Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-03 / 103. szám

Előfizetési dij postal szállítással

Egg hóra. . 20.000 K Égisz és íélévl előfizetést Negyedévre 60.000 K nem fogadunk el.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkeszti: BEBZNAYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Összeült a Nemzetgyűlés.

Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök.

Bejelenti, hogy április 24-én 30 képviselő a bizonytalan időre elnapolt nemzetgyűlés újból való összehívását kérte. A kérelem a ház-szabályoknak megfelelt és így az elnökség a mai napra összehívta a nemzetgyűlést.

Bethlen István gróf miniszterelnök benyújtotta a vámtarifáról szőlő, Nagyatádi Szabó István pedig a sáska elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mindkét javaslatot az illetékes bizottságokhoz utalják.

Mikovinyi Jenő, a mentelmi bizottság előadója, öt mentelmi ügyben tett jelentést. Az elnök ezután Peidl Gyulának adja meg a szót, hogy a Ház összehívását megindokolja.

Peidl Gyula (szociáldemokrata) : megindokolja a Ház összehívását. Tiltakozik az ellen az eljárás ellen, amellyel a kormány a napilapok megjelenését betiltotta. Felfogása szerint nálunk osztályuralom van. Vádolja a kormányt, hogy egyoldalú osztálypolitikát folytat. Beszél az egyesülési és gyülekező jogról, a sajtószabadságról, a választójogról és bírálja a kormány politikáját. ;Majd kijelenti, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a szociáldemokratapárt gyűléseit betiltsa; különösen hangsúlyozza, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle törvényre való hivatkozás nem volt. A munkások a béke mellett akartak demonstrálni. (Felkiáltások jobb felől: Szép kis béke- demonstráció !)

— Senkisem kiván általános felfordulást és általános sztrájkot. A munkásság csak a megélhetéséért küzd. A másik ok, amiért a nemzetgyűlést összehívták: a

nyomdász-sztrájk és evvel kapcsolatban a lapbetiltás. Téves az a felfogás, mintha a szocialisták rendezték volna a nyomdászsztrájkot.

— A nyomdászsztrájk és a szakszervezet két különálló dolog. A szakszervezetek függetlenek a szociáldemokrata-párttól és nagy súlyt helyeznek függetlenségük megóvására. A szakszervezetek a munkásság gazdasági érdekeit képviselik, tehát nem lehet azokat politikai zavaróknak tekinteni. Ilyen a nyomdász szakszervezet is.

— Itt kizárólag' kenyérhareról, bérmozgalomról van szó. 238 nyomdában folyik a bérharc 4000 nyomdásszal. Ebből 25 nyomda foglalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy ezek a kisebb nyomdák elbírják e a sztrájkot ? (Az ülés tart.)

A nemzetgyűlés legközelebbi ülését május

14 én, délelőtt 11 órakor tartják. * 26

Hazajött a pénzügyminiszter.

Budapest, M. T. I. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter párizsi útjáról visszaérkezett e azonnal hozzálátott a szanálási törvényjavaslatokból kifolyólag szükséges intézkedések megtételéhez, valamint az 1924-ik évi költségvetés összeállításához. E munkálatok annyira elfoglalják a pénzügyminiszter idejét, hogy a munkálatok tartama alatt magánfeleket nem fogadhat.

Mussolini tanácskozásai.

Róma, MTI. Mussolini miniszterelnök az olasz szenátusban kijelentette, hogy annak a megbeszélésnek, melyet május 16-án Miiánőbon a belga miniszterekkel és május 18-án dr. Benessel Rómában folytatni fog: bizonyos jelentősége lesz az olasz külpolitikában Olaszország fejlődésére. Miután az olasz követ Angliában kijelentette, hogy Olaszország Törökországgal szemben semmi területi, vagy politikai terjeszkedést nem táplál, a helyzet Törökországgal szemben teljesen tisztázódott.

Te Deum a köztársaságért.

Athén, M. T. I. Az Athéni Távirati Iroda jelenti, hogy ma délelőtt s katedrádban a köztársaság kikiáltásának megünneplésére ünnepi Te Deum volt, amelyen a köztársaság elnöke, a kormány és sz állami tisztviselők letették az állami esküt.

Téli fürdés az egri uszodában.

Az egriek nem is sejtik, vagy legalább nagyon sokan nem tudják, hogy milyen kincse ennek az ősi városnak a fürdő. Abból gondolom ezt, hogy bizony | kevéssé méltányolják. Az uszoda és a fürdők látogatottsága ugyanis nincs arányban a város lakosságának számával; különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Egernek nincs vízvezetéke s így a lakásokban csak elvétve akad fürdőszoba.

Több önálló munkát és számos hírlapi cikket olvastam már Eger melegforrásainak gyógyító természetéről. De engem nem azok a régi és újabb keletű tanulmányok győztek meg ennek a víznek jótékony hatásairól, hanem a saját tapasztalataim. Mióta ugyanis a magam embere vagyok, tehát mintegy három évtizede, ővenkint átlag százszor fürödtem az egri uszodában s ezenkívül téli hónapokban is gyakran (hetenkint egyszer-kétszer) jártam a tükör- fürdőbe.

És nem habozom bevallani, hogy testi-lelki ép állapotomat, koromhoz képest fiatalos készségemet, rugalmas voltomat részben az egri langyos vizű fürdőnek tulajdonítom Igaz, hogy szokatlan erős, egészséges szervezettel áldott meg a Teremtő. Az is igaz, hogy mindig rendszeresen tornászom, — de még így is össze kellett volna roppannom abban a vőge- szakadatlan munkában, amelyet szünet nélkül végzek évtizedek óta — nem ritkán

kora hajnaltól késő estig. S hogy ez be nem következett, meggyőződéssel írom az egri fürdő javára is.

Mindig zokon esett éppen szért, hogy rendesen bezárták az uszodát szeptember 30-án. Annál szívesebben vettem tehát, hogy mióta a Városfejlesztő r. t. tulajdona, az őszi hónapokban is nyitva tartják. Hiszen slig-alig esik kellemesebb fürdés máskor, mint a «vénasszonyok nyarán.« A gyönyörű, csöndes, őszi napsütésben fokozottan üdítő a pompás medence használata. S a megszokás bizony akkor is odaviszi az embert, mikor már nincs őszi verőfény, hanem ahelyett köd fekszik a tájra, vagy permetezik az eső.

így történt, hogy 1922-ben november

26 án is fürödtem a férfi-uszodában, jóllehet a hőmérő alig mutatott 3—4 fok meleget.

Megvallom, akkor sem a magam jószántából hagytam abba, mert hiszen a szabadban való fürdésnek szinte szokatlan jó hatását tapasztaltam. Felüdített, észrevehetően erősített, edzett a friss, csípős légfürdő és a pompás víz. Ezekben a hetekben soha legkisebb meghűlést nem éreztem.

De nem is kellett tartanom a meghűléstől. Hiszen a nagy háborúban Oroszország gyilkos hidegét is állották a magyar katonák. Jeges hullámokban füröd- tek, hóval mosdottak és — semmi bajuk sem volt. Excentrikusoknak tartott emberekről, akik télen is a szabadban füröd- nek, nem egyszer hallottam az országnak hol egyik, hol másik vidékéről. *)

Jogosan tételezhettem föl azért, hogy ha jéghideg vízben való fürdés meg nem árt a szervezetnek: az egri langyos vízben sem lehet veszedelmes a téli fürdés szabadban. Az ősszel.tehát nem hagytam abba a naponkint! fürdést, hanem rend szeresen folytattam. Nem riasztott vissza a hűvösebb idő, a hideg őszi eső, vagy köd. Egyáltalán semmi kárát nem láttam, pedig lassanként az egész uszoda «felhőbe hanyatlott«, párába burkolózott. Sőt ellenkezően : napről-napra ereznem kellett fokozódó hasznát.

Igaz, hogy a november elseji pár- fokos hideget leszámítva — amikor reggel 8 óra előtt fürödtem — nem is igen esett 0 alá a hőmérő kéneső-oszlopa december 21 ig, csak egyetlen egyszer: nov. 24-én. Aznap havazott is — 0*2 fok mellett. Ez bizony egy csöppet sem aggasztott. Végigcsináltam az uszoda partján, úszónadrágban, a Müller-féle »Mein System« gyakorlatait, párszor körülusztam a

*) Pár hét előtt halt meg a selmeczbányai líceum egykori tanára, majd igazgatója, Jezsovic* Károly, 90 éves korában. Róla olvastam, egyik volt diákjának emlékezésében, hogy: » .. . Jezsovics nyitott hálóingben, kurta kabátban, vállán lepedővel, könnyedén ment a meredek hegyi úton — fürdeni a Vöröskút-ra. Fönt, a hegyi tóban megmártotta magát, ledörzsölte testét, aztán — jött vissza. Megtette ezt hideg időben is, mindaddig, míg föl bírta törni a jeget«.

Ára 1000 korona.

Eger, 1924. május 3. szombat. XLI. erf. 103. se