tarkítja több díszes formaruha. Az elnökség közelében Kiss Károly dr. a Mansz. főtitkára és Bárdos József dr. titkár találnak helyet.

Hétfő este 6 őrá van és az egri nők pontosak. Fölhangzik a magyar Himnusz. Zalán Antalné elnök fölnyitja ajkát:

— Hiszek egy Istenben . . .

Az egész gyülekezet egy emberként föláll. Wtánna megnyitó beszédét mondja az elnök:

— Hosszú másfél esztendő tövises munkája után, a fáradságot felejtve, arra a meggyőződésre jutunk, hogy gyönge asBzonyi munkánk értékes volt. Hálával