Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-24 / 95. szám
Előfizetési díj postai szállítással Mm bóra. . 20.000 K i Egész és félévi előfizetést HeggadévTe 60.000 K * nem fogadunk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Vjabb intézkedés a^eresHedelmi-, iparvállalata VagyoaVáttságárál, abanKoH, részíénytársaságoK, szSVetKezeteH K^nyszerKélcsSnérfft. Közli: dr. Nagy Jánot. Eger, 1925. ápr. 22. A felhatalmazási (szanálási) törvény a fenti intézmények vagyonváltságáről, illetve kényszerkölcsönéről a következőket tartalmazza : 1. A kereskedelmi és iparvállalatok vagyonváltságának alapja az illető vállalatok vagyonának, árúraktárának 1923. év végén mutatkozott értéke. Erre az alapértékre vetik ki az 1924. évi vagyonadó kivetésével együtt a vagyonváltságot, melyet még az 1921. XLY. t. e. rendelt el. 2. A vagyonvált8ág kivetésének kulcsa progresszív lesz és pedig 10,000 aranykorona értéknél 5 tized százalék, 5.000,000 aranykorona érték után már 10%. 3. Ha valamely vállalat az 1922. XXVII. t. c. értelmében már önként fizetett be előleget vagyonváltságára, a befizetett összeget a befizetés hónapjának megfelelően aranyőrtékre számítják át és a kivetett vagyonváltság végösszegéből, melyet szintén aranyértékben számítanak ki, levonják. 4. Az ily módon kivetett vagyonváltságot 1925. jan. 1-től 1926. dec. 31-ig év- negyedes részletekben kell befizetni minden évnegyed első hónapjának 15-dikéig. 5. A fenti vállalatok meg is válthatják a kivetett vagyonváltságot egyszeri befizetéssel a következő módon : a) azok a vállalatok, melyek az 1922. XXVII. t. c. értelmében 1922. dec. 31-ig a vagyon vált- ságukra már önként előleget fizettek be, az 1921. XLV. t c. szerint kivethető vagyonváltság papirkoronára szőlő összegének százszorosával; b) azok a vállalatok, melyek még semmit sem fizettek vagyon- váltságul, megválthatják a rájuk kivetendő vagyonváltságot a rájuk kirótt kényszer- kölcsön 80°/o ának a kényszerkölcsönnel együtt való befizetésével. 6. A bankok, részvénytársaságok és szövetkezetek az 1923. év végén mutatkozott részvényeiknek, illetve üzletrészeiknek értéke alapján kötelesek kényszer- kölcsönt fizetni és pedig azok, amelyeknek részvényeit az árú ős értéktőzsdén jegyzik, a részvőnyvagyonnak 1923. dec. 31-diki összértéke 2°/o-át; amelyeknek részvényeit az árú- ős értéktőzsdén nem jegyzik ős a szövetkezetek, az 1921. XV. t. c. alapján kivetett vagyonváltság 100-szorosát kötelesek fizetni kölcsön címén; azok a részvénytársaságok, bankok és szövetkezetek, melyek a vagyonváltságról szőlő törvény után alakultak, részvény-, illetve üzletrész- vagyonúknak 2°/o-át kötelesek kölcsön címén lefizetni. Ezt a kölcsönt ezek a rész\ vénytársaságok, bankok és szövetkezetek 1925. jan. 1-től kezdve 5 félévi részletben kötelesek befizetni. Végűi azoknak a részvénytársaságoknak, bankoknak, szövetkezeteknek, amelyek a rájuk kirótt vagyonváltságot készpénzben fizették le, de késedelmesen, az általuk fizetendő kónyszer- kölcsönből nem fog a kincstár visszafizetni annyit, amennyit kitesz az a különbözet, amely a pénz esése folytán a befizetett összegnek az 1920. dec. 20-dikai aranyértéke ős a lefizetés! időben volt aranyértéke között van. Evvel az utóbbi intézkedéssel a kincstár azt a károsodását akarja megtéríttetni, ami a kincstárt a késedelmes fizetés ős a valutaesés folytán érte. Példákban ez jobban látszik: A Magyar Kereskedelmi Bankra ki volt róva 80 260,000 papirkorona vagyon- váltság, befizette 1921. okt. 15-én, ez ekkor 609,895 aranykoronát ért. A Magyar Általános Hitelbankra 108.465,525 pkt fizetett 1923. okt. 29-én, Heves vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésre ült össze tegnap, szerdán, délelőtt 10 órakor Vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata mindössze 17 pontból állott, amelyek közül egy, az első volt különösen fontos: Lip- csey Péter dr. kormányfőtanácsosnak és társainak indítványa a szanálási törvény- javaslatokra vonatkozóan. És a tárgysorozat pontjai közül mindössze az első pont, illetve az indítvány felolvasása és elfogadása tartott valameddig, míg a többi 16 ponttal egy-kettőre végeztek, úgy hogy körülbelül 25 perc múlva már be is zárta az ülést az elnöklő főispán. Az ülés megnyitása után a következő indítványt olvasták fői: »Indítvány az 1924. április hő 23-án tartandó rendkívüli közgyűlés elé : A 4 ős V* éven keresztül dicsőséggel küzdött világháborút külső, de főleg belső árulás következtében elvesztve, országunk a legsúlyosabb bel és külpolitikai szituációba került. Megtépve, lezüllesztve, a kommunizmus undorától nagynehezen megszabadulva, ^országunk eddig még nem isennek aranyértéke 17,717 ak. volt. A Magyar Általános Kőszénbánya R.T. 86.356,890 pkt fizetett 1921. aov. 11-én, 483,602 ak. értékben. Ganz-Danubius R T. 29.719,305 pkt fizetett 1922. márc. 11-én 187,370 ak. értékben. Salgő Kőszénbánya 72,100,000 pkt fizetett 1923. jűl. és dec. 11,164 ak. értékben. Rima 46,651,988 pkt fizetett 1923. nov. 29-én 7564 ak. értékben. Viktőria-malom R. T. 22,108,927. pkt fizetett 1921. szept.l7-én 241,818 ak. értékben. Mezőgazdasági Ipar R.T. 4,725,000pkt fizetett 1921. okt. 15-én 35,902 ak. értékben. Cukoripar R. T. 15,680,363 pkt fizetett 1921. okt. 15 én 119,169 ak. értékben. Hazai Bank 38,875,000 pkt fizetett 1921. okt. 21-én 213,850 ak. értőkben. Első Magyar Ált. Bizt. 10,742,120 pkt fizetett 1923. szept. 15-én 1694 ak. értékben. Pesti Hazai Takarékp. 40,500,000 pkt fizetett 1921. nov. 15-én 226,500 ak. értékben. Ezekből a példákból világosan kitűnik, hogy a befizetés napjára 7564, sőt 1694 aranykoronára zsugorodott össze az egyes bankokra és részvénytársaságokra kivetett vagyonváltság. Ezt az aránytalanságot akarja a felhatalmazási törvény kiküszöbölni. mert nagyságú gazdasági válságba került, amely egyformán sújt e hazában szegényt és gazdagot és amely az annyira szükséges konszolidációt, további fejlődésünk elengedhetetlen alapját, nem engedi létrejönni. Minden igazán magyar ember joggal várhatta volna, hogy országunk ily végtelen súlyos helyzetében kéz-kézbe téve siet minden hazáját szerető ember önzetlen munkáját a talpraállításhoz felajánlani — s mégis mit látunk? Eddig meg nem ért számú pártokra szakadást, érvényesülési tülekedést, pártfrakciók áldatlan a saját érdekeit tekintő, intrikáját. A jőérzésű hazafiak aggódó megdöbbenéssel szemlélték közállapotaink elfajulását és szinte könyörögve várták azt, a minden nemzet legválságosabb idejében adva volt »nagy ember« t, aki a megmentést, a talpraállást hozta volna vergődő nemzetünknek. Két nehéz és lehetetlenül eredménytelen esztendeig vártunk, amíg megjelent, jobban mondva vállalkozott gróf Bethlen István arra, hogy a nehéz viharú tengeren hánykődő hajóját szegény nemzetünknek biztosabb révbe A vármegye törvényhatósági bizottsága bizalmat szar vazott a miniszterelnöknek s köszönetét a Nemzetgyűlésnek a szanálási javaslatok elfogadásáért. Eger, 1924. április 24.
