Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-14 / 112. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. május 14 forrásának hivatalos megállapítása nem si került. Vándorcigányoknak is tulajdo nítják. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je­lentette, hogy a VKM. a nem állami taní­tókra is kiterjesztette a VII. fiz. o.-ba való előléptetés lehetőségét az érdemesség alapján. Az ülés folyamán a bizottság út­ján javaslat is történt számos vármegye­beli érdemes, 30 éves működésű tanitő elő­léptetésére. Hosszú vitával nyugtatták meg az al- debrői kavics-szállítás halogatásának kér­dését. Bár minden hatóság tapintatos volt és a lakosság halogatása miatt majd egy éves hátralék maradt a ludasí állomáson, mégis az állami építészeti hivatal, tehát a túlterhelt és a közjóért mindent megtett hivatal jutott olyan helyzetbe, hogy be­szüntette az államvasút a címére szőlő kavicsszállítmányok fölvételét. Az aldeb- rői hátralékokat végül csendőrfedezettel lenne kénytelen a hatóság leszállíttatni. A következő ülést június hó 16-ra tűzték ki. Az Egri Dalkör Gyöngyösön. Gyöngyös, 1924. május 13. Országosnevű dalkörünk, mely negy­venévesnél idősebb múltjával s országos sikereinek egész sorozatával, a magyar dalkultúra egyik legtekintélyesebb ténye­zője, a dalosügy fejlesztése és színvonalá­nak emelése céljából, vidéki propaganda- hangversenyek tartását vette munkaprog- rammjába. Első ilynemű hangversenyét március l-én tartotta meg Hatvanban, az ott nem­régen alakult Közművelődési Egyesület meghívására. Mind a hatvaniak szíves vendégszeretetéről, mind az Egri Dalkör művészi szerepléséről részletesen beszá­moltunk annak idején. Nem kevesebb sikert könyvelhetünk el az Egri Dalkör javára: gyöngyösi sze­replésével kapcsolatosan sem. Dalosaink ugyanis tudásuk legjavát vitték Gyön­gyösre s a város úri közönségének igazi művészettel fizettek a szívélyes fogadta­tásért, gondoskodásért és figyelemért amelyben részük volt s amellyel őket el­halmozták. A hangversenyt szombaton (május 10-én) este tartották meg a Kát. Legény- egylet nagytermében. Ezt zsúfolásig meg­töltötte a hallgatóság, amelynek soraiban ott volt Gyöngyös város társadalmának színe-java, élőn Puky Árpád dr. polgár­mesterrel és Bozsik Pál dr. apátplébános, nemzetgy. képviselővel. Maga a hangverseny, mint az Egri Dalkör majdnem minden egyes szereplése, művészi jellegű volt. A Lányi, Pogat- schnigg, Müller, Noseda szerzeményeiből összeállított rendkívül érdekes, gazdag műsor, valamint a finom, szabatos, magas színvonalú előadás egyaránt lebilincselték a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Az el­ismerés minden egyes szám után hosszan­tartó tapsban nyilvánult meg, amit derék dalosaink méltán meg is érdemeltek, mert fiatalos temperamentumukkal, pontosan ösz- szevágó énekükkel, lehelletszerű pianisz- szimőikkal oly bravúrosan énekeltek, amely gyöngyösi szereplésüket igen sokáig em­lékezetessé teszi. Egyik-másik darabot annyi elmélyedéssel és érzéssel.énekelték, hogy a közönség — s ezt már az utóbbi javára kell idejegyezni — szinte vissza­tartott lélekzettel leste a hangokat. Előadásra került egyébként Lányi honfidala és Lenge nád kezdetű egyvelege, Pogatschnigg Dal a dalról cimü kara, mellyel a Budai Dalárda az amsterdami nemzetközi versenyen első díjat nyert, továbbá Noseda Katalin pusztai nótái és Müllernek Hazafelé az alvégbe kezdetű szerzeménye. S mindezen kívánalmat kielégítő mű­sort Huszthy Zoltán karnagy és Zsass- kovszky József, fővárosi zenetanár kőt pompás négykezes zongora-játéka tette még értékesebbé, változatosabbá, úgyszin­tén Pál Endre dr. magánéneke, akinek gyönyörű, bársonyos bariton-hangja nagy feltűnést keltett. Három Lányi-dalát zúgó tapssal jutalmazta a közönség. A hangversenyt egyébként dr. Fehér Lajosnak az Egri Dalkör ügybuzgő, lel­kes ügyvezető elnökének, szép hatásos be­széde vezette be, aki nagyon színesen ecsetelte a dal szépségeit, és fejtegette a dalkultura jelentőségét, fontosságát. A kö­zönség szívesen hallgatta és nagyon sok tapssal köszönte meg az élvezetes előadást. A hangverseny végeztével a közön­ség nagyrésze fehér asztal mellett s leg­készségesebb hangulatban együttmaradt dalosainkkal, akik ráadásul még néhány szép nótával kedveskedtek a vendéglátó gyöngyösieknek, a fiatalság pedig táncra perdült és kitartó jókedvvel járta azt a hajnali órákig, vonatindulásig. Pohárköszöntők is hangzottak el. Fehér Lajos dr. a rendező bizottság fá­radozásáért, a közönség meleg érdeklődé­séért s a vendéglátó családok «gyöngyösi módon» kifejtett kedves, magyaros ven­dégszeretetéért mondott köszönetét. Puky Árpád dr. Gyöngyös város népszerű pol­gármestere, a testvérváros, Eger kultúrája s annak egyik jelentős tényezője, az Egri Dalkör előtt hajtotta meg az elismerés zászlaját, míg Mátray Gyula', a hangver­seny egyik legbuzgőbb rendezője, a ritka zenei élvezetért tolmácsolta a közönség háláját, köszönetét. Propaganda-munkájuk második ál­Katonákat fogadtatott vele. Bőkezűségben párja nincs. Da nemcsak az önadózásban kiváló, hanem teológiai képzettségű, mély­ségesen érdeklődő lélek, aki tevékenyen irányította is a pataki kollégiumot. Aki korát messze megelőzte és hálára leköte­lezett alattvalóitól, sőt fiától is tömérdek keserűséget kellett elszenvednie. A mai napig sem volt az egyházban hozzá fog­ható előrelátó. A magyar protestáns egy­házak presbitériumainak eszméjét is Lo- rántffy Zsuzsánnának köszönhetni. Ilyen arányokban bajos elképzelni hasonló közéleti tevékenységet. És soha sem feledkezett el arról, hogy nö, hitves és anya. Csak öntudata, fegyelmezett sze­rénysége volt nagyobb. Mikor fiával, II. Rákőczy Györggyel, ellentétben volt kénytelen a közélet porondjára kilépni: szenvedett, mint hős mártír asszony. Engedve, mint okosabb, a végén mégis diadalmaskodva, mint lélekben hatalma­sabb. Ezt ma is meg lehet tőle tanulni. Ezt a művészetet: a családban maradni és lelkének világlő sugarait a közéletre is kivetni. Neki család és közélet nem volt két különböző dolog. Családja addig ter­jedt, mint szivének dobogása és jótékony kezeinek simogatása. Az ő nyomaiban a nő, hitves és anya szentséges felelősségérzetével oda kell ha­tolni a közélethez. Erre nagy szükség van, mert hiszen a férfiak szivében megfogyat­kozott a tűz. A magyar nő a Lorántffy szellemé­ben való munkában ma is elfogadhatja az ö életjelszavát: »Minden az Istené. Mindent neki köszönhetünk. Tegyen ő amit neki tetszik, mi pedig lássunk dol­gunkhoz.« Titkos kegyelmi erőket egyesítő, a misztikumig mélyen hívő lélek volt. Hité­vel nem maradt a négy fal között, hanem bepermetezte a XVII. század sivár, aszott lelkét. Ezt is meg kell tanúlnia a mai magyar asszonynak. Keresni az Istennel való titkos szövetséget. Ami erőket a val­lás ád, azok nem arra valók, hogy eláb­rándozzunk raj tok, hogy önzőén magunkba zárjuk, hanem, hogy gyümölcsöket te­remjenek. Lorántffy Zsuzsánna öntudatos, meg­győződéséé asszony volt, aki egyik irány­ban sem ingadozott. Hite nem arra való volt, hogy más felekezetű magyar testvé­reitől elkülönítse. I. Rákőczy György ud­vara nem egyezett meg Bethlen Gáboré­val. Kevesen tudják, hogy Lorántffy Zsu zsánna férjének édes testvére, Rákőczy Pál, buzgó katolikus volt, akinek a révén meleg és szívélyes viszonyban maradt Pázmány Péterrel is. Lorántffy Zsuzsánnánál még tisztább a felekezeti korlátokon túlemelkedő érzés. Jézus-társasági atyákat találunk udvará­ban, akikkel vitázott. E vitáihoz bibliai helyeket gyűjtött, melyeket »Mózes és a próféták« c. könyvben kiadott. Ez a le­vegő volt uralkodó a Rákőczi-udvarban. A férfiak oly sokat el tudnak ron­tani. Az egyenetlenségnek romboló, pisz­kos üszkeit az együtt imádkozó nők sze­retető tudja veszélytelenné tenni. Az egy­séget könnyelműen megbontó, a Rómára és Genfre esküvő férfiakat csak a Krisztus keresztjénél meghődolt keresztény nők cselekvő hite egyenlítheti ki abban az emberszeretetben, amelynek forrása mind­nyájunknak egy helyen: a Golgothán van. Ragyogjon ez az új csillagkép mél­tóan a többiek között és terjessze áldását ezután is sugárzó hittel Lorántffy Zsu- zsánaa. A történész tudásával, a pap hitével és a magyar hazaszeretet lángolásával vi­lágot gyújtó beszéd után Révész Imredr. felé a megértő magyar jobbok nyúltak üdvözlések között. Közöttük elsőként V. Bobory György főispáné. A zúgó tapsok elcsöndesedvén, Brlga G. »Dal«-át éne­kelte ezután Udvardy Csórna Jenőné mű­vészi zongora és Lörincz Károly hegedű kíséretével Danykó Bözsike. A tetszés za­jainak elültével Szalonnás János vallás­tanár adta elő Kersék János: »Krisztus« című és a megváltás óráit fenséges szé­pen, egyúttal kimerítően elbeszélő vallá­sos költeményét. A hatásos szavalatot elragadtatással tapsolták. Utána Schumann: Traumerei-ét és egy egri költőnek, Stokker Istvánnak, Magyar ábrándját játszotta gordonkáján Fógel Elemér Dillmann Antal zongoraki- séretével. A játék nagy tetszést aratott. A szerzőt éljenezték, majd még Beetho- wen: Menüettjét is előadták. Lipcsey Péter dr. kormányfőtaná­csos jelentette be, a rövid szünetet, mely után Ivánka Zoltán: Az Úr hatalma és Stradella: Irgalmazz Istenem c. vallásos dalait Dillmann Antal kíséretével Szalon­nás Jánosné énekelte. Kellemes hangja meglepetést keltett. Holló Gyuláné következett, aki már

Next

/
Thumbnails
Contents