Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-11 / 9. szám
Ara 300 korona Eger, 1924. január 11. péntek. XLI. évf. 9. sz Előfizetési dijak postai szállítással 4gg hóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést «egged évre 20000 K ' ----- nem fogadunk el. P OLITIKÄI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BEEZNÄYIMRE. BS®* -'aHBhlW I'I IIHMIWI113WB50——BM——I Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Ä K<pszöVetség hivatalos Köztese a «agyar Kölcsönről. Genf, MTI. A Népszövetség hivatalos kiadványa során ma jelent meg az a füzet, amely a pénzügyi reformokról szóló pontokat tartalmazza. A füzet bevezető részében a következőket mondja : A Népszövetség tanácsa megállapította Magyarország pénzügyi [újjáépítésé nek tervezetét, amelyet a pénzügyi bizottság a múlt évben a november havában a londoni tanácskozás során jóváhagyott és amelyet a pénzügyi bizottság jelentés- tétel végett meg is szövegezett. Ugyanekkor jóváhagyta a magyar bizottság előterjesztését, amelyet egy 2. számű jegyzőkönyvbe foglalt. Az első jegyzőkönyv, amely megfelel az osztrák 1. számú jegyzőkönyvnek, bizonyos politikai pontokat foglal magában. A második jegyzőkönyv Magyarország részéről vállalt kötelezettségeket, ezeknek formáit, az ellenőrzésre vonatkozó főbb rendszabályokat és a további intézkedése- két tartalmazza. Jóllehet a jegyzőkönyvnek szövegezéséhez az érdekelt kormányok még nem járultak hozzá, a jegyzőkönyvek csak akkor iratnak alá, ha a tervezetet teljes egészében az érdekelt körök is magukévá fogják tenni. Nehogy azonban ezzel késedelem származzék, ez csak úgy történhetik meg, ha nem várják be a márciusban tartandó legközelebbi ülésszakot. A bizottság január közepe táján tartandó gyűlésén fog foglalkozni a kérdés végleges megoldásával. Remény van arra, hogy január havában a kérdés végleges szabályozására kerül a 6or és a Jegybank megkezdi működését. A kölcsön 1926. január 30-ig a költségvetés egyensúlyát biztosítja. Az újjáépítésre 250 millió aranykorona értékű kölcsönt adnak. A Népszövetség tanácsa által kinevezett főbiztos vezetésével ellenőrzést fognak gyakorolni. A főbiztos kizárólag a tanácsnak lesz felelős. Az ellenőrzés célja, hogy biztosítsa a programmot, ennek pontos végrehajtását. Megkövetelik, hogy Magyarország kielégítő módon rendezze költségvetését és megfelelően rendezzék Magyarország külső költségeit. Szükségeiinek tartják, hogy a jővá- tételi fizetési idő alatt 1926 junius közepéig felfüggesszenek minden fizetést, melyet Magyarország a jóvátételek címén tartozna fizetni. Bethlen beszámolója a kölcsönről. Ä korona. Eger, 1924. január 10. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap ismertette a nemzetgyűlésen a külföldi kölcsönt és annak eddig megállapított föltételeit. Kölcsönre szorúlni nem kellemes, mivel mindig szorúltsságot jelent: pénzhiányt, szegénységet. És ki tagadhatná, hogy mi szegények vagyunk. Valósággal ágról szakadt szegények. így érthető hogy kölcsön nélkül nem tudunk boldogulni. De, hogy fakad-e abból reánk jólét: azt a minisztarelnök se tudná megmondani. * Egyelőre úgy látszik, hogy még szegényebbek leszünk. Pónzegységünk értékelése legalább ezt mutatja. A koronának kétféle értéke alakult ki egy év óta. Egyiket Zürichben jegyezték a külföld számára, a másikat mi magunk értékeltük a belföldi fizetéseknél. Amaz 30—31 fillért jelent ezer koronán- kint ; emez csak 17—18 fillért. Most, hogy a külföldi kölcsönre szorulunk, a korona állandó értékelését kívánják. És biztosíték gyanánt persze a kisebb, tehát a belföldön érvényben levő forgalmi értéket veszik. így a korona átértékelésének folyamatát már meg is indította a deviza-középpont, amint a korona zürichi jegyzésének leszorításából mindenki láthatja. A terv az, hogy pár nap alatt a 0030-as jegyzést leszorítják 0'0175-re. Nekünk, akiknek mentül kevesebb korona tolong a pénztárcánkban: igazán nem fontos, hogy milyen értékeléssel fe- szeleg az a pár gyarló papiros. Ámde borzadva gondolunk arra, hogy mi lesz az élettel a mostani kemény tél idején. A szegénység még az eddiginél is hallatlanabb méreteket ölt pár hét alatt; a nyomor óriásibb lesz az eddiginél is, mivel biztosra vehető az 50%-os drágúlás. Ha ugyanis a korona esik, az árak emelkednek az egész vonalon. És ha a korona értéke 35—40%-kal lesz kisebb, mint eddig volt, a munb&díjak, az ipari és kereskedelmi árak, a megélhetés legelsőrendű föltételei legalább is 50 százaléknyit drágáinak majd. Hogyan bírjuk ezt ki, még magunk sem tudjuk. Lám, a házbérek már, bizonyosra vehető, az új értékelés szerint fognak emelkedni s az erre vonatkozó rendelet már készül is. Nem egyhatodával lesz tehát nagyobb a novemberi évnegyedéhez képest, hanem legalább is 60 százalékkal. És ennek nyomában, vagy még ezt megelőzve, fog drágúlni minden, ami nélkülözhetetlen. Csak legalább azután megállana a .koronánk ott, ahová most leszorítják! Eger, 1924. január 10. A miniszterelnök közeli löDdoni elutazása előtt, ahol a kölcsönügyben utolsó csatáit fogja megvívni, kötelességének tartotta, hogy beszámoljon a parlament színe előtt azokról a tárgyalásokról, amelyeket nemrég Parisban folytatott. Ez a beszámoló nem hangulatkeltés akart lenni, hanem tények szigorú, józan (s talán kissé rideg) ismertetése. Túloznánk, ha azt mondanánk, hogy a miniszterelnök optimizmust csillogtatott meg ; de túloznánk akkor is, ha szavaiból pesszimizmust akarnánk kiolvasni. A miniszterelnök nem tett egyebet, mint leghatározottabban leszögezte, hogy az ellenőrzés módjáról és szigorúságáról az utóbbi időben idehaza terjesztett híreknek nincs alapjuk, mert Párisban olyan követelés nem merül fel, amely nemzeti szuverónitásunk sérelmét jelentené. Nyiltan vallotta : azonban már az eddigi tárgyalások is azt mutatják, hogy a kölcsönt semmi esetre sem fogjuk elnyerni olyan feltételek mellett, amilyeneket mi óhajtottunk volna. A megajánlott összeg ugyanis egyrészt kevesebb az általunk kertnél, másrészt a törlesztési módozatok, a törlesztési időtartam rövidsége nagyobb terheket rónak ránk, mint azt a kormányunk szerette volna. Nyiltan megvallotta a miniszterelnök még azt is. hogy bizony jóvdtételi törlesztések terhe is fenyeget bennünket. Erre vonatkozólag ugyan még nem történt végleges megállapodás, d9 nem valószínű, hogy a kölcsön megvalósulása esetén ezt elkerülhetjük. A kölcsön összege csak arra lesz elegendő, hogy államháztartásunk deficitjét eltüntesse, míg, ha mai tisztára negativ helyzetünkből fölfelé akarunk emelkedni, akkor egyetlen tényezőre támaszkodhatunk csak: a nemzet belső erejére. Ez lényeges pont Bethlen fejtegetéseiben s talán az egyetlen hely, ahol a pesszimizmus némi látszata csillanhat ki. Ennek azonban valóban csak látszatnak szabad maradnia, mert ha az ország csakugyan annyira és őszintén óhajtja a talpraállást, mint ahogy azt mi hangsúlyozni szeretjük, akkor az áldozatkészség tényeinek felsorakoztatásával kell megcáfolni a pesezimisztikusabb elgondolás lehetőségét e a külföldi kölcsön ugródeszkájáról fellendülve erélyes munka segítségével kell talpraállítani az országot. Az a párhuzam, amit a miniszter-
