Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-11 / 9. szám
2 JüíöKl «EPUJSAli 1924. január 11. zete nem rózsás, de amit megmenthet belső életereje, ha okosan használja fel. Bethlen beszéde folyamán egyébként erőteljesen kiemelte, hogy a kölcsön ügyben a végső sző természetesen a nemzet- gyűlésé e — ismerve alkotmányos érzületét — nem is várhattunk tőle egyebet. elnök Ausztria és Magyarország helyzete között vont, talán kissé kíméletlen, de legalább őszinte. S mindenesetre annak a nagy haszonnak keli belőle származnia, hogy eloszlatja sokak képzelgéséből a tejjel-mézzel folyó Kánaán egykor igaz, de ma már hazug ideáját s olyan ország képét állítja szemünk elé, amelynek hely «■=***>«««WC* »WMMHOiHKl—OMOMMMW49M 11 Vármegye főjegyzője a Közigazgatási tanfolyam hallgatóiért. Eger, 1924. jan. 9. A közigazgatási tanfolyam, amely rövid működése .alatt is már behelyezkedett a vármegye és a város szeretetóbe, csendben és zajtalanul végzi fontos munkáját : a hivatásuk magaslatán álló községi jegyzők nevelését. A diákélet persze nem valami rózsás a mai világban. Drága az élelem: a koszt, a kvártély s bizony nagyon sok diák van mai napság Egerben is, akik tanulásra szánt idejükből kénytelenek más munkára is fordítani egy keveset, hogy valahogy élni tudjanak. így van ez a közigazgatási tanfolyam sok hallgatójánál is. Közöttük is vannak szegényebb sorsúak, akik alig bírják az élet igáját. Ez a körülmény indította Puchlin Lajost, a tanfolyam h. igazgatóját, vármegyénk agilis főjegyzőjét arra, hogy az egri közigazgatási tanfolyam támogatására buzdítsa a vármegye községeit. Buzgóaága már eddig is teljes sikerrel járt, mert Hevesmegye községei szint8 vetélkedve siettek a közigazgatási tanfolyam hallgatóinak segítésére. A főjegyző fölhívás a mai napig 11 millió 226 ezer 185 koronát eredményezett, ami még a mai rossz valu- táris helyzetűnkben is tekintélyes összeg. Legújabban pedig a következő községek járultak hozzá a nemes célhoz : Póterváafira 200, Ivád 100, Kisfüzes 100, Ujlőrinczfalva 20, Párád 50, Terpes 30, Hevesaranyos 100, Bükkszék 30, Tar- nalelesz 100, Bükkszenterzsébet 100, Nagy bfitony 200, Abasár 20, Szajla 30, Füzesabony 250, Recsk 200, Tarnabod 10, Adács 100, Makiár 200, Dormánd 100, Bodony 103, Tarnaörs 80, Tiszafüred 250, Tisza- szőllős 100, Gyöngyöshalász 100,' Szűcsi 50, Hatvan 600 Boconád 10. t*9> o»ot onw a»« Hevesvármegye megmenti vadállományát. Elkészült az új szabályrendelet. — Védelmi intézkedésekkel bővült a régivel szemben. Eger, 1924 január 9. A vármegye vadászai — de a csonkaországéi is egyaránt — régóta panaszkodnak, hogy kevés a vad és szinte üresek a vadászterületek. Ennek okai a háború és a forradalmak idejére vezethetők vissza. Az első forradalom ideje alatt ugyanis rengeteg fegyver maradt felelőtlenek kezében, akik a régi jó katonapuskákat vadászcélokra használták föl. Mindenki vadászott akkor, sem az engedély hiánya, sem a vadász- terület jogtalan használata nem okozott lelkiismereti kérdést az orvvadászoknak, sőt még a vadászati tilalmi időszak sem. A rengeteg puskázás aztán egye» területeken teljesen kiirtotta a nemes vadat, amelyben a háború előtt szinte bővelkedett a magyar róna, a magyar erdőségek. Az áhított jogrend teljes visszatérése után a vadászegyesületeknek első dolguk volt aztán, hogy védjék, javítsák, szaporítsák a vadállományt. Erre nézve egyes társulatok igen szigorú rendszabályokat hoztak, különösen pedig a Tisza-Duaa közén, Kecskeméten, ahol például kimon- i dották, hogy csak a hét bizonyos napjain ! szabad vadászni s egy alkalommal egy j vadász nem lőhet többet egy nyúlnál. Ezeket a szűkebbkörü rendelkezéseket aztán kormányintézkedések is követték. A földművelésügyi miniszter pl. elrendelte, hogy a vadászok kötelesek a nemes vadra káros állatokat, szárnyasokat is elpusztítani. Majd megmozdultak a vármegyék is, közöttük Heves, amely új szabátyrende letet alkotott a nemes vad védelmére. A rendeletét teljes egészében a vármegye hivatalos lapjának legközelebbi száma hozza s pontjai közül a következőket említjük meg: A vadászati bérszerzödés tartama legalább 10, legfeljebb 15 óv. Minden bérleti szerződés február 1-én kezdődik. A vadászati haszonbérlő maga személyesen. vagy általa szabályszerűen kiállított s kormányhaíóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró társaság által gyakorolhatja a vadászatot, amely társaságnak csak annyi tagja lehet, hogy minden egyes tagra 300 kát. hold terület jusson. A társaság névsora tudomás és láttamozás végett a községnek bemutatandó s az illetékes csendőrkerületi parancsnokságnak is bejelentendő. A -társaság tagja nem lehet, akinek az előző évre vadászjegye vagy fegyvertartási engedélye sem volt. A vadászati jogot a bérlő albérletbe ki nem adhatja, hosszabb vagy rövidebb tartamú élvezeti jegyek kiadása tilos. Évenkint egyszer hajtó vagy körvadászatot is rendezhet a bérlő, amelyre vadászjeggyel birő vendégeket hívhat. Ha a bérlet vadásztársaságé, annak minden tagja 1—1 vendéget hívhat. Ha a bérelt terület 2000 holdnál nagyobb, ami a vadállomány gondozása végett a bérlő egy alkalmas vadgondozőt, ha pádig 5000 kát. holdnál nagyobb, úgy a bérlő egy bárszerződéses vadőrt köteles tartani. Vadgondozőkul díjazás fejében a mező és erdőőrök is megbízhatók, de a mezőőrök különben is kötelesek felügyelni a vadállományra és feljelenteni a vadorzókat. Ha a mezőőr a vadorzót fel nem jelenti, a bérlő kívánságára állásából azonnal elbocsátja a község. A községi elöljáróság tartozik a kibérelt terület legalább 2 szembetűnő helyén (leginkább a faluból kivezető utak kezdetén) feiiráso3 táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy kutyát a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenféle hasznos vadak és madarak fészkét, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos és hogy kint talált kutyák és macskák a vadászati jog bérlője, vagy annak megbízottja, illetve ezen területre vadászatra jogosult áltai elpusztíthatok. Köteles bérlő a ragadozók, kártékony szárnyasok, kőbor ebek és macskák rendszeres irtásáról megfelelően gondoskodni s ott, ahol a bérlő vadgondozót tart, ezen gondozónak a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák után megfelelő dijat biztosítani. A járási főszolgabíró kötelezheti a bérlőket bizonyos számú kártékony szárnyas láb bemutatására. Amely vidéken pedig a káriékony vadak éa szárnyasok túlságosan elszaporodnak, ott a vármegye alispánja a kártékony vadak és szárnyasok méreggel való irtását rendelheti el. Végül négy beesések idején a vadászterület bérlője köteles a nemes vad megfelelő élelmezéséről gondoskodni. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését d. e. 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indemnitás első szónoka Lukács György: Magyarország nagy föladatok teljesítésére van hivatva és olyan kérdéseket kell megoldania, amelyeket csak maga végezhet el. Helyre kell állítani a belső konszolidációt, másfelől igyekvő külpolitikát kell folytatni, mert nem érhető el a nélkül belső konszolidáció. Előbb a baloldali kilengéseket említi meg. Tiltakozik az eilen, hogy az októbrizmust minden oldalról örömmel fogadhatnák. Ezek kikiáltották a liberalizmus jelszavát és ennek nagy és nemes eszméjét fálre- magyarázták. A liberalizmus alatt értettük, hogy minden nemzeti eszmény szabadon érvényesülhessen. A liberalizmusnak vannak kilengései, de nem illik e miatt megtagadni a liberalizmust. A kormány hívei hiába szenvelegaek a tájvédelemnek, meg kell állapítani, nogy a fajvédők nem építő, hanem romboló munkát is végeztek. — A külpolitikában az országok megértésére kell helyezkednünk. Lukács bizalmát nyilvánította a kor mánynak, az indemnilást megszavazza. Popper Sándor polemizált még Lukácscsal. (Az ülés folyik.) űfóEimmünift xrir:i ■; i rmi-rmn A francia-nemet ellentét. Paris, MTI. Megerősítik azt a hirt, hogy Oesch német ügyvivő a legközelebbi napokban jelentéstétel végett Berlinbe utazik. Útját valószínűleg akkor fogja megkezdeni, tnisor a német válaszra adandó francia váiaezjegyzék birtokába fog jutni. ass«aaaaa£56K5aaaaaHaK5aa{íaíss!aB£«M99assa Emelkedik a belföldi valuta. Budapest, MTI. A devizaközpont közli, hogy az exporí-valutaképes belföldi korona mai árfolyama további intézkedésig 177*/= -tői 185 lstt.
