Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-14 / 112. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. május 14 forrásának hivatalos megállapítása nem si került. Vándorcigányoknak is tulajdo nítják. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a VKM. a nem állami tanítókra is kiterjesztette a VII. fiz. o.-ba való előléptetés lehetőségét az érdemesség alapján. Az ülés folyamán a bizottság útján javaslat is történt számos vármegyebeli érdemes, 30 éves működésű tanitő előléptetésére. Hosszú vitával nyugtatták meg az al- debrői kavics-szállítás halogatásának kérdését. Bár minden hatóság tapintatos volt és a lakosság halogatása miatt majd egy éves hátralék maradt a ludasí állomáson, mégis az állami építészeti hivatal, tehát a túlterhelt és a közjóért mindent megtett hivatal jutott olyan helyzetbe, hogy beszüntette az államvasút a címére szőlő kavicsszállítmányok fölvételét. Az aldeb- rői hátralékokat végül csendőrfedezettel lenne kénytelen a hatóság leszállíttatni. A következő ülést június hó 16-ra tűzték ki. Az Egri Dalkör Gyöngyösön. Gyöngyös, 1924. május 13. Országosnevű dalkörünk, mely negyvenévesnél idősebb múltjával s országos sikereinek egész sorozatával, a magyar dalkultúra egyik legtekintélyesebb tényezője, a dalosügy fejlesztése és színvonalának emelése céljából, vidéki propaganda- hangversenyek tartását vette munkaprog- rammjába. Első ilynemű hangversenyét március l-én tartotta meg Hatvanban, az ott nemrégen alakult Közművelődési Egyesület meghívására. Mind a hatvaniak szíves vendégszeretetéről, mind az Egri Dalkör művészi szerepléséről részletesen beszámoltunk annak idején. Nem kevesebb sikert könyvelhetünk el az Egri Dalkör javára: gyöngyösi szereplésével kapcsolatosan sem. Dalosaink ugyanis tudásuk legjavát vitték Gyöngyösre s a város úri közönségének igazi művészettel fizettek a szívélyes fogadtatásért, gondoskodásért és figyelemért amelyben részük volt s amellyel őket elhalmozták. A hangversenyt szombaton (május 10-én) este tartották meg a Kát. Legény- egylet nagytermében. Ezt zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, amelynek soraiban ott volt Gyöngyös város társadalmának színe-java, élőn Puky Árpád dr. polgármesterrel és Bozsik Pál dr. apátplébános, nemzetgy. képviselővel. Maga a hangverseny, mint az Egri Dalkör majdnem minden egyes szereplése, művészi jellegű volt. A Lányi, Pogat- schnigg, Müller, Noseda szerzeményeiből összeállított rendkívül érdekes, gazdag műsor, valamint a finom, szabatos, magas színvonalú előadás egyaránt lebilincselték a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Az elismerés minden egyes szám után hosszantartó tapsban nyilvánult meg, amit derék dalosaink méltán meg is érdemeltek, mert fiatalos temperamentumukkal, pontosan ösz- szevágó énekükkel, lehelletszerű pianisz- szimőikkal oly bravúrosan énekeltek, amely gyöngyösi szereplésüket igen sokáig emlékezetessé teszi. Egyik-másik darabot annyi elmélyedéssel és érzéssel.énekelték, hogy a közönség — s ezt már az utóbbi javára kell idejegyezni — szinte visszatartott lélekzettel leste a hangokat. Előadásra került egyébként Lányi honfidala és Lenge nád kezdetű egyvelege, Pogatschnigg Dal a dalról cimü kara, mellyel a Budai Dalárda az amsterdami nemzetközi versenyen első díjat nyert, továbbá Noseda Katalin pusztai nótái és Müllernek Hazafelé az alvégbe kezdetű szerzeménye. S mindezen kívánalmat kielégítő műsort Huszthy Zoltán karnagy és Zsass- kovszky József, fővárosi zenetanár kőt pompás négykezes zongora-játéka tette még értékesebbé, változatosabbá, úgyszintén Pál Endre dr. magánéneke, akinek gyönyörű, bársonyos bariton-hangja nagy feltűnést keltett. Három Lányi-dalát zúgó tapssal jutalmazta a közönség. A hangversenyt egyébként dr. Fehér Lajosnak az Egri Dalkör ügybuzgő, lelkes ügyvezető elnökének, szép hatásos beszéde vezette be, aki nagyon színesen ecsetelte a dal szépségeit, és fejtegette a dalkultura jelentőségét, fontosságát. A közönség szívesen hallgatta és nagyon sok tapssal köszönte meg az élvezetes előadást. A hangverseny végeztével a közönség nagyrésze fehér asztal mellett s legkészségesebb hangulatban együttmaradt dalosainkkal, akik ráadásul még néhány szép nótával kedveskedtek a vendéglátó gyöngyösieknek, a fiatalság pedig táncra perdült és kitartó jókedvvel járta azt a hajnali órákig, vonatindulásig. Pohárköszöntők is hangzottak el. Fehér Lajos dr. a rendező bizottság fáradozásáért, a közönség meleg érdeklődéséért s a vendéglátó családok «gyöngyösi módon» kifejtett kedves, magyaros vendégszeretetéért mondott köszönetét. Puky Árpád dr. Gyöngyös város népszerű polgármestere, a testvérváros, Eger kultúrája s annak egyik jelentős tényezője, az Egri Dalkör előtt hajtotta meg az elismerés zászlaját, míg Mátray Gyula', a hangverseny egyik legbuzgőbb rendezője, a ritka zenei élvezetért tolmácsolta a közönség háláját, köszönetét. Propaganda-munkájuk második álKatonákat fogadtatott vele. Bőkezűségben párja nincs. Da nemcsak az önadózásban kiváló, hanem teológiai képzettségű, mélységesen érdeklődő lélek, aki tevékenyen irányította is a pataki kollégiumot. Aki korát messze megelőzte és hálára lekötelezett alattvalóitól, sőt fiától is tömérdek keserűséget kellett elszenvednie. A mai napig sem volt az egyházban hozzá fogható előrelátó. A magyar protestáns egyházak presbitériumainak eszméjét is Lo- rántffy Zsuzsánnának köszönhetni. Ilyen arányokban bajos elképzelni hasonló közéleti tevékenységet. És soha sem feledkezett el arról, hogy nö, hitves és anya. Csak öntudata, fegyelmezett szerénysége volt nagyobb. Mikor fiával, II. Rákőczy Györggyel, ellentétben volt kénytelen a közélet porondjára kilépni: szenvedett, mint hős mártír asszony. Engedve, mint okosabb, a végén mégis diadalmaskodva, mint lélekben hatalmasabb. Ezt ma is meg lehet tőle tanulni. Ezt a művészetet: a családban maradni és lelkének világlő sugarait a közéletre is kivetni. Neki család és közélet nem volt két különböző dolog. Családja addig terjedt, mint szivének dobogása és jótékony kezeinek simogatása. Az ő nyomaiban a nő, hitves és anya szentséges felelősségérzetével oda kell hatolni a közélethez. Erre nagy szükség van, mert hiszen a férfiak szivében megfogyatkozott a tűz. A magyar nő a Lorántffy szellemében való munkában ma is elfogadhatja az ö életjelszavát: »Minden az Istené. Mindent neki köszönhetünk. Tegyen ő amit neki tetszik, mi pedig lássunk dolgunkhoz.« Titkos kegyelmi erőket egyesítő, a misztikumig mélyen hívő lélek volt. Hitével nem maradt a négy fal között, hanem bepermetezte a XVII. század sivár, aszott lelkét. Ezt is meg kell tanúlnia a mai magyar asszonynak. Keresni az Istennel való titkos szövetséget. Ami erőket a vallás ád, azok nem arra valók, hogy elábrándozzunk raj tok, hogy önzőén magunkba zárjuk, hanem, hogy gyümölcsöket teremjenek. Lorántffy Zsuzsánna öntudatos, meggyőződéséé asszony volt, aki egyik irányban sem ingadozott. Hite nem arra való volt, hogy más felekezetű magyar testvéreitől elkülönítse. I. Rákőczy György udvara nem egyezett meg Bethlen Gáboréval. Kevesen tudják, hogy Lorántffy Zsu zsánna férjének édes testvére, Rákőczy Pál, buzgó katolikus volt, akinek a révén meleg és szívélyes viszonyban maradt Pázmány Péterrel is. Lorántffy Zsuzsánnánál még tisztább a felekezeti korlátokon túlemelkedő érzés. Jézus-társasági atyákat találunk udvarában, akikkel vitázott. E vitáihoz bibliai helyeket gyűjtött, melyeket »Mózes és a próféták« c. könyvben kiadott. Ez a levegő volt uralkodó a Rákőczi-udvarban. A férfiak oly sokat el tudnak rontani. Az egyenetlenségnek romboló, piszkos üszkeit az együtt imádkozó nők szeretető tudja veszélytelenné tenni. Az egységet könnyelműen megbontó, a Rómára és Genfre esküvő férfiakat csak a Krisztus keresztjénél meghődolt keresztény nők cselekvő hite egyenlítheti ki abban az emberszeretetben, amelynek forrása mindnyájunknak egy helyen: a Golgothán van. Ragyogjon ez az új csillagkép méltóan a többiek között és terjessze áldását ezután is sugárzó hittel Lorántffy Zsu- zsánaa. A történész tudásával, a pap hitével és a magyar hazaszeretet lángolásával világot gyújtó beszéd után Révész Imredr. felé a megértő magyar jobbok nyúltak üdvözlések között. Közöttük elsőként V. Bobory György főispáné. A zúgó tapsok elcsöndesedvén, Brlga G. »Dal«-át énekelte ezután Udvardy Csórna Jenőné művészi zongora és Lörincz Károly hegedű kíséretével Danykó Bözsike. A tetszés zajainak elültével Szalonnás János vallástanár adta elő Kersék János: »Krisztus« című és a megváltás óráit fenséges szépen, egyúttal kimerítően elbeszélő vallásos költeményét. A hatásos szavalatot elragadtatással tapsolták. Utána Schumann: Traumerei-ét és egy egri költőnek, Stokker Istvánnak, Magyar ábrándját játszotta gordonkáján Fógel Elemér Dillmann Antal zongoraki- séretével. A játék nagy tetszést aratott. A szerzőt éljenezték, majd még Beetho- wen: Menüettjét is előadták. Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos jelentette be, a rövid szünetet, mely után Ivánka Zoltán: Az Úr hatalma és Stradella: Irgalmazz Istenem c. vallásos dalait Dillmann Antal kíséretével Szalonnás Jánosné énekelte. Kellemes hangja meglepetést keltett. Holló Gyuláné következett, aki már
