Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-24 / 95. szám
2 hlCKRl NÉPÚJSÁG 1924. április 24. vezeti. A kezdet kezdetén megterem* tette a boldog béke óta az első. többségi elveken nyugvó nemzetgyűlést s egy hűségesen hazafias többséget állítván maga mögé, teljes erejét' szentelhette a legnehezebb feladatok megoldásának. Hosszas megfeszített munkájának eredménye ott mutatkozott legelőször, hogy megteremtette a győzők országában azt az atmoszférát, amely megengedte neki elmondani: »Segítsetek magyar nemzetemen, mert menthetetlenül elmerül.« Céltudatos munkájának eredményét, • Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról« szőjő törvényjavaslatot emelte 18-án törvényerőre a nemzet- gyűlés s bár a tárgyalások kezdetén súlyos aggódalmaink voltak, hogy az ellenzék saját céljainak szolgálatában szem elől téveszti az ország egyetemes érdekét, az utolsó pillanatban felülkerekedett a jobb belátás s a többségi elv, az ország túlnyomó többségének osztatlan örömére, érvényesülhetett. Ez első reménysugár láttára indíttatva érezzük magunkat, hogy gróf Bethlen |stvÜnhoz és a nemzetgyűléshez az alábbi tartalmú felirat elküldését javasoljuk a Vármegye Tek. törvényhatósági közgyűlésének: Tisztelt Nemzetgyűlés! Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága mindig éber figyelemmel kisérte a m. kir. kormányok működését ^s készségesen adott támogatást akkor, amikor látta hogy azok az ország egyetemes érdekéért, 1000 esztendős hazánk feltámasztásáért önzetlenül munkálkodnak. Az eddiginél szokatianut nagyobb örömmel, megelégedéssel ős lelkesedéssel fejezi ki bizalmát gróf Bethlen István személye iránt, aki fáradhatatlan munkával az igazi hazaszeretettől serkentve elhárította a nemzet boldogulása előtt tornyosuló akadályokat és kiváló kormánya közreműködésével olyan szanálási javaslatot nyújtott be a Nemzet gyűlésnek, melltől Hevesvármegye törvényhatósága nemzetének nagyobb becsülését, tekintélyének visszaállítását, gazdasági bizonytalanságának megszűnését, s ezzel kepcsolatosan az építő munka megkezdhetését, a teljes konszolidációt várja. Nem mulaszthatja el a törvényhatóság, hogy a Nemzetgyűlésnek, mely az ország talpraállitását célzó ezen ja vasiatokat gyorsan és sikeresen letárgyalta és elfogadta, köszönetét ki ne fejezze. De különös örömmel és lelkesedéssel küldi köszönetét és elismerését törvényhatóságunk az Egységes Pártnak, országunk túlnyomó többsége véleménye kifejezőjének, hogy az önzetlen hazafiasság nemes érzésében hűséggel egyesülve, példás kitartással támogatta vezérét, gróf Bethlen Istvánt. Abban az erós meggyőződésben, hogy egyedül a megszavazott szanálási javaslatok alkalmasak az ország talpra- állításához, Törvényhatóságunk az Isten áldását kéri gróf Bethlen Istvánra és kitűnő kormányára, hogy adjon erőt Neki és Kormányának e javaslatokat szegény országunk javára, jövendő boldogulására végrehajtani.« A javaslatot, amelyet ^ipcsey Péter dr., Solymo8sy Ferenc báró, Dutkay Pál, Balkay Béla és Schleiminger pásztó dr. írtak alá, persze egyhangú lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés. S ugyancsak elfogadta a közgyűlés a 16 más közgyűlési pontot is, csupán Atány községnek a létesítendő gazdasági vasút ügyében hozott határozatát oldotta föl. A nyomdai munkások elvben elfogadták a főnökök javaslatát: a fokozatos béremelést Budapest. A kereskedelmi miniszter kiküldöttjének elnöklete alatt még most is folynak a tanácskozások a főnökegye- sülét ős a nyomdai munkások Között. A tárgyalások eddigi eredménye az, hogy a munkások elvben elfogadták a nyomdafőnökök pénteki propoziciőit, amely szerint a béremelés skáláját ügy állapítják meg, hogy 4 hónap múltán a munkabérek elérik a békebeli bér 80%-át. Teljes megegyezés azonban még nem történt, meH a munkásoka béremelés skáláját alacsonynak tartják és az az álláspontjuk, hogy rövidebb idő alatt kell a bérkérdést rendezni. Napi politika. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter — amint már megírtuk — Páriába utazott, ahol érintkezésbe lép azokkal a pénzügyi körökkel, amelyek a kölcsön elhelyezése tekintetében közreműködni óhajtanak. — A megbízatások természetesen csak tájékoztató jellegűek lesznek és a végleges megállapodások csak a párisi és londoni tanácskozások után történhetnek meg. A Jegybank fölállítása rövid időn belül megtörténik. A jegybanktörvényt Popovits Sándor dr. dolgozta ki, amelyet már a nemzetgyűlés el is fogadott s ugyancsak Popovics vezeti a Jegybanktörvény meg alakítására vonatkozó tárgyalásokat. Mint értesülünk, a gazdák nagy összeget kívánnak a Jegybank megalapítására fordítani. A miniszterelnök a szanálási javaslatok ietárgyaíása után a következüket mondotta az egyik újságírónak : Örömmel üdvözlöm a parlamenti kritika szellemét, amely azt bizonyítja, hogy a nemzet a szanálásnak egyetlen útjára sem óhajtott lépni addig, amíg nem mérlegelte az ellene szóló bizonyítékokat. Elégtétellel állapítom meg, hogy az ellenzék is belátte, hogy a törvény elodázása haszontalan és egyenesen kárára van az országnak. A nemzetgyűlésnek és a közvéleménynek megnyilvánulása így szebb jövő zálogát jelenti. Magyar zarándokok a pápánál. Róma. MTI. Stefani. A pápa tegnap 309 magyar zarándokot fogadott. A pápa a zarándokokhoz intézett üdvözlő beszédében megelégedését nyilvánította afölött, hogy láthatja Magyarország képviselőit. Hangsúlyozta, hogy ez annál kedvesebb látvány szemének, mert tudja, hogy Magyarország még most is erősen sínyli a háború következményeit, majd megáldotta a zarándokokat, akik magyar nyelven elénekelték a pápai himnuszt. Nyolc halott olasz katonát hazavittek Olaszországba. Budapest. Az olasz és magyar kormány között megállapodás történt arra nézve, hogy az olasz földön elhunyt katonák holttestét visszaszállíthatják Magyarországba s viszont a nálunk elhunyt olasz katonák holttestét Olaszországba. Nyolc olasz katona holttestét tegnap már vissza is szállították. Hetet Nyíregyházáról 6 egyet Budapestről. Egercsekiben kígyó mart meg egy hat éves fiút. Hat éves fiúcskát hoztak az egri ír- galmasok kórházába. Beírták a felvételi könyvbe: Demeter Dénes, 6 éves, rk. nőtlen, Egercsehi születésűt stb. ' A kis fiú nem is tudja, hogy valaki a világon már törődött azzal is, hogy ő nótlen-e vagy sem. Azonban a könyvben rovatok vannak, azokat be ke}l tölteni, különben hézagos maradna. A kórházbán pedig szeretik a rendet. A kis Dénes egészen össze volt dagadva. Panaszkodott, hogy a jobb lábikráját megmarta a kígyó. Künn bogyőztak az erdőben a száraz bokrok között. Egyszerre csak felvisít a kis Dénes : — Ég a lábam! Jaj de fáj. A azü ők odafutottak, megnyugtatták a fiút. De az csak megdagadt. Behozták az Irgalmasokhoz. Elmondták, hogy megmarta az erdőn a kígyó. — Aztán milyen volt az a kígyó, kis öcsém ? kérdi az orvos. — Ilyen kicsike ni — mutatja a gyerek a kis újjá perce végét. Lehet ugyan vipera is az egercsehi erdőkben. A vipera kurta, hátán törött- vonalú sötétebb sáv vonul. Lehet, hogy darázs volt. A fiúcska másnap már gyógyultan ment haza a kórházból. A verpeléti drama, Eger, 1924. április 23, Véres szerelmi dráma játszódott le Verpeléten, húsvéthétfőn virradóra, mely egy fiatal 18 éves kedves leányka halálával végződött. Nagy p. József voltbiró hasonnevű fia, — Varga Györgynek — Orsolya nevű leányát szerette, de szülői más leányt erőszakoltak reá. Hűsvét vasárnapján ki is volt már hirdetve a kényszerű nász. Már előzőleg is emlegette, hogy ennek nem lesz jő vége. S ez be is következett. Mint a hátrahagyott levelekből kitűnt, a fiú és leány közös elhatározással akartak megválni az élettől. A fiú és leány észrevétlenül eltávoztak éjnek idején a szülői lakásról és a «Felső rét»-en a fiú fegyverrel szivenlőtte Varga Orsolyát. Azonnal meghalt. A fiú azonban már nem őrt rá önmagát megölni. A csendőrök őrizetbe vették s mindent beismert. A leány szülői iránt igen nagy a részvét. — Az egri kir. ügyészség megkeresésére Imregh Lajos dr. vizsgálóbíró, Türk Szilárd dr. és Karikát József dr. tvsz. orvos, valamint Lovassy Dezső törvényszéki irodafőtiszt kedden Verpelétre utaztak, hol megejtették a hivatalos boncolást. A beismerésben levő fiatalembert beszállították az egri ügyészség fogházába.
