Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-12 / 10. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 12. szombat. XLI. évf. 10. sz. Előfizetési dijak postai száilítással £00 hóra • . 7000 K Segged évre 20000 K 1 ■■■■na ssMBßszajüEsac Egész és félévi előfizetést — nem fogadunk el, — NMNMBMK9P | POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A szénszünet. Eger, 1924. jan. 11. A háborúnak és a forradalmaknak egyik szomorú eredménye, okozata ez a közművelődési nyavalyánk: a szénszünet. Sajnos, azt hittük, hogy már a rossz emlékek közé raktározódott el s ime, ismét jelentkezik itt is, ott is. Leginkább pedig az állami iskolákban. Egyik állami iskolánkban már kétszer küldték vissza egy egy hétre a sok száz gyermeket, mikor a karácsonyi szünet után az iskolában jelentkeztek. Az elemi iskolákat meg 6em nyitották. Másik iskolánkban, hogy csak négy tantermet kelljen fűteni, a hát három napján a páratlan —, másik három napján a páros- számú osztályok tanulói járnak váltakozva. így van ez a mi városunkban, de amint a fővárosi Ó6 vidéki lapokat böngésszük, azt látjuk, hogy másfelé is jelentkezik közoktatásügyünk nagy gáncsvetője, a szénszünet. Ebből egyrészt azt látjuk, hogy — amint hitelesen tudjuk is — nem az egri iskolák vezetőiben van a hiba, hanem a baj általános, mindenfelé jelentkezik. Szomorú, - valóban szomorú tünet, amely élénken világítja meg közállapotainkat. Míg egyrészt űnor-űntalan azt hangoztatjuk, hogy Magyarországot csak kultúr-főlénye mentheti meg : addig semmi jóakaratot, semmi előrelátást nem tapaszS tálunk a kultúr-munka folytonosságának \ küldtek ugyan külföldre tanárjelölteket, __'4.* __ : . . ... J b iztosítására Pedig akik ismerik az iskola életét, tudják, hogy most lenne ott a munka dandárja. És ezt a drága, nagyszerűen kihasználható időt fecséreli el az iskola azért, mivel a tantermeket fűteni nem képes. Azt a kifogást egyetlen józan ember se fogadhatja el, hogy nem számítottak ilyen hideg télre. Nem, különösen azért, mert a karácsonyt megelőző hétig olyan enyhe volt az időjárás, hogy aránylag nagyon csekély fűtőanyag fogyott el. De föltéve, ám meg nem engedve, hogy addig is nagy hidegek jártak volna: nem kötelessége lett volna-e az illetékes tényezőknek, hogy idejében gondoskodjanak a szükséges mennyiségű fáról és szénről? Lám, egyetlen korcsma, kávéház és mulatő-hely nem zár be a hideg miatt és nem tart szénszünetet; de az iskola, ahol a magyar jövőt alapoznánk, szünetelni kénytelen, mivel nincs fája, nincs szene. És mit szóljunk ahhoz, hogy a tavasszal heted-nyolcad áron lehetett volna ellátni az iskolákat szénnel, most pedig két milliót is elkérnek egy vaggon szénért. Szellemi és anyagi erőinkkel nem volna szabad ilyen léha módon gazdálkodni, mert az visszaüt. És oda vág, ahol legérzékenyebb: anélkül is halvány reményű jövőnkre. Még mindig az indemnitás. addig azonban eltelik 2—3 év, míg ezek tanári képesítést nyernek. Akadálya még a végrehajtásnak a megfelelő tankönyvek hiánya is. Az olasz és az angol nyelvre egyáltalán nincs tankönyvünk. A humanisztikus gimnáziumban a görög nyelvet már a III. osztályban tanítanék s így a tanítási anyagot ki kell bővíteni és megfelelően elosztani, tehát itt is először űj tankönyveket kellene írni. Egyelőre keresztülvihetetlen az 1883. törvény miatt, mely a felekezeti iskoláknak autonóm jogot biztosít. A főigazgatónak véleményét az új tanügyi reformról a következő nyilatkozata sejteti: — Roppant nagy súlyt helyezek a történelemre és sokkal szerencsésebbnek tartottam volna a történelmi fejlődés alapján megoldani a tanügyi reformot is. Ennek alapján véleményem szerint jobb lett volna a VI. osztályú közös alsó tagozat egyforma tantárggyal. A VI. után a három tagozatű, a humanisztikus, reál és a közgazdasági szak következne különböző tantárgyakkal. Eddig a főigazgató nyilatkozata, amelyhez mi még hozzá tesszük azt, hogy remélhetőleg sohasem lesz valóság ebből a reformból, amelyet 6aját szaktárgyaikba szerelmes tudósok szerkesztettek össze. Hogy csak egyetlen példát hozzunk föl, nem tiszta képtelenség-e a görög nyelvet i tanítani egy III. osztályos gimnazistának ! ? A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatják az indemnitásről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Forgács Miklós az első szónok. A belpolitikáról szólva megállapítja, hogy nagy lépéssel haladtunk előre. Igaz, hogy nem értük el a teljes konszolidációt és így sem ő, sem a kormány nincs megelégedve a mai helyzettel. Ma caak a siberek élnek jól. A parlamentben minden folyik, csak a törvényhozókhoz illő munka nem. Elsősorban itt kellene megindulnia a konszolidációnak. A paraszt kifejezés nézete szerint nem lehet sértő, mert a legdurvább paraszt sem használ olyan kifejezéseket, mint itt a parlamentben hallunk. Az az álláspontja hogy a külföldi kölcsönből a földművelő társadalomra semmi haszon nem fog háramlani. Ezután a forgalmi adó behajtása te rén tapasztalt visszaéléseket teszi szóvá. Szól az emigráns kérdésről. Az a nézete, hogy az emigránsokra nincs semmi szüksége az országnak. Felemlíti a hadirokkantat és árvák helyzetét. Határozati javaslatot nyújt be, i hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, ! bocsásson ki sürgősön randeletet, mely szerint a hadirokkanta»:, árvák és lözve- gyek illetményei sem állami sem más tartozásokra lefoglalhatók ne legyenek. A kormány iránt bizalommal viseltetik. Az indemnitást elfogadja. Farkas István szólal fel ezután. Egyelőre keresztülvihetetlen a középiskolák reformja. Eger, 1924. január 11. A miskolczi Magyar Jövő tudósítója a napokban beszélgetést folytatott tankerületijük kir. főigazgatójával Mázy En- gelberttel, aki a középiskolai reform-tervezetről és annak végrehajtásáról a következő nyilatkozatot tette : — A Közoktatásügyi Tanács által, a középiskolák reformjára vonatkozó elfogadott tervezet végrehajtása egyelőre keresztülvihetetlen. A végrehajtás akadálya elsősorban a nyelvtanárok hiánya. KiMindnyájunkat érhet tűz és baleset! Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület 1923. évi tevékenysége. Eger, 1924. január 11. Az 1923. évben számos alkalommal érvényesítették az E.Ö.T. és M.E. emberies szellemű tagjai tevékenységüket. Ha megkondúlt a vészharang, vagy segítségre szorúlő szerencsétlent, avagy beteget kellett segélyben részesíteni, ott találtuk a megbízható és pontos mentőket és tűzoltókat. A külsőségek, megkülönböztető fényes ruházat, kiváltságos esetekben való közreműködések sok embert vonzanak a nemes egyesületbe. Ami azonban neki általános értékű díszt ad, az, a hivatásszerű, emberies nemes munka. A bajban segítés, a bibliai szamaritánus gondoskodás az az erényük, ami a város minden értelmes lakója előtt rokonszenvessé és becsültté teszi ezt a derék egyesületet. A becsülés, ha csak a szív egyik zugába vonúl, nem sokat ér. Az értelmes lélek becsülétcét tettek jellemzik. Hisszük, hogy nálunk sem maradnak el azok ez
