Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-14 / 112. szám

Ära hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor.

Eger, 1924. május 14. szerda. XLI. évf. 112 sz.

Előfizetési dl} postai szállítással

Eqb bóra. . 25.000 K l Egész és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K nem fogadunk el. —rPOLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Korányi pénzügyminiszter a pénzügyi is gazdasági helyzetről.

Budapest. M. T I. A Pester Lloyd mai száma érdekes beszélgetést közöl Korányi Frigyes báró pénzügyminisztertől, aki a beszélgetés során a magyar pénzügyi helyzetről és a kölcsön akció módozatairól nyilatkozott. A Pester Lloyd munkatársa ezt a kérdést intézte a pénzügyminiszterhez : mit szól ahhoz a sajtó- közleményhez, amely azt állítja, hogy a pénzügyminiszter rózsaszínű szemüvegen nézi a pénzügyi és gazdasági helyzetet.

— Olvastam a közleményt, — mondotta a pénzügyminiszter. — Egyáltalában csodálkozom, hogy a mai nyomott atmoszférában még azoknak az egyéniségeknek is feltűnő az optimizmusom, akik a legnagyobb jóakarattal szemlélik a szanálási akciót. Optimizmusom azonban nem rózsaszínű szemüveg, mert hiszen amikor okom volt rá, akkor nagyon sötéten láttam Magyarország pénzügyi helyzetét. Mégsem akartak nekem hinni, holott akkor sem fekete szemüveggel néztem a helyzetet, hanem a távolságok erőviszonyait láttam és az események, sajnos, nekem adtak igazat. Pillanatnyi helyzetünk komoly.

— A Népszövetség tervének keresztülvitele túlságos hosszú ideig várat magára. Már pedig annak munkálatai megkezdődtek. A munka tovább haladását az osztrákok szerencsétlen frank-spekulációja hátráltatja, nem tekintve azt, hogy nálunk is mutatkozik, mint minden agrár államban a normális időkben is a pénz-szűke,

valamint a gazdasági élet bizonyos sülye- dése. A pénzügyminiszternek azonban nemcsak az a kötelessége, hogy a közgazdasági életre várható nagyobb nehézségekre figyelmeztessen, hanem az is, hogy rámutasson azokra a kedvező kilátásokra, amelyek e téren mutatkoznak. Természetesen nemcsak pillanatnyi hatás kedvéért | kell a kedvező momentumokra rámutatni. | Távol áll tőlem, hogy a mutatkozó nehéz I viszonyokat eltagadjam. Több ízben figyelmeztettem a közönséget, hogy nagyon komoly hónapok előtt állunk.

— Ma a közönség élni akar; ha küzdeni akar a nehéz viszonyok között, legyen kitartása a szegény haza támogatására. Ha azonban a sajtóban és beszélgetésekben a legkülönösebb hangnemekben állandóan a reménytelenséget hangnélkü] hangoztatják: akkor ennek az eredménye nem lesz más, mint céltalan paralizáló» megmaradt életünknek.

— Hiába feszíti meg minden erejét ilyen körülmények között a pénzügyminiszter és a Népszövetség pénzügyi főbizVitéz Bobory György dr. főispán elnöklésével tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött a gyűlés. A havi jelentések között feltűnést keltett Kassa Endre dr. egészségügyi tanácsos jelentése, melyben a kiütétosa. Ez az erőfeszítés egymagában nem elég a jobb viszonyok megteremtésére, ha a nemzet jobb belátású elemei is tartózkodnak attól, hogy maguk is segítsenek. Noha a jelen időpont nem a legalkalmasabb, mégis lehetséges volt a 250 milliós kölcsönre előlegül 20 millió svájci frankot teremteni, azonkívül 30 millió értékű nemes valutát szerezni.

— Ezt az erőfeszítést, természetesen megérzi a pénzpiac, mégis rendületlen bizonyítékaim vannak arra, hogy a magyar piac pillanatnyi helyzete egészségesebb, mint a bécsi piacé és bogy a legutóbbi korona-ingadozások, amelyeknek elmaradására erős reménységeink vannak, egyáltalában nem vezethetők belső okokra vissza. Ez a helyzet általában és ha már most tudjuk azt, hogy a kölcsön plasziro- zásának kilátásai az utóbbi időben lényegesen javultak és szem előtt tartjuk, hogy végre komoly és végrehajtható talpraál- lási tervünk van, mely az összes faktorok támogatása mellett feltétlenül eredményre vezet, akkor nem látom át, hogy miért kívánják egyesek, hogy pesszimista legyek.

ses tifusz jelenlétét hivatalosan megállapította és a fokozott tisztaságnak a polgárság széles köreiben való biztosítására törekvő védelmi intézkedésekről számolt be. E kérdéssel kapcsolatos részletek már lapunk közleményeiből ismeretesek. A kór

A közigazgatási bizottság ülése.

A kiütéses tifusz veszélye ellen erősebben kell védekezni.

Eger, 1924. május 14.

A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület estélye. I

A Vármegyeháza nagyterme szombat este fólhatra tömve volt előkelő vendégekkel. V Bobory Äyörgy főispán, Puy tábornok, Lipcsey Pótér kormányfőtanácsos, Trak Géza polgármester, Zalán és Schranz ezredesek, Horváth Gyula dr. rendőrtaná- csob, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, számos nemzeti hadseregbeli tiszt, továbbá közéleti férfiú, akik az érkezés sorrendjében helyezkedtek el.Családtagjaikkal együtt igen tarka keretet alkottak egy kedvesen magyaros estélyhez. A nagyterem karzatán a 40 tagú vegyeskar talált jó elhelyezkedést. A kisterem ajtaja előtt zongora, azon innen emelvény.

Néhány lépésre innét, a Barátok híd- jánál kezdődött valaha Borsod vármegye. Annak a főispánja, később Erdély fejedelme volt Rákóczi György. Felesége pedig Lorántffy Zsuzsánua.

Ennek a — fejedelemnőnek ős jó órában teremtődött — magyar nagyasszonynak a nevéről keresztelték el az egri asszonyok az ő becsületes törekvésű egyesületüket. Működik is már egy éve. Csöndes jótékonyságot gyakorolt, most pedig olyan megjelenéssel mutatkozott be Eger közönségének, mint valamikor maga a fejedelemnö az ő udvarában.

Az elnöki megnyitót Vitéz Gaály Ernőné, helyettes elnök, tartotta.

— A fennkölt lelkű nagyasszony nevét irtuk zászlónkra. Érezzük, hogy a hit cselekedetek nélkül üres. A történeti hagyományokkal teli katolikus városban nem ellentétet hívunk létre. A protestáns Bethlen Gábor és a katolikus II. Rákóczi Ferenc szelleme élteli cselekvéseinket, — amikkel Csonkamagyarország romjait kell eltakarítanunk és az integer országot föltámasztanunk.

Révész Imre dr. debreezeni püspökhelyettes lépett az emelvényre. Megnyerő, szelíd tekintetű arc. Mikor megszólal, lágy orgánuma uralkodik hallgatóin.

— Nemcsak egy történelmi alaknak szól a mai est. A múltból a történelem örökkévalóságába áthajló boltozatról csillagok tekintenek le. Eger csupa magyarság és csupa lélek poétája vonta őket halhatatlan fénybe.

Ott ragyog az «Isten rabjaidnak, a magyar középkor csodálatos hősnőjének, Árpádházi B. Margitnak, csillagképe. A magára parancsolt sanyargatások alatt szenvedései által látó női lélek mellett ott van a harcos nőnek csillagképe. Oroszláni asszonyoké, akikre a magyar életben mindig szükség volt, van és lesz a férfiak

mellett. Akár azért, mert nem tudják, akár, mert nem akarják ezek kötelességeiket betölteni. Odaszentelik éietöket a férfimunka mellé.

A letekintő csillagokra fölnézve, mondjuk meg nekik, hogy mi nem azért jöttünk, hogy propagandát kezdjünk mellettük és ellenük vagy egy harmadik csillagkép javára ! Mert Lorántffy Zsuzsánna csillagképe ugyanazt irányozza, mint a többi külön-külön. Egyszerre ideálja ő a cselekvő és az imádkozó és szenvedő magyar nőnek, ő a cselekvő, szenvedő és harcoló.

Sok újat nem mondhatni Lorántffy- ről, de azt talán kevesen tudják, hogy Gárdonyi Gézát kic*i korában a Lorántffy- -alapítotia pataki főiskola táplálta és kezdetle nevelni Isten-, ember- és hazaszeretetben.

Hajoljunk meg Lorántffy csillaga előtt, akkor a vele rokon csillagok előtt is hódolunk. A nagyasszony lelkülete fölülemeli őt a XVII. század női között. Csöndes, szelíd, alázatos asszony, Krisztuiimádó nő, hitves, anya, aki közéleti tevékenységet folytatott. Ugyanazt tehát, amit előtte az egri csillagok a bástyaormon: férje mellé állott. Hadi, diplomáciai munkát végzett és egy millió hold földön gazdálkodott. Férje állam-ügyekben is kikérte tanácsát.