Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-25 / 71. szám
Ára 500 korona Eger, 1924, március 25. kedd. XLI. evf. 71 m # Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra • • 13000 K I Egész és félévi előfizetést Hegged évre 36000 K ' ---- nem fogadunk el. — P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Beszámoló a forgalmi és kereseti adó végrehajtása körül való tárgyalásokról. ii. Eger, 1924. március 24. Az ellenőrzés módjára nézve kilátásba helyezte az államtitkár a következő rendelkezéseket: 1. Az adóellenőrök havonta egyszer az illető lakásán ellenőrzik, hogy fizetésének eleget tett-e. Annál, aki az átalányozást nem fogadta el, az ellenőrnek vizsgálati és betekintési joga van a könyvekbe, az egész üzletmenetbe. így a hatóságnál való jelentkezési kötelezettség megszűnt. 2. Rajta lesz, hogy a különböző adónemek befizetésének ellenőrzése egyszerre történjék b így az iparos a sok zaklatást elkerüli. 3. Szabálytalanság, adócsalás gyanúja esetén a tettenérő közeg csak jegyzőkönyvet vehet föl, a hivatalfőnök ezt elbírálás végett másik tisztviselőnek köteles kiadni, maga a főnök sem járhat el benne ezentúl. Budapesten külön bizottság intézi az elbírálást. Nagyobb adócsalások esetén azonnal a minisztériumba kell felterjeszteni. Egyességre való felhívással senkit sem szabad az adócsalás, vagy szabálytalanság beismerésére kényszeríteni. Az ellenőrzés szükségességére nézve igen érdekes esetekkel szolgált az államtitkár. így egyik nagyobb városban 1923- ban decemberben 532 millió forgalmi adó folyt be, 1924 január havában elmulasztották az ellenőrzést és csak 227 milliót tudtak így beszedni. Ezért szigorúan ragaszkodott a jutalékrendszerhez is. De mi ezt az ügyet a parlament elé visszük a javaslatok tárgyalása alkalmából. Igaz, hogy azokat, akik átalányozás útján fogják fizetni a forgalmi adót, az ellenőrök a jutalék miatt nem fogják zavarni, mert az átalányban fizetőket ez nem érinti. A jutalékrendszerről a következő felvilágosítást kaptuk: A büntetés minden 100 koronájából 10 korona a minisztériumba fizetendő be, ebből kapnak segélyt a központi tisztviselők súlyos csapás esetén, 45 korona az államkincstárba megy, 22'5 korona a pénzügyigazgatóság tisztviselőinek jutalmazására fordíttatik és csak 22 5 korona a tettenérő tisztviselők jutaléka. 1923. július 1-től 1924. január 31 ig befolyt büntetés 3180 millió korona volt, az összes forgalmi adóknak egy százaléka. Egyéb megállapodások még a kö vetkezők: 1. Azokra nézve, akik az átalányozást nem fogadták el, »marad az eddigi bélyeg, blokk rendszer, vagy könyv- vezetés. 2. Ezek, az előlegül kapott összeg után azonnal kötelesek az adót leróni. 3. Az adó visszautalása esetében maguk a felek a visszajárt összeget a kimunkáló hatóság előzetes tudtával, a következő hónapban fizetendő összegben elszámolhatják. 5. A szabálytalanság eseteit rendeletben fogják részletezni. Mindezeket a rendelkezéseket a szanálási javaslatnak a Házba való beterjesztése után fogják kiadni, tehát a tavasz végén. A kereseti adóknál elrendelt könyv- vezetésre a következőket tudtuk elérni: 1. A legszigorúbb utasítás fog kimenni a pénzűgyigazgatőságokhoz.hogy a könyvvezetés alól való felmentéseket méltányosan bírálják el és az elutasítást részletesen indokolják. — Azoknak kereseti adóját, akik könyvet nem kötelesek vezetni, becslés útján állapítják meg. 2. Az a kisiparos, vagy kiskereskedő, akit könyvvezetésre köteleznek, csak pénztárkönyvet köteles vezetni. Az adőkivetö hatóság e könyvet köteles adókivetés alapjáűl elfogadni. Ha nem fogadja el, akkor erről jegyzőkönyvet szerkeszt és tárgyi okokkal indokolt határozatot köteles hozni. 3. Az alkalmazottak nyilvántartása és illetmőnyjegyzése szempontjából a betegeegélyző pénztáraknak szolgáló jegyzék lesz az alap, más jegyzék vezetésére a fél nem kötelezhető. Ebből a beszámolómból látható, hogy az iparos és kereskedő osztály érdekében tett javaslatom 70 százalékát elértem. — Ez is nagy küzdelmembe került, mert minden követelésemre az államtitkár az adócsalók, jövedelemeltitkolók számtalan fortélyaival válaszolt. Dr. Nagy János. Eger polgármester-jelöltjei. ■ír Eger, 1924. március 24. Szombaton, f. hó 29 én, d. u. 3 órakor tölti be Egerváros képviselőtestülete véglegesen a polgármesteri állást. Nem közömbös, hogy ismerjük-e a város leendő vezetőjét, irányítóját. Éppen ezért szerezte meg az Egri Népújság a két pályázó életrajzát s adja nagy vonásokban eddigi működésük vázlatos képét is. Trak 6éza helyettes polgármester 1877 ben született Püspökladányban, hol atyja Trak Géza ügyvéd volt. Szüleit korán elvesztette. »Édes anyja elhalálozása idejében még csak hat éves volt. Amikor atyja mint kir. közjegyző meghalt, már tényleges tisztként szolgált a debreceni 3. honvéd gyalogezredben. Az akkor még költséges tiszti élethez szükséges anyagi támogatást atyja halálával elveszítvén, tartalékba helyeztette magát s a jegyzői pályára lépett. Innen atyai nagybátyja dr. Koníhy Gyula nyiregyüázi főorvos hívására Nyíregyháza város szolgálatába lépett — hol pár hónapig tartó közigazgatási gyakornoki szolgálat után előbb aljegyzőnek választották, meg, majd hat év múlva a kultur-tanácsnoki székbe emelte a polgárság bizalma. Nyíregyházán jjismer- kedett meg az oda Tiszapolgárről plébánosnak kinevezett Petrovics Gyűli később egri kanonokkal. A fiatal tanácsnok s az új plébános megismerkedése szoroá barátsággá erősödött abban a harcban, melyet a szabolcsi szabadkőműves páholy munkája ellen folytatott egy lelkes gárda. Ezek előre látták azt a veszedelmet melyet a szabadkőmivesség hazánkra zúdított. Amikor Egerbe a főjegyzői szék megüresedett, Petrovics Gyula egyike volt azoknak, kik Trak Gézának Nyíregyházáról áthozatala mellett állást foglaltak. így került 1917-ben mint főjegyző Egerbe, — majd az 1919. december 19 i, szabályszerű tisztújító közgyűlés a polgármesteri székbe ültette mint helyettest. Megkérdezünk Trak Géza h. polgár- mestert eddigi működése felől. A következőkben adva meg válaszát: Nem tudom, helyén valő-e olyan közéleti munkáról beszélni, mely a nyilvánosság előtt folyt le, tehát többé-kevésbbé közismert. — Mivel azonban a »Magyar Szó«-nak a jövő irányvonalait vázoltam, nem térhetek ki az Egri Népújságnak a múltra vonatkozólag kifejezett kívánsága elöl. A közigatási adminisztráció teljességéhez tartozik, hogy a segédhivatalok jól megszervezettek legyenek, mivel enél- kül a főbb szerveknek munkássága sok helyen akadályozott, sőt lehßtetlenitett. Ez a felfogás vezetett a segédhivatalok átszervezésében. A nagyobb városi kormányzat etkerülhetetlonné tette, hogy az iktató, kiadó s irattárnoki állásokat szétválasszuk s összhangban, de külön-külön felelősség mellett dolgozzanak e hivatalok vezetői. A polgárságnak anyagi érdekei szoros kapcsolatban vannak a városi háztartással. Ezért vált szükségessé a számvevőségnek modern alapokon való átszervezése, mely a kezelést egyszerűbbé, áttekinthetővé teszi. Énnek a célnak elérése érdekében az eddig egyesített számvitelt és adóügyi igazgatást szétválasztottuk. Ezzel kapcsolatban megszüntettük a külön fogyasztási adóhivatalt, beolvasztván annak munkáját a városi adóhivatal munkakörébe. A szegényebb néposztály nyomorúságos helyzete késztetett harmad éve a szegények konyhájának megszervezésére. Akkor, még a maihoz képest jóval olcsóbb időben, társadalmi utón, a város pénztárának hozzájáruláca nélkül sikerül az Irgalmas nővéreknél száz szegény részére négy hónapon át ingyen ebédet adni. Ma már 250 szegény étkezik e konyhán. Föl kellett emelni a létszámot, mert amint súlyosabb lett a megélhetés, a szegények
