Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-06 / 81. szám
Ára 800 korona. Eger, 1924. április 6. vasárnap. XLI. évf, 81. sz Előfizetési di) postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. Egg hóra. . 20.000 K ] Egész és félévi előfizetést Neggedévre 60.000 K I ----- nem fogadunk ek -— F elelős szerkesztő: BBEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Egri róm. kát. egyházközség. Eger, 1924. április 5. Budapesti lapokból olvassuk, hogy a főváron egyházközség a jövő évre mA* megalakul. A katolikus egyház, mint ismeretes, a fővárosban nem szedett egyházi adót, sem más szolgáltatást. Az egyházközség gek, amelyek rövid fennállásuk ideje alatt bebizonyították életrevalóságukat, a hívek önkéntes adakozására támaszkodnak. Ám éppen a hívek körében indult meg a mozgalom, hogy a fővárosi katolikusok is vezessék be a kötelező egyházi adózást, amint ez a nagyobb vidéki városokban és külföldön már mindenütt megtörtént. A hívek kezdeményezésére az illetékes tényezők hozzáfogtak a terv megvalősítá- sához, részletes javaslatát is elkészítették. Az egyházközségek központi tanácsa tegnap állapította meg a javaslat végleges szövegét, amely ezután jóváhagyás végett Csernoch biboros bercegprimás elé kerül. Ha a prímás jóváhagyja a javaslatot, akkor láttamosás végett megküldi a kormánynak. Ezután az adőzáB életbe is lép és megkezdhetik a kivetési munkát az 1925. évre. A javaslat fontosabb intézkedései a következők : minden római katolikus hivő, aki a fővárosban lakik és önálló keresete van, 21 éves korátél köteles egyházi adót fizetni. Ezek két csoportba oszlanak: akik állami jövedelemadót ia fizetnek, az A) csoportot alkotják. Az egyházi adójuk alapja ugyanaz a jövedelem, amely szerint az állami jövedelemadót fizetik. A B) csoportba azok tartoznak, akikre nem róttak állami jövedelemadót. Elmondottuk pedig mindezeket azért, Imre királyfi. — Ifjúsági ziméa színjáték 3 felvonásban. Irta Balassa Brúnó dr. ciszt. r. főgimn. tanár, zenéjét ■zerzette Meissner Imre főszékesegyházi karnagy. Előadta a ciszt. r. Szt. Bernát-főgimnáziumának ifjúsága április 5 én s előadja ma, 6-án. — Az Egri Népújság múlt szombati számában foglalkoztunk ennek a szerencsés kézzel megalkotott darabnak ismertetésével. Csütörtökön adtuk az énekszámok szövegét. Ezúttal tehát nem térünk ki ezekre, hanem csupán a darabnak gondosan csiszolt, ódon és mégis gördülékeny nyelvezetét emeljük még ki. Meglepő szép a stílusa. Elevenek a párbeszédei, lendületesek a monológjai. Nagy sikere ez a szerzőnek, akitől joggal várhatunk még sok szépet. Az előadásról szólva, legelső, ami meglep: a színpad. Uj ős gyönyörű díszleteket festett a darabhoz Korényi József. És ha a Bakonyban lejátszódó I. ás III. felvonás díszletei meglepőek: a II. felvonásban szinte megkapja és lenyűgözi a figyelmet a pannonhalmi kolostor remek oszlopcsarnoka. A pompás távlat mindkét esetben gyönyörűen mélyíti a színpadot és hatásos keretet ad a cselekvénynek. A mozgalmasabb tömegjelenet szin- gazdag volta, a ruhák dísze, fényessége csak fokozza a hatást, amelyet az ifjú játékosok pompás játéka, eleven és szabatos előadása, könnyed mozgása ezek nélkül is mivel Egerben is elodázhatatlan immár a róm. kát. egyházközség megalapítása. A rőm. kát. Egyház egri hívei úgyszólván semmi anyagival nem járúltak vallási kiadásaikhoz. így történt azután, hogy a kommün alatt egyetlen lelkészt sem tudtak volna eltartani. Már pedig e tekintetben a legkisebb községek sem szó- rúltak meg. Ott ugyanis megvan az egyházi adó (párbér), továbbá legtöbb helyen megvan a földje a plébániának, kántornak, sőt sok helyen még a tanítónak is. Nálunk mindez rendezetlen. S éppen Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */tll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után az indítvány ős interpelláciős könyvet olvassák fel. Az interpellációkra a napirend le- tárgyalása után térnek át. Ezután harmadszori olvasásban fogadják el a társae-ház- tulajdonról, a fogadósok felelősségéről, a hősi halottak emlékének törvényben való megörökítéséről szóló törvényjavaslatokat. Majd áttérnek a szanálási törvényjavaslat tárgyalására. Kállay Tibornak azt az indítványát, hogy a szanálási törvényjavaslatokat az általános vitánál egyesítetten tárgyalják, a nemzetgyűlés többsége elfogadja. Kállay Tibort, a szanálási törvényjavaslat ismertetőjét, mikor az előadói széket elfoglalja, a kormánypárt erősen megtapsolja és mogéljenzi. Kállay Tibor: A kormány által most beterjesztett törvényjavaslat a közgazda- sági élet erősítését célozza. Arról van sző, hogy pénzünk stabilizációjának s a gazdasági élet szanálásának elvei jussanak kielért volna. Mindezeket különben megszoktuk már a főgimnázium ifjúsági előadásain, így tehát semmi újat nem mondunk, midőn most is a legteljesebb sikerről számolunk be. Ezt különben igazolta az a díszes közönség is, amely szinte fokozódó lelkesedéssel kísérte a darak fejleményét és egyáltalán nem volt szűkmarkú az elismeréssel. Nagy mértékben hozzájárűlt persze ehhez a sikerhez, az élismerő tapsok osztatlan voltához a zene, amelyre büszke lehet az egri főszékesegyház karnagya, Meissner Imre. Szerencsésen választotta meg a zenei alapmotívumokat, amelyek a darabon vőgigvonúlnsk. Már a nyitányban érvényesül az ártatlan Imre- lelkének finom hangulata, amely kifejezést nyer a klarinét és oboa kellemes hangjában. Jön azután a Vászoly vad, türelmetlen, szenvedélyes hangulata, amelyből Szent István bezáró karának hatalmas akkordjai bontakoznak ki. Szinte érezzük, szinte látjuk, hogy mint áll szemben a keresztény és pogány világnézet, amelyek közöl a finomnak, a magasztosnak, a fölemelőnek: a kereszténységnek kell győznie. Az I. felvonásban nagy hatása van a győztes magyarok karának, amelyben fölcsendűl a színtiszta magyar zene, Ékese regős énekében viszont a régi magyar zene szépsége és bája. A finale pedig, melyet egyik bencés barát s a kar ad elő, méltán ezért foglalkozik e kérdéssel behatóan a róm. kát. iskolaszék, amely a munkálatokat most készíti elő. Élénk érdeklődéssel kisérjük az ügy menetét annál inkább, mivel a megüresedett kántori állást sem lehet betölteni addig, amíg az egyházközség meg nem alakul. Komoly és értékes pályázd ugyanis nem akadhat olyan állásra, amelynek — a múlt század hatvanas éveiben megállapított — nehány száz korona a biztos jövedelme, fejezésre. Ezt a célt tartotta szem előtt a kormány. Az volt a kérdés, hogy más utón elérhető e pl. belső kölcsönnel, ami nem más mint vagyonadó. Más útra nem léphetett a kormány, mint a mit most követ. Fontos kérdés a fizetések mikéntjének kérdése is. Abban az esetben ha sikerült volna a költségvetési egyensúlyt biztosítani, az csak időleges lett volna, mert külföldi tartozásaink nem voltak tisztázva és nem volt tisztázva a jóvátételi kérdés; már pedig annélkül a külföld bizalmát nem nyeríieítük volna el. Nem jött volna a külföldi tőke az országba, hogy az egyensúlyt biztosítsa. Minden akadály olyan volt, amelyet más utón lehetetlen lett volna megszüntetni, most végre a Népszövetségnek sikerült ezt az atmoszférát megváltoztatni. A gazdasági rekonstrukciónak meg kell előznie a jóvátételi fizetést. A Népszövetség segítő kezet kíván nyújtani, hogy ebből a helyzetből kikerüljünk. (Az ülés tart.) tetőzi be az első felvonás előkészítő cselekményét. A II. felvonásban két nagyhatású zenei rész van: Vászoly dala s a bencések üdvözlő éneke István királyhoz. Előbbiben féktelenül lobog a pogány ifjú vad szenvedélye, tüze; az utóbbi a XIX. zsoltár hangszerelése. E kettő együtt ismét szembeállítva érzékelteti a két küzdő világnézetet. A III. felvonásban, amikor — bár Imre királyfi élete árán — diadalmaskodik a kereszténység, a zenében a hitnek s reménynek, majd később a zokogó fájdalomnak van szava. A karöltve haladó, egymást kiegészítő, szineshangu szöveg s a pompás alapmoti- vumu és hangszereiésű zenei rész minden szívhez megtalálta az utat. És ezekhez méltán sorakozik az ifjúsági ének- és a zenekar szabatos és nem mindennapi színvonalú szereplése. Az előbbivel Rássy Paulin énektanár szaporította eddigi sikereit, a zenekar betanítása és vezetése pe dig a Herovics Antal érdeme. Az ifjú szereplők mind átértették, sőt át is érezték az egész darabot. Szépen ki is dolgozták és valamennyien elfogódottság nélkül mozogtak. Sajnos, lapunk szűkreszabott volta miatt most nem méltathatjuk őket külön-külön és érdem ök szerint. Kállay Tikot megindokolta a beterjesztett szanálási javaslatokat.
