Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-08 / 107. szám
Ára 1000 korona. Eger, 1924. májas 8. csütörtök. XLX. ávf, 107. m Előfizetési dij postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Bm bóra. . 20.000 K | Égisz és félévi elöHsetést Mcgfedévre 60.300 K 1 nem fogadónk el. ----F elelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. □ek, amely sokat köszönhet Horthy Miklós kormányzónak. Akinek személye mindig egy célt tartott maga előtt: kivezetni est as országot a háború és annak kö- ssss soeeooeoo»»aio<M»ooo«»o»o9»en»i vetkezményei által rákénysserített szomorú sorsából. Ez a programmja a kormányzónak, ami egyenlő a konszolidáció meggyökeresítésére való törekvéssel. oooo»e»oo»afMi*»a»et>e»»»o»»iooi8iBi»oe»ofr8 Felhatalmazás az illetékek újabb rendezésére. Közli: Dr. Nagy János. Szerencsekivánat. Eger, 1924. május 7. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a napokban tért vissza Párisból, ahol Millerand köztársasági elnöknek átnyújtotta visszahívó levelét. Ugyanakkor kihallgatáson volt Poincare miniszternőknél is s ez a két udvariassági látogatás alkalmat szolgáltatott a francia köztársasági elnök és Franciaország miniszterelnöke részére, hogy szerencsekivánatukat nyilvánítsák Magyarország kormányzója számára abból az alkalomból, hogy a nemrég ellene tervezett merénylet meghiúsult. Maga az a tény, hogy a nagy nyugati nemzet vezérférfiai a legaprőlőkosabb dolgainkról is tájékozva vannak, jóleső érzéssel tölt el bennünket; mert ebből azt látjuk, hogy Páris szeme figyelemmel kisér bennünket. Az a szerencsekivánat, amelynek tolmácsolására Millerand köztársasági elnök s Poncare miniszterelnök Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert fölkérte, elsősorban szól Horthy Miklós kormánysó személyének, de közvetve az egész magyar nemzetnek. A külföld látja, hogy mily megfeszített erőt fejtünk ki a konszolidáció végleges meggyökeresítése érdekében. Az erre való törekvés csak ro- konszenvet ébreszthet a külföldön, mert Európának nem érdeke, hogy Magyarországon véglegesen gyökeret verjen a kon- szolidálatlanság, ami a vesztett háborúnak s az azt követő áldatlan esztendőknek édes gyermeke. A francia hivatalos körből hivatalos formában tolmácsolt szerencsekivánat azt is igazolja, hogy Franciaországban szintén látják, már hogy ez a nemzet megtalálta a khaoszból kivezető utat. Az ország közvéleménye nagy örömmel veszi tudomásul a francia hivatalos körök szerencsekivánatát, mert annak lényegét illetőleg, teljesen azonos a felfogása. A kormányzó évek óta mindent elkövet, hogy magas pozíciójából szolgálja ezt a konszolidációs folyamatot. Sajnos, mindenkor voltak elkeseredett, sötétlelkű emberek, akik nemes vadakra vadásztak s egy ilyen, áldozatául akarta ejteni Magyarország kormányzóját is. Jő szerencse, hogy a merénylet-terv meghiúsult, mert egyelőre beláthatatlan következményekkel járt volna a nemzetre nézve, ha ennek ellenkezője történik meg. A francia hivatalos körből jött ize- rencsekivánathoz csatlakozzék most az egész magyar nemzet s fejezzük ki ragaszkodásunkat és bizalmunkat az ország kormányzója iránt, mert ha a külföld nagy nemzetének vezérférfiai szükségesnek tartották eme érzésüknek kifejezését, mennyivel inkább meg kell tennie ezt a nemzetEger, 1924. május 7. Az öröklési és ajándékozási illeték legkisebb kulcsát, 1% az 5000 aranyko* róna értéknél kisebb vagyontárgy után lehet alkalmazni; a legnagyobb kulcsot pedig a 20.000,000 aranykorona értéknél magasabb vagyontárgy után. Ez a legmagasabb kulcs az első csoportban 18°/» a régi 20*/« helyett, a második csoportban 22*/« a régi 25*/« helyett, a harmadik csoportban 30% a régi 40*/« helyett, a negyedik csoportban 35% a régi 45*/* helyett, az ötödik csoportban 45% a régi 55% helyett. Az adásvétel (vagyonátruházás) alkalmával fizetendő legkisebb illeték a főidnél a kataszteri tiszta jövedelem 25 szőröse aranyértékben. A háznál a házbér emelkedésével párhuzamosan állapítja meg a pénzügyminiszter azt a többszöröst, amellyel az évi házbér megszorzásával a ház békebeli értéke megközelíthető. Az illeték egyenértékét a 10 éves kivetési időszak még hátralevő részére újból kell kivetni úgy, hogy az illeték- egyenérték alá eső vagyontárgyaknak az 1923. év végén mutatkozó aranyértékét kell venni alapúi oly módon, mint a földek és házak adásvételénél fentebb meg van határozva. A tőkekamat- és járadékadó, a nyere- ményadő, a szállítási és vasúti hadiadó, végűi a fegyver és vadászati adő ezentúl illetékekké alakúinak át. A kamat és járadék illetéke a kamat és járadék 10%-a. Államvasúti személy-fuvarozási illeték 05*/«, nem államvasúti, helyi átkelési, hajózási személyfuvarvzási illetők 1%, községek területén járó személyfuvarozó vállalatoknál 2%, árú és poggyászfuvarozásnál 3%, a többi közforgalmi vasutaknál 5*1». A sorsjegyek után 2*1», tárgysorsjátékoknál 20%, nyeremények után és pedig 1000 aranykoronát meg nem haladó nyeremény után 20*/«, ettől fokozatosan emelkedik úgy, hogy 25000 aranykorona után már 40% az illeték. A vadászati illeték 24 aranykorona (a békebeli 20 volt) vagyis 4—500 ezer korona. Fegyver után illetéket csak az fizet, aki vadászjegyet vált, vagy aki a rendészeti szabályok értelmében köteles fegyvertartási igazolványt szerezni. Ez az illeték egy fegyver után 5 aranykorona (90—100 ezer K). Az őrlési illeték 1924. jűn. 30-ikával megszűnik, helyette a gabonakereskedők (a nem termelők) és malmok az általános forgalmi adó alá esnek. A különböző fogyasztási, törvénykezési, közigazgatási illetékeket, büntetés- és bírságpénzeket az illető miniszterek időről- időre a viszonyoknak megfelelően szabályozhatják. A sőjővedék helyett a pénzügyminiszter, megszüntetve a sőegyedárúságot, só- illetéket hozhat be. Ezekből az indirekt adókból, illetőleg illetékekből bevett az állam 1923. jűl. 1— 1924. jan. 31-ig: Általános forgalmi adóból 263,033,483,788 K. Állaíforgalmi adóból __ 39,687,384,048 « C ukorrépaforgalmi adóból 4,279,598,760 « Börzeadőból 83,783,921,571 < Fényűzési adóból— _ 26 367,704,488 « Vagyonátruházási ill.-ből 28 573,710,904 « Okirati illetékből _ _ 41,845 254,746 « Törvénykezési illetékből 5,085 232,077 « Közigazgatási illetékből 12.130,892,691 « Fogyasztási adókból __ 94,517,060,867 « D ohányjövedékbŐl _ — 113,183,807,104 « Lottójövedékből ____ 33,631,186 * S ójövedékből . _ __ 32,541,016,022 « SzachaVinjövedelemböl__ 1,071,786,598 « B ányajővedékből — — 782,496,297 « Szállítási adóból _ _ 62,016667,890 « Tőkekamatadőből__ __ 4,866,744 368 « F egyver, vadászati adóból 70,486,123 « Vámokból- 64,733,857,775 * Késedelmi kamat, bírságok és egyéb „„ _ 10,946,666,990 K. A besszarábiai nagy orosz támadást a tavaszi áradások késleltetik. London. Az Evening Standard Írja, hogy a vörös hadsereget az éhező Oroszországban nem lehet fenntartani háborús kaland nélkül. Ennélfogva valószínű, hogy Trockij kísérletet tesz Besszarábiának Oláhországtól való visszahődítására. Az oláh-orosz események hirót megerősítik azok a francia-oláh tárgyalások is, amelyeknek célja francia segítség Oláhorizágnak egy bekövetkezendő orosz támadás esetére. Angol hírek szerint a nagy orosz támadást egyelőre csak a tavaszi áradások késleltetik.
