Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-15 / 113. szám

2 adózunk a Mansz. orsz. elnökségének tá­mogatásáért. Lelkesedéssel üdvözöljük or­szágos elnöknőnket, mélt. \Tormay Cecil úrasszonyt, fényei kíséretével. Isten hozta őket! Most, mikor utóljára állok itt, mint a Manss. egri elnöke, köszönöm kedves asszonybarátaimnak, a buzgó szakosztály- vezetőknek és tisztviselőtársaimnak támo­gatását. Hálát mondok Szmrecsányi Lajos dr. érsek úrnak kitüntető atyai támoga­tásáért. Lelkesen üdvözlöm Vitéz Bobory György dr. főispánt, meleg érdeklődéséért. Hálánkat nyilvánítjuk Isaák Gyuláné díszelnökünknek jő tanácsaiért. Megemlé­kezem Trak Géza polgármesterről, a Misz- •ziő-Társulatről, az Egri Honleányok Klub­járól, a műkedvelők lelkes gárdájáról, tá­mogatásaikért. Én pedig távozom. Leány­kori ábrándokban lelkesedve gondoltam arra, hogy ma itt, holnap Tarnopolban vagyok férjem oldalán. Az ábrándok el­múltak, de a hitvesi kötelesség megmaradt és ez diktálja ma: köszönjek le elnöki méltóságomról. Hagyjam itt mindazokat (zúgó taps kiséri az elnök elérzékenyült szavát), akik szivemhez szinte hozzá nőttek. Nem szakítom el a kötelékeket. Távozom, de szeretetem itt marad. Zúgó taps között adta át a szót Bárdos József dr. titkárnak, aki a Szö­vetség áldásos tevékenységét ismertette. Ebből ki kell emelni a háziipari tevékeny­ségért folytatott eredményes küzdelmet. A titkári jelentés végeztével Tor may Cecil föláll. De nem jut szóhoz, mert már előtte áll sárga díszmagyarban Erdélyi Giziké és remek köszöntővel átnyújt egy hatal­mas csokrot. Majd kék díszmagyarjában Holló Ilonka, Reiter Annuska pedig az iparos leánykák tanfolyamáról rózsaszín­ben mondja el az egri lányok szivének tiszta érzéseit. Csak ezután jut szóhoz Tormay Cecil: — Nekem kellene virágot adnom. Az üdvözlésekből Eger ifjúságának szíve ide dobban, s erőt kapok ebből az útra, mit nekem folytatnom kell. Mielőtt szólnék •tanáról, át kell adnom a Méltóságos Érsek Úrnak és Eger társadalmának Horthy Miklósné Főméltősága üdvözletét. Nem mondok beszédet, mert a tél óta tépett lobogóhoz hasonló a hangom. Mikor elő­ször jártam itt, — nem akarom ismételni magam, — Eger asszonyait úgy emlegettem, hogy a bástya fokán férjük mellett van­nak, meg húrt fonnak az ijjra. De soha sem hallottam megénekelve, amint a falak között éltették a hitet s így lelkesítették a férfiakat az ostrom rohamai közötti időben. Ezt éljük ma is. Egy elmúlt és egy jövendő cselekvés közötti időt. Trianon jött, belefűjt a kályhánkba, eloltotta a tü­zet, ott van s elveszi asztalunkról a ke­nyeret, elsorvaszt mindent. Óriási múlt van e Trianon előtt, bizonyos vagyok abban, hogy óriási jövő lesz utánna is. A pusz­tításokban óriás a férfi, de az építésben mindég a nő a nagyobb. A pusztulás adta szerep a mienk, ezt azonban csak önzet­lenséggel, lemondással, szenvedéssel, a szenvedés megbecsülésével lehet betölteni. Ez a hazaszeretet és ezért a hazaszere­tetért szenvedéssel kell megfizetni. Annyi tisztelő szót kaptam, melyet nem érdemiek meg. Mert ki vagyok én ? Én egy eszme vagyok, egy szó, egy égő, lobogó tűz, mely ébren tartja a lelkekben, EGRI NÉPÚJSÁG — hogy: »Visszavesszük. . í» Ez vagyok én és semmi más. Mikor itt láttuk könnyezve búcsúzni Egertől az elnököt, aki másutt is a Mansz- ért akar dolgozni, akkor éreztem ezt. És amikor a titkár jelentette, hogy mennyi sikert értünk már el, abban is éreztem, hogy . . . »Visszavesszük*. És mikor az Érsek űr segítését, a főispán űr támoga­tását, a díszelnök pártolását, a polgármes­ter úr megértését meghallottam, akkor is éreztem, hogy . . . »Visszavesszük.» És mikor ti magyar asszonyok, így együtt építitek a hazát, érezzétek és érzitek ti is, szintén érzem, hogy . .. »Visszavesszük«. Tombold taps zúg és ez a taps is azt ismétli, hogy . . . »Visszavesszük.« Ágoston Gezáné Költői szépségű bevezetésben szól a hazát szerető magyar nő irredenta fájdal­máról. Emlékezik első ittjártában mon­dott példázatára: a zászló fölött egyesülő három férfikézre. Ma csüggedtebb, mert messze vagyunk attól az összetartástól, melyből az ígéretes magyar jövendőt vár­hatjuk. Alszik a nemzeti öntudat. Pedig ennek hiánya tört le mindent. Mégis van­nak a letarolt országban is kincsesházak, ahol gyarapítják a nemzeti hagyományo­kat. Városokban és pusztákon, kis házak­ban kattogó szövőszékek és az osztováta mögé gyűltek az asszonynépek. Elárasz­totta az országot a magyar asszonyok szőttese s ebben aranyszálak csillognak : az összetartás aranyszálai. Ez az ébredés jele s ebben épp’ úgy elüljárnak ez egri nők, mint a Hiszekegy reménykedőjének nyitott sírja fölött, áldo­zatosságuk kőbe vésett megörökítésével. — Az éltető, az erő, a bízó, a fenn­tartó hitnek egy apostola némult el közöt­tünk. De jaj, ha hite is elmúlt közülünk, mert megrázó lesz, ha nem tudunk nem­zeti érzésben erős és lélekben tiszta, ma­gyar öntudatos jövendőt nevelni. Üdvözli Eger magyar asszonyait, kik őrizői a ma­gyar föltámadás reménységének. Szederkényi Anna szólt ezután a háború alatt létesült genfi nemzetközi bizottság 32 nyelven megje­lent kis füzetéről, mely 50 különféle nem­zet küldötteinek, nyomorgó gyermekek segítőinek tapasztalatait gyűjti össze. Öt pontban állapítja meg ez a füzet a vilá­got érdeklő szükségességeket, mikkel min­den kultúrember a rá következő nemze­déknek tartozik. Rádió útján közölték a megállapításokat az egész világgal, ami bizonyítja, hogy nagyon fontosak ezek. A első két pont így szól: Minden gyermeknek joga van szellemi és anyagi lét föltételekhez, amelyek mellett fölnő­hessen. A gyermekeket tanítsuk meg életre­valóságra, de erejét e közben ne zsákmá­nyoljuk ki. Ezek a legegyszerűbb igazságok, azért kellett mégis ily módon a világnak tudomására hozni, mert kihalt a tudo­mány, művészet és a műszaki csodák ko­rából a szeretet. Ezt újra az asszonyoknál kell ke­resni. A közokt. miniszter a leánynevelés megújításáról a magyar anyákkal óhajt tanácskozni a tudósokon kívül. A tanácskozáson föltett kérdésekre kell felelni. Részvételre hívja föl az egri nőket. 1924. május 15 Bárdos József dr. titkár fölolvasta a kormányzőnéhoz intézendő táviratot. Az­után véget ért a háziipari vizsgatétel al­kalmából tartott szép közgyűlés. A társasvacsora. Ezt társasvacsora követte az álL polg. leányiskola tornatermében, Tormay Cecile tiszteletére készült, de Zalán Ad­taíné bűcsűztatási estélyévé változott. A Mansz. vezető asszonyai valóságos szel­lemi hadgyakorlatot folytattak a férfiak­kal ; melyen Isaák Gyula alispán a kor­mányzóra, Tormay Cecile a Mansz. nagy eszméinek megvalósítására, a Mansz. tiszt­viselőire és a férfiak lelkes munkájára, majd külön fölszőíalásban a nemzeti had­seregre ürítette poharát. Zalán Antalné a vendégekre, Virágh Károlynő a polgári is­kola nevében üdvözölte Tormay Cecilt és a távozó elnököt. Bárdos titkár a házi­asszonyra, Misik mamára, Kiss Károly dr. országos főtitkár az egyetértésre mondott dikciőt; Trak polgármester Zalán Antal- néhoz intézett meleghangú Istenhozzádot. Udvardy Cserna Jenő a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület nevében köszönte meg a Mansznak fáradozását; Ágoston Gézáné az elveszett magyar lélek integri­tásáról beszélt. Lelkesen ünnepelték még Tormay Cecilt, Puchlin Lajos és Juhász Antal tábornok. Szederkényi Anna tett pontot a dikciók végére, aki a jövő remé­nyeire, a gyermekekre gondolva, fejtege­tett fönséges gondolatokat. A 85 terítékes fényes vacsorán együttérző lélek és ma­gyar honszeretet olvadt össze a kuruc kesergők fájdalmával. A Gárdonyi Társaság vasárnapi ülése. Vasárnap, 18-án, délután 5 órakor tartja a Gárdonyi-Társaság a vármegye­ház nagytermében e társasági év utolsó felolvasó ülését. A felolv. ülés előadói közül ketten: dr. Gyomlay László és dr. Tóth Tihamér Budapestről jönnek, a harmadik előadó dr. Dombi Márk főgiran. tanár. A vendégeket alig kell külön bemu­tatnunk. Mind a ketten országos nevet szereztek mint a magyar ifjúság lelkének legjobb ismerői. Tóth Tihamér, előbb az egri szeminárium prefektusa, most pápai kamarás és a Fázmány-egyetemen tanár­helyettes, egyéb szakmunkáin kívül Leve­lek diákjaimhoz címen irt értékes könyv- sorozatot a modern idők ifjúságának szel­lemi és erkölcsi szükségleteiről, Gyomlay László pedig, egykor az egri főgimnázium, növendéke most a Magyar Jövő ifjúsági- irodalmi társulat vezérigazgatója, akinek könyveit naponta forgatja minden ma­gyar diák. A Gárdonyi-Társaság elnöksége ez utón hívja meg mély tisztelettel felolvasó ülésére a ‘Társaság tiszteleti, rendes és pártoló tagjait s az iránta érdeklődő kö­zönséget. Nemtagok a Sajtőszövetkezet könyvesboltjában válthatnak előre jegyet legalább ezer koronáért. Viharos május. Pécs. M. T. I. Kedden délután 5 óra tájban nagy vihar és felhőszakadás dü­höngött Pécsett és környékén. Két őrá hosszáig minden közlekedés és összeköt­tetés szünetelt A villámok lecsaptak a villamos vasút vezetékébe is, mire az ösz- szes villamoskocsi megállt. A forgalom csak reggel állt helyre. A vihar és a felhő- szakadás nemcsak az épületeket, hanem az utakat is megrongálta. A kövezetét sok helyen föltépte ás nagyou sok kő; anyagot elsodort.

Next

/
Thumbnails
Contents