Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-24 / 95. szám

Előfizetési díj postai szállítással Mm bóra. . 20.000 K i Egész és félévi előfizetést HeggadévTe 60.000 K * nem fogadunk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Vjabb intézkedés a^eresHedelmi-, iparvállalata VagyoaVáttságárál, abanKoH, részíénytársaságoK, szSVetKezeteH K^nyszerKélcsSnérfft. Közli: dr. Nagy Jánot. Eger, 1925. ápr. 22. A felhatalmazási (szanálási) törvény a fenti intézmények vagyonváltságáről, illetve kényszerkölcsönéről a következő­ket tartalmazza : 1. A kereskedelmi és iparvállalatok vagyonváltságának alapja az illető vál­lalatok vagyonának, árúraktárának 1923. év végén mutatkozott értéke. Erre az alapértékre vetik ki az 1924. évi vagyon­adó kivetésével együtt a vagyonváltságot, melyet még az 1921. XLY. t. e. rendelt el. 2. A vagyonvált8ág kivetésének kul­csa progresszív lesz és pedig 10,000 arany­korona értéknél 5 tized százalék, 5.000,000 aranykorona érték után már 10%. 3. Ha valamely vállalat az 1922. XXVII. t. c. értelmében már önként fize­tett be előleget vagyonváltságára, a be­fizetett összeget a befizetés hónapjának megfelelően aranyőrtékre számítják át és a kivetett vagyonváltság végösszegéből, melyet szintén aranyértékben számítanak ki, levonják. 4. Az ily módon kivetett vagyonvált­ságot 1925. jan. 1-től 1926. dec. 31-ig év- negyedes részletekben kell befizetni min­den évnegyed első hónapjának 15-dikéig. 5. A fenti vállalatok meg is válthat­ják a kivetett vagyonváltságot egyszeri befizetéssel a következő módon : a) azok a vállalatok, melyek az 1922. XXVII. t. c. értelmében 1922. dec. 31-ig a vagyon vált- ságukra már önként előleget fizettek be, az 1921. XLV. t c. szerint kivethető va­gyonváltság papirkoronára szőlő összegé­nek százszorosával; b) azok a vállalatok, melyek még semmit sem fizettek vagyon- váltságul, megválthatják a rájuk kivetendő vagyonváltságot a rájuk kirótt kényszer- kölcsön 80°/o ának a kényszerkölcsönnel együtt való befizetésével. 6. A bankok, részvénytársaságok és szövetkezetek az 1923. év végén mutat­kozott részvényeiknek, illetve üzletrészeik­nek értéke alapján kötelesek kényszer- kölcsönt fizetni és pedig azok, amelyeknek részvényeit az árú ős értéktőzsdén jegy­zik, a részvőnyvagyonnak 1923. dec. 31-diki összértéke 2°/o-át; amelyeknek részvényeit az árú- ős értéktőzsdén nem jegyzik ős a szövetkezetek, az 1921. XV. t. c. alapján kivetett vagyonváltság 100-szorosát köte­lesek fizetni kölcsön címén; azok a rész­vénytársaságok, bankok és szövetkezetek, melyek a vagyonváltságról szőlő törvény után alakultak, részvény-, illetve üzletrész- vagyonúknak 2°/o-át kötelesek kölcsön cí­mén lefizetni. Ezt a kölcsönt ezek a rész­\ vénytársaságok, bankok és szövetkezetek 1925. jan. 1-től kezdve 5 félévi részletben kötelesek befizetni. Végűi azoknak a rész­vénytársaságoknak, bankoknak, szövet­kezeteknek, amelyek a rájuk kirótt vagyon­váltságot készpénzben fizették le, de ké­sedelmesen, az általuk fizetendő kónyszer- kölcsönből nem fog a kincstár visszafizetni annyit, amennyit kitesz az a különbözet, amely a pénz esése folytán a befizetett összegnek az 1920. dec. 20-dikai arany­értéke ős a lefizetés! időben volt arany­értéke között van. Evvel az utóbbi intézkedéssel a kincs­tár azt a károsodását akarja megtéríttetni, ami a kincstárt a késedelmes fizetés ős a valutaesés folytán érte. Példákban ez jobban látszik: A Magyar Kereskedelmi Bankra ki volt róva 80 260,000 papirkorona vagyon- váltság, befizette 1921. okt. 15-én, ez ekkor 609,895 aranykoronát ért. A Magyar Általános Hitelbankra 108.465,525 pkt fizetett 1923. okt. 29-én, Heves vármegye törvényhatósági bi­zottsága rendkívüli közgyűlésre ült össze tegnap, szerdán, délelőtt 10 órakor Vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata mindössze 17 pontból állott, amelyek közül egy, az első volt különösen fontos: Lip- csey Péter dr. kormányfőtanácsosnak és társainak indítványa a szanálási törvény- javaslatokra vonatkozóan. És a tárgy­sorozat pontjai közül mindössze az első pont, illetve az indítvány felolvasása és elfogadása tartott valameddig, míg a többi 16 ponttal egy-kettőre végeztek, úgy hogy körülbelül 25 perc múlva már be is zárta az ülést az elnöklő főispán. Az ülés megnyitása után a következő indítványt olvasták fői: »Indítvány az 1924. április hő 23-án tartandó rendkívüli közgyűlés elé : A 4 ős V* éven keresztül dicsőség­gel küzdött világháborút külső, de fő­leg belső árulás következtében elvesztve, országunk a legsúlyosabb bel és kül­politikai szituációba került. Megtépve, lezüllesztve, a kommuniz­mus undorától nagynehezen megszaba­dulva, ^országunk eddig még nem is­ennek aranyértéke 17,717 ak. volt. A Magyar Általános Kőszénbánya R.T. 86.356,890 pkt fizetett 1921. aov. 11-én, 483,602 ak. értékben. Ganz-Danubius R T. 29.719,305 pkt fizetett 1922. márc. 11-én 187,370 ak. értékben. Salgő Kőszénbánya 72,100,000 pkt fizetett 1923. jűl. és dec. 11,164 ak. értékben. Rima 46,651,988 pkt fizetett 1923. nov. 29-én 7564 ak. értékben. Viktőria-malom R. T. 22,108,927. pkt fizetett 1921. szept.l7-én 241,818 ak. értékben. Mezőgazdasági Ipar R.T. 4,725,000pkt fizetett 1921. okt. 15-én 35,902 ak. értékben. Cukoripar R. T. 15,680,363 pkt fizetett 1921. okt. 15 én 119,169 ak. értékben. Hazai Bank 38,875,000 pkt fizetett 1921. okt. 21-én 213,850 ak. értőkben. Első Magyar Ált. Bizt. 10,742,120 pkt fizetett 1923. szept. 15-én 1694 ak. értékben. Pesti Hazai Takarékp. 40,500,000 pkt fizetett 1921. nov. 15-én 226,500 ak. értékben. Ezekből a példákból világosan ki­tűnik, hogy a befizetés napjára 7564, sőt 1694 aranykoronára zsugorodott össze az egyes bankokra és részvénytársaságokra kivetett vagyonváltság. Ezt az aránytalan­ságot akarja a felhatalmazási törvény ki­küszöbölni. mert nagyságú gazdasági válságba került, amely egyformán sújt e hazában sze­gényt és gazdagot és amely az annyira szükséges konszolidációt, további fejlő­désünk elengedhetetlen alapját, nem engedi létrejönni. Minden igazán magyar ember jog­gal várhatta volna, hogy országunk ily végtelen súlyos helyzetében kéz-kézbe téve siet minden hazáját szerető ember önzetlen munkáját a talpraállításhoz fel­ajánlani — s mégis mit látunk? Eddig meg nem ért számú pártokra szakadást, érvényesülési tülekedést, pártfrakciók áldatlan a saját érdekeit tekintő, in­trikáját. A jőérzésű hazafiak aggódó meg­döbbenéssel szemlélték közállapotaink elfajulását és szinte könyörögve várták azt, a minden nemzet legválságosabb idejében adva volt »nagy ember« t, aki a megmentést, a talpraállást hozta volna vergődő nemzetünknek. Két nehéz és lehetetlenül ered­ménytelen esztendeig vártunk, amíg megjelent, jobban mondva vállalkozott gróf Bethlen István arra, hogy a nehéz viharú tengeren hánykődő hajóját sze­gény nemzetünknek biztosabb révbe A vármegye törvényhatósági bizottsága bizalmat szar vazott a miniszterelnöknek s köszönetét a Nemzet­gyűlésnek a szanálási javaslatok elfogadásáért. Eger, 1924. április 24.

Next

/
Thumbnails
Contents