Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-25 / 71. szám
2 üiüi&i 1924. március 25 mmmmmmmmmaamwmamammmmmmmmmmmmmmmammmm •zárna is akként gyarapodott. A Halas- piaci iskolai napközi otthont ii kibővítették a város anyagi segítésével, — s ma már ott 300 gyermek kap ebédet a téli hónapokban. Két éve alakították meg hosszas tárgyalások után a Stefánia szövetség fiókját s mindjárt a megalakulással kapcsolatban ugyancsak az Irgalmas nővéreknél felállítottuk az anya- és csecsemővédő in tézetet, hol beteg, satnya gyermekek és várandós anyák gyógykezelése mellett nagy arányú anyagi támogatással szolgáljuk ezt a fontos nemzetvédelmi ügyet. A kommün alatt tönkre-ment szegényház épületünket nagyobb befektetéssel helyreállítottuk s ruha-raktárral is pótol tűk úgy, hogy ma a szegények tisztességes ruhában járnák s jól fölszerelt tisztaágyban fekhetnek. Sok anyagikért szenvedett városunk a proletárdiktatúra alatt. A háború hosszú évei alatt erősen megrongált utainkat, utcáinkat úgy tönkre tették, hogy a közlekedés több helyütt életveszélyes volt. Nyolc lovat loptak el a vörösök, négyet a tűzoltóktól, négyet a városi majortól. Innen még egy kocsit is. Nagy nehézségbe ütközött az utak jó karba helyezése • a lovak pótlása, — hisz a kommün megszűntével a városi pénztár jóformán üres volt. Ilyen nehéz körülmények között kezdtem meg a romok takarításának munkáját. Tűzoltóságunk nemcsak lovait kapta viasza, hanem ruhatárát is pótoltuk s szertárát egy modern vészfecskendővel gyarapítottuk. A városi major lóállományát is hamarosan pótoltuk. Sokat költöttünk az utak jókarba hozására s nem térhettünk ki egyes negyedekben bizonyos útrészek új útburkolása s csatornázása elől. A makadam utak közül átköveztük az annak idején sokat emlegetett Csiky Sándor-utca meredek szakaszát, a Szala- part utca elejét és a Bárány-utca egy ré szét. A legutóbb pedig átépítettük a Deák Ferenc-út nagy részét kis kőre, mert ennek az útnak aszfalttal való fenntartása a város erejét szinte felülmúló áldozatba került volna. Legutóbb a Vitkovics utca elejét építettük ki makadam burkolattal. A kisebb rendezések közül említésre méltőb bak az Új Rókus temető bejáratának ki építése; a Kertész-utca elején büzlő pos- ványnak megszüntetése, ennek az útszakasznak és a Csákány utcának csatorná zása által. Ugyancsak csatornát építettünk a Maklári-út két szakaszán is, ahol a bűzös vízzel telt árok nemcsak a háztulajdonosoknak, hanem a járókelőkre nézve is ezintö tűrhetetlen volt már. A Tetemvárba való feíjárást lényegesen megköny- nyítettük az odafelvivő léposők kiépíté sővel. A vesztes háború után bekövetkezett általános leszegényedés miatt nagyobb- szerű, műszaki alkotásokról szó sem lehetett. Örülnünk kellett, ha a meglevőket fenn tudtuk tartani. Mindezek ellenére azonban a műit évi inségakciő keretében sikerült olyan nagyarányú munkát is végrehajtanunk mint a vágóhídi elfajult patakmeder rendezése. Ez a munka nem csak árvízvédelmi, hanem a város jövő fejlődése szempontjából is óriási jelentőségű. Ugyancsak a Horthy-akció keretében hajtottuk végre a Nagykőporos-út meredek szakaszának levágását is, mely által a szomszédos köz Bégekkel való közlekedés lényegesen javult, valamint az u. n. Gyilkosban vezető hegyi út rendezését, ahol ezelőtt a kocsival való közlekedés a nagy vízmosások miatt szinte életveszedelemmel járt. A nagy lakásínség enyhítésére, a vaggonlakók elhelyezése céljából építettük fel a Maklári-űt végén levő szükséglakástelepet, amely most 32 családnak nyújt menedéket. A város ivóvízben igen szegény. Valamit könnyített talán ezen a téren a dohánygyár mellett felállított új vízvezetéki közkút a környékbeliek helyzetén. A házhelyrendezés Eger várost is érintette. A házhelyek nagyrászét már kiutaltuk és e kiosztott telkeken, bár igen lassan és nehezen, de az építkezés mégis csak megindűl. A város nagy halottjának Gárdonyi Gézának mauzóleuma, sajnos még nem épülhetett föl, de a hozzá való tervet, pályázat útján már beszereztük. A zsír-ellátás nehézségei érlelték meg a közellátási vállalat oly irányú átszervezésének eszméjét, mely a hatósági lisztellátás mellett szolid üzleti alapon egy sertés hizlaló létesítésével évenként egyelőre száz hízott sertés húsának és zsírjának a piacinál olcsóbb áron való árusítását már a múlt évben lehetővé tette. A városi tanácsnak teljes megértésével találkozott az a terv, mely a városi faiskola a a virágkertészet modern kifejlesztésének alapjait lerakta s pár év múltán gyümölcsfa-ojtványainknak piacra dobásával nagy lendületet adunk a pusztuló félben levő gyümölcsösök felújításához s a mellett a városi háztartásnak tekintélyes jövedelmet biztosítunk. Braun Károly városi tanácsos Egerben született 1876. dec. 10 én. A középiskola I—VI. osztályát a ciszt. egri kath. főgimnáziumában a VII—VIII. osztályt pedig a késmárki ág. hitv. evangélikus liceűmában végezte s ott tett érettségi vizsgálatot is az 1894. évben. A jogot az egri érseki joglyceumban 1898-ben elvégezvén 1898. junius 8-án az egri kir. törvényszékhez joggyakornoknak, majd 1899. okt. 3 án az egri kir. járásbírósághoz aljegyzővé neveztetett ki, 1899. dec. 19-én már az egri kir. ügyészség kerületében ügyészségi megbízott is lett. Eger városánál 1902. ápril. 26-án tartott tisztújító széken tanácsnokká választatván meg, 1902. máj. 1 tői állandóan mint tanácsnok teljesít szolgálatot a városnál és pedig mint árvaszóki előadó, 1923. óta pedig ezenfelül a kertészet és gyümölcsfa iskola vezetője is. 1917. aug. 13-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésban Vass János dr. főispán tb. vármegyei főjegyzővé nevezte ki. Majd a törvényhatósági árvizsgáló bizottság elnöke e 1922. dec. 3-án a Hevesvmegyei Földmives Szövetség társelnöke lett. 1918 ban a király polgári hadi- érdemkereszttel tüntette ki. 1904. óta igazgatósági tagja több helybeli vállalatnak, s ez idő óta foglalkozik bor- és gyümölcstermesztéssel, 1907- ben kezdte meg méhészeti telepének kiépítését, mely a mai 150 családjával és fölszerelésével a szaktekintélyek véleménye szerint is egyike az ország legelső méhészetének. A íelvidéki választások. Budapest, MTI. A Cesko Slovo jelentése szerint a választási bizottság megállapította, hogy a cseh-szociáldemokrata párt javára, egyes községekben tévedésből összesen háromezerrel több szavazatot számoltak, mint amennyit egyáltalában a szociáldemokrata pártra leadíak.Ennek következtében, úgy látszik, hogy Makas mérnök, a köztársasági elnöki hivatal tisztviselője, nem kerül a megválasztottak közé. Míg a Lidove Novini jelentése szerint nincs kizárva, hogy hiba-igazitás folytán a kommunisták két mandátumra tesznek szert. A néppárt akció-bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen jelentést tettek a választásról ős az Erdős-Kárpátokban uralkodó állapotokról. A párt egyhangúan megállapította az Erdős-Kárpátokban uralkodó eddigi kormányrendszer tarthatatlanságát és hogy ez a magatartás az Erdős- Kárpátokban élő tőt lakosságra igazán ártalmas. A párt végűi elhatározta, hogy követelni fogja az Erdős-Kárpátokban uralkodó rendszer alapos megváltoztatását. Színjáték a főgimnáziumban. Eger, 1924. március 24. Főgimnáziumunk derék ifjúsága, noha már az iskolai évben is igen sok alkalommal aratott elismerést jjmagae színvonalon álló ünnepélyeivel, most készülja legnagyobbra : énekes-zenés színjáték elő adására. A két éve előadott Gelencei fényjelek c. drámai játék előtt az 1920-ban nagy sikerrel játszott Mikes volt az utolsó nagyszabású szini előadás : ennek méreteit és kereteit igyekszik elérni az új színdarab. A magyar ifjúság vődőszentjének, Szent Imrének életéből írta meg dr. Balassa Brúnó főgimn. tanár erős drámai fölfogással, ^hatásos jelenetekkel, nemespatinás nyelven ifjúsági színdarabját, amely bizonyára szélesebb körben is ismertté teszi majd a lelkes ifjú tanár nevét. A színdarab melódiáit és kisérő zenéjét Meiszner Imre, székesegyházi karnagy szerzetté. A tüzes indulók, az ódon regős ének, a fönséges himnuszok és zsoltárok gyönyörű bizonyságai az ő általánosan ismert zenei talentumának. Az új díszleteket Korény József akad. festő készíti nemes ízléssel. így minden tényező összefogott, hogy az előadás ne csak elérje, de felül is haladja a régi nívót. Az előadást április 5. és 6 ra tervezik, addig még lesz alkalmunk többször hírt adni az előkészületekről. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. ír zendűlők angol katonákat megtámadtak. — A Radicspárti képviselők már részt vesznek a szkupstinában. — A német fizetések határidejére még nem történt szakértőbizottsági megegyezés. — A zágrábi archimandrita 87 éves korában meghalt. — Egy hétig víz nélkül volt Róma. — Romániát kizárják a vasutak nemzetközi szövetségéből. — Lenin holtteste a mauzóleum alatti csatornába süllyedt. — Tusár cseh követ meghalt.—Prsemisl védője Kuzmanek Hermaun, Becsben meghalt. Magyarország. Fokozatosan megszüntetik a lakásbivatalt és a Devizaközpontot. — Strakosch elutazott. — Az Árvizsgálő Bizottság fellépésére a tejvállalatok leszállították a tejárakat. — Klein Gyula szegedi zsidő hitoktatót 400 millió elsikkasztása után elfogták. — Elrendelték a koronacsempésze lí fogvatartását. — 25 millió svájci frank előleget ajánlottak fel a kapitalisták a belföldi kölcsönre. — Korányi visszamegy Párisba. A borpiac is a kényszerköicsön hatása alatt áll. Eger, 1924. március 22. A Borászati Lapok Írja : A kényszer- kölcsön a borpiacon is bizonyos megállást eredményezett, de erősen szilárduló árak mellett. A pénzszűke nehezen küszöbölhető ki a kényszerköicsön végleges elintézéséig. Bizonyos könnyebbséget jelent a hitelvásárlásoknál a takarékkorona, mert ez esetben az eladó a későbbi időpontban fizetett koronáiért is vásárlóképes összeget kap. A mai pénzszűkében a takarékkoronának beszedése a hiteléletre nem hanyagolható el és főleg ma a borkereskedelemben nagyon időszerű megoldásnak mutatkozik ; különösen pedig termelői szempontból. A jelenlegi borárak : 10—10 V* fokos kommerc árú 2200 korona, 107*—11 fokos 2500—2600 K., 12 fokos 3000 korona. Jobb minőségűek 3—5000 borona, még régebbi évjáratokért ezenfelül is elkérnek. Edeses magas fokú .különleges borok a nagykereskedelemben 9—10.000 koronáért cserélnek gazdát.
