Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-06 / 81. szám

2 ÉG-KI NÉPÚJSÁG 1924. április 6. A népjóléti miniszter szigorú rendeletet adott ki a kiütéses tífusz megakadályozására. A cigánytelepeket minden héten megvizsgálják. — Cigányok nyilvántartása. ­Megnyírják a dádékat. Eger, 1924. április 6. A hivatalos lap pénteki száma szi­gorú miniszteri rendeletet közöl a kiütéses tífusz megakadályozására. Mivel pedig e betegséget leginkább a kóbor cigányok terjesztik, megállapítja a velük szemben követendő intézkedéseket. A kerületi egészségügyi felügyelők jelentéséből sajnálattal látja a miniszter, hogy az eddig elrendelt intézkedéseket, nevezetesen a ruhatetvek elpusztítását, egyes hatóságok nem foganatosították lel­kiismeretesen. A közegészségügyi felügye­lők még a legutóbbi időben is találtak tel­jesen eltetvesedett cigánytelepeket, tömeg- lakásokat, sőt hatósági felügyelet alatt lé­vő szegényházakat is. Ezeknek a mulasz­tásoknak tulajdonítható, hogy több helyen kiütéses tífusz megbetegedések fordultak elő, — csaknem minden esetben cigányok között. A miniszter ennélfogva elrendeli, hogy az összes cigányokat, tömeglakásokat és mindazon lakások lakóit, akikről feltehető, hogy ruhatetvesség található náluk, egyé­nenként meg kell vizsgálni, amit heten- kint meg kell ismételni és a tetves ruhá­kat fertőtleníteni kell. A bármely lázas betegségben szen­vedő tömeglakáshoz tartozó egyénről pe­dig vérprőbát kell küldeni a bakterologiai intézethez. A községek kötelesek a kerületükben levő cigányokról nyilvántartást vezetni és ellenőrizni, hogy nem érkeztek-e oda újabb cigányok ? Minden idegen cigányt az I. fokú közegészségi hatósághoz elő kell ál­lítani megvizsgálás és fertőtlenítés céljá­ból. Tetves eigányok megnyirandók. A kiütéses tífusz gysnűs cigányokat, addig is, míg a vér-vizsgálat eredménye megérkezik szigorúan el kell különíteni. A hatóságoknak pedig intézkedniük kell az iránt, hogy a népet orvosok és ta­nítók megfelelően kioktassák a tetvek ki­irtásának szükségességéről és módjáról. A tanítóknak pedig kötelességükké teszi a miniszter, hogy különösen figyelemmel kisérjék a gyermekeket és ha közöttük tetveseket találnak, erről azonnal értesítsék a szülőket és a hatóságot. A rendelet végrehajtását a legszigo­rúbban ellenőriztetni fogja a miniszter. Napi politika. A kér. szociálista-párt — mint értesül­tünk — legközelebb pártszövetséget léte­sít a Kér. Gazdasági-párttal. Az erre vo­natkozó tárgyalásokat már befejezték. A jövő héten ülést tart a pártvezetőség, ame­lyen a nemzetgyűlési képviselőkön kívül más tagok is megjelennek és ekkor mond­ják ki formálisan a fúziót. Világnézeti kér­désekben teljes az egyetértés a két párt között. Azokban a politikai kérdésekben, amelyek programjukban közösen felta­lálhatók, szoros együttműködést igyekez­nek teremteni, egyébként pedig mindkét párt fenntartja a többi kérdésben akció­szabadságát. Az Egységes-párt tegnapi vacsoráján öt miniszter, 2 államtitkár, a házelnök, és 50 képviselő vett részt. A vacsorán felkö- szöntötték Korányi Frigyes báró pénzügy- minisztert, aki hosszabb beszédben vála­szolt és félremagyarázhatatlan őszinteség­gel tárta fel a helyzetet. »Tudom, hiszem, és bízom benne, hogy kijutunk a mai hely­zetből. Igaz, hogy áldozatokat hozunk, de meggyőződéssel hozzuk azokat. De ne várjuk, hogy egy varázsütéssel meg fog változni minden. Megmondom előre, hogy a legkülönfélébb megrázkódtatások miatt a társadalomnak hol az egyik, hol a má­sik része fog szenvedni, de megvan a remény, hogy kilábalunk. Ez a megrázkód­tatás nem lesz hosszú, de érdemes végig­szenvedni, mert meglesz az alap, amelyre mindenki nyugodtan építhet. A vérbírót kihallgatják. Gyöngyösön folyt a helyszíni tárgyalás. Eger, 1924. április 5. Még november végén történt, hogy a Győr mellett húzódó trianoni határon elfogták Czifferszki Károlyt, a valamikor egri vasmunkást. A búnét az az ív papí­ros állapítja meg, amelyikre 1919. nyarán írta a nevét ez a proletár diktátor. Szo­morú papír az. Csipkay százados és Welt üvegkereskedő halálos ítélete. Két égbe­kiáltó, állatias kivégzésnek a kezdete. A demarkációs vonal védte meg ed­dig, amelyen az Ő3szel ismételten átmerész­kedett. Elfogták. A sokat próbált ember megkísérelt ugyan minden lehetőt, hogy szabadúljon. Megkörnyőkezte a vámőrt; 300 ezer koronát adott neki, hogy futni hagyja. Ezért azon melegében hat heti foghá zat mért rá a szombathelyi bíróság. Miután ezt a büntetését kitöltötte, áthozták az egri kir. ügyészség fogházába. Itt azután elő­vették az ügyét és Prettenhoffer Ödön kir. törvényszéki tanácselnök tanácsa Encsy Kálmán dr. kir. ügyésszel, meg a vádlot­tal szombat reggel elutaztak Gyöngyösre, hogy a számos kihallgatásra váró szem­éé fültanura való tekintettel ott a hely­színen tartsák meg a bűnügyi tárgyalást. A várbíró tehát viszontlátja azt a vá­rost, ahol öt évvel ezelőtt bitorlott hatal­mát o'yan magasra fokozta, hogy élet és halál ura mert lenni. Ä holicsi Cupido. A Mansz. műsoros estélye az Urániában. Eger, 1924. április 5. Most, amikor rovom e sorokat, amikor kinézek az ablakomon a még mindig vi­gasztalanul szürke, tavaszodó életbe; lel­kem vissza-vissza száll abba a kis darab rokokó-világba, amit pénteken este vará­zsoltak 6lénk a Mansz. derék, páratlan, szorgalmú asszonyai az Uránia-mozgó deszkáin . . . Csodálatos és bűbájos, szinte feledhetetlen kis világ volt az! Tele élet­tel, elevenséggel, szépiéggel ős kedves­séggel, mit' az emberi ügyesség, figyelem, tapintat, arravalóság ős képesség kigon­dolhat. A legnagyobb csöndben dolgozó Mansznak az Eger művészeti krőnikájá ban bravúros, súlyos érdemeket szerzett Műkedvelők Körének jeles népe most is. mint mindig, a város társadalmát őszinte hálára kötelezte evvel a műsoros estével, amely — úgy hisszük — sokáig feledhe­tetlen lesz azok előtt, akik végignézték, yégigélvezték azt a kedves néhány órát az Uránia falai között. (Ilyenek pedig sokan voltak. A föld­szint, a páholyok, az emelet tele volt a legelőkelőbb közönséggel; gyönyörű asz- szonyok, viruló leányos érdeklődve lesték a biborkárpitot, mely végre 7*9 után meg­mozdult, kettéhajtott s megjelent előtte a konferáló Mészöly Agátha ... És ő kon­ferálta be végig az egész műsort; minden egyes bevezetője kivétel nélkül bámulato­san ötletes, talpraesett, kedves, bájos volt, őszinte gyönyörűséget szerezve véle a tapsokkal nem fukarkodó közönségnek. S mindjárt megláttuk az első élőképet is, amelynek főaiakja Zalán Antalné volt, mint fonó magyar asszony, festői környe­zetben. Annyi kedvesség és szépség volt ebben a kitünően rendezett élőképben, hogy a közönség alig bírt betelni látá­sával. Majd Fógel Elemér jgordonka-játóka következett, mit Huszthy Zoltán kisért zongorán. Fógel Elemérnek — hogy Mé­szöly Agátha szavaival éljek — valóság­gal felesége a gordonka. Tud is vele bánni, ismeri minden csinyját-biaját ennek a csodálatosan szép hangszernek, amely- lyel mint mindig, most is szinte elragadta a közönséget. A kíséret minden tekintet­ben méltó volt Fógel játékához, hiszen Huszthy brilliáns technikája nem szorul dicséretre. Aztán Hoffmann Jőziefné, Hra- bovszky Lolly, Bajzáth József és Popini László lejtettek nyönyörű rokokó táncot. Persze, meg kellett ismételniök. Olyanok voltak mindannyian, mintha a múlt szá­zad szinpompás divatlapjaiból kivágott alakok elevenednének meg előttünk. Moz­dulat, kecies testtartás, a fenséges, a méltóságos tánc lejtése elismerésre méltó volt minden szereplőnél s becsületére vá­lik annak, aki rendezte, betanította. Bárány Lászlőné Szőtsényi Márta, Herczeg Ferenc drámaírói munkásságát méltatta a Bizánc-tól—A holicsi Cupidő-ig. A nagy és osztatlan figyelem, ami a bá­jos felolvasás iránt a hallgatóság részé­ről megnyilvánult, jele volt a tudós ta­nárnő komoly, szép ős tiszteletreméltó készültségének. Igen szívesen vettük ezt a kedves fölolvasást Herczeg Ferenc dráma­írói művészetéről, már csak azért is, mert ez által a Holicsi Cupidó művészi értéke annál inkább kidomborodott a jelen vol­tak előtt. A Dingha Györgyike magyar tánca is nagyon tetszett a közönségnek, annyira, hogy meg kellett azt ismételnie. Pedig fárasztó, nehéz ez a tánc, motívumait oly művészien kidolgozva, mint ahogy Dingha Györgyike bemutatta. Temérdek taps volt a jutalma. A zongorakiséretet Reitmann Viktorné szolgáltatta nagy ügyességgel ős hatással. A műsor fénypontja, a Holicsi Cupidó következett ezután. Az az igazán művészi együttes, amit a szereplők: Lipovniczky Tibornó (Zsófia ifjasszony), Krajnák Sári (Amor), Petrán József (Miklós) produkál­tak, az már nem műkedvelős, hanem mű­vészet volt, minden csillogó gyöngyével és értékével. Lipovniczkyné annyi bájt, eredetiséget és kedvességet vitt ebbe a darabba, Petrán annyi művészetet, hogy valósággal benne éreztük magunkat ab­ban a korban, amelyből hozzánk szakadt a Holicsi Cupidó. Krajnák Sári pedig? No hát, arról egyszerűen nem lehet írni — azt látni kellstt volna azokban a felejt­hetetlen szerepekben, Még most is a fü­lembe zsong az a felülmúlhatatlan recitá- ciő, az a bájos, szerelmi oktatás, mit az ifjasszonynak adott . . . Legsikerültebb jelenetei között igazán ez volt a legesleg­sikerültebb. De tapsolták is érte! A gyönyörű és a Szántó Ákos művé­szi érzékét dicsérő második élőkép után egy művészi páros jelenetet mutatott be Illykovich Magda (Piero) ős Besenyei Má­ria Pierett. Mind a ketten nagyon helyesek, nagyonjkedvesek,voltak és gyönyörűen tán­coltak, úgy, hogy azt meg kellett ismé­telniök. Dr. Búzás Endréné szavalatai pedig nagyon tetszettek a közönségnek. Kitünő­en összeválogatta a darabokat, bájosan, kedvesen adta elő valamennyit s mind­egyik után a tetszés moraja zúgott végig a hálás publikumon. A csoportos virágtáncot Mészöly Szilvia, Illykovich Magda, Baán Eta, Jablonszky Annuska, Lokosánszky Ica, Nagy Jolly, Elekes Bözsi, Polák Baby és HoffmannJózsefné lejtettők művészi ügyes­séggel s nagy gyönyörűségére a közön­ségnek, Reitmann Viktorné művészi zon- gorakisérete mellett. Féltizenkettőre járt az idő, amikor vége lett ennek a kedves műsoros estnek,

Next

/
Thumbnails
Contents