Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-21 / 68. szám
Ára 500 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 36000 K ' — nem fogadunk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8HEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. Az a kormányzói kézirat, amely tegnap érkezett a Házhoz, mely a földbirtokreform novellának a tényleges katonatisztekre és közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó földigénylési jognak korlátozását kifogásolja és ebben űj határozatot kiván, már a Ház bizottságai elé került. A nemzet- gyűlés földművelési, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi, közgazdasági bizottságai együttes ülésen tárgyalta a leiratot. A népszövetségi bizottság tegnap az ipar és kereskedelem képviselőit hallgatta meg. Fenyő Miksa és Bíró Pál a gyáripar, Bal- kányi Kálmán a kereskedelem, Goldberger Leo a textilipar, ifj. Chorin Ferenc a széntermelés helyzetét ismertette, míg Belatiny Arthur az adózás kérdéséről beszélt. — A bizottság a Földbirtokrendező Bírósággal is tárgyalt. Almássy László, az Egységss-párt ügyvezetője, a párt képviselőtagjait ma este 8 őrára a párt klubhelyiségébe vacsorára hívta össze. A vacsorára 60 képviselő jelentkezett. Az összejövetel bizalmas jellegű volt és a felhatalmazási javaslat tárgyalásával kapcsolatban technikai kérdéseket beszéltek meg Nincs titkos szerződés Franciaország és Csehország között Prága. Kafka képviselő a Berliner Tageblatt leleplezése miatt meginterpellálta Benest, aki együgyű koholmánynak minősítette a berlini újság leleplezését és szerinte nincs titkos szerződés Csehország és Franciaország között. Üzleti alapra helyezik az állami üzemeket. Budapest. A. Népszövetség delegációjának kívánságára a kormány Ausztria példáját követi és az állami üzemeket üzleti alapra helyezi. E végből az állami üzemek bevételeit és kiadásait már nem ▼eszik be az állami költségvetésbe. Kivétel lesz a Máv., amelyről a delegáció külön javaslatot tesz a Népszövetségnek s való- *■ szinűleg külön kölcsönt adnhk a Máv. beruházási céljaira. Ismét magyar túszokat szedtek Moszkvában. Azokat a tiszteket, akik Oroszországban családot alapítottak és ipari munkával keresték kenyerüket, elfogták és túszoknak nyilvánították. A magyar kormány 200 ilyen magyar hadifogoly kiszabadítása céljából indított tárgyalást a berlini orosz követség útján és remélhető, hogy a bizonytalan sorsban lévő tisztek mielőbb visszatérhetnek hazájukba. Az interpellációk napja és éjjele. mondattal tökéletes választ adott. Lendvay István a márc. 15-i szociálista tüntetésekről interpellált. Rakovszky belügyminiszter határozott válaszában kijelentette, hogy a polgári társadalom bukására vezető események nem lesznek, mert a polgárságot megvédik. Volt még egy szoeiá- lista felszólalás a pécsi kisiparosok sérelmeiről. Végűi Farkas Tibor a földreform kormányzói visszaküldésénél támadt közjogi aggályait tette szóvá. Vass József még szóvátette, hogy aki a mai körülmények között a kommunizmust és Kun Bélát dicsőíti, arra igenis, ágyúval kell lőni! A zajos ülés éjjel V*1 őrá után ért véget. — A bolsevizmus ámítása és Eger, 1924. március 20. Ma van az ötödik esztendeje annak, hogy a bűnös Budapesten kikiáltották a proletárdiktatúrát. Érdemes ebből az alkalomból elmélkedni ennek az államcsínynek előzményeiről s magáról a rendszerről, hogy tanulságot vonhassunk le. A háború utolsó évében, 1918-ban kitört nagy sztrájk, melynek valódi értelmét és célját akkor még senki sem tudta már a bolsevizmus erőpróbája volt. Ekkor már meg voltak alakítva az első munkás- és katonatanácsok : a tanácsrendszer alap- intézményei. Ezek irányították a sztrájkot a főváros melletti Gyömrő községből, ahol óvatosságbői gyűléseiket tartották. 1918 októberének a forradalmi mozgalmai végérvényesen arra a lejtőre terelték a nemzetet, melyen a bolsevizmus fertőjébe csúszott. E forradalmi szervezkedés mozgatói legszentebb szabadságaink és jogaink megvalósulását hirdették, de alkotni nem, csak rombolni tudtak. Az akkor egyedül szervezett szociál* domokrata-párt ragadta kezébe az uralmat. A párt vezetőségében viszont a szociálista munkásságtól eddig távol állott idegen elemek kerültek túlsúlyra. Ezeknek bomlasztó munkáját lényegesen megkönnyítette az ország kétségbeejtő gazdasági helyzete, valamint a polgári és katonai elemek magatartása. Az orosz bolsevizmus programmjának alapelveire helyezkedtek, s ezeknek az alapelveknek megvalósítására elég okosan a belső és a külső politika legalkalmasabb pillanatát választották. Természetes azonban, hogy így sem bírták a marxizmus által jósolt áldásokat valóra váltani. A magyarországi bolsevisták által alkalmazott alkotmányos eszközök mega polgári rend gyávasága. — egyeznek az orosz mesterek által kipróbált eszközökkel. »Több bért és kevesebb munkaidőt*, ez volt a jelszó, és az ügyek intézésére hivatott tényezők felelősségérzet és minden átgondolt munkaprogram» nélkül dolgoztak. Az egész kommunista akoiő hasonló volt a jól szervezett és mindenre elszánt fosztogató banda nagystílű rablótámadásához. A vezérek kitünően értettek ahhoz, hogyan kell az alsóbb náprétegek fegyelmezetlen ösztönére hatni. Az októberi forradalom kormányának kilátásba helyezett földreformjával szemben megígérték a földmivelőknek a nagybirtokok teljes felosztását. Viszont az ipari munkásoknak kilátásba helyezték a termelési eszközök és az iparüzemek szocializálását. Kézzel fogható, hogy az eredmény nem maradt el: a kormányrajutás és a hatalom gyeplőjének megszerzése sikerült. Megkezdődött a bolsevista uralommal a rombolásnak, rablásnak és a fosztogatásnak rettenetes korszaka. Kezdetben még leplezgették szándékaikat Marx doktrínáival, melyekről azonban legtöbbjüknek fogalma sem volt. Főtörekvésük a burzsoázia teljes letörése, mert a polgárság teljes kiirtására épült fel ennek a új imperiálizmusnak belső rendszere. Azért hamar visszaállították az eltörült halálbüntetést és azt sokkal nagyobb mértékben mint valaha, alkalmazták is. Egy másik jelsző szerint csak annak volt joga enni, aki dolgozik. Ennek alkalmazása arra volt jó, hogy a burzsoáziát a legkülönfélébb, szokatlan lealáző és igen gyakran egészségtelen foglalkozásra kényszerítsék. De legelsősorban politikai megsemmisítéséről gondoskodtak, megfosztva Eger, ivz4. március zu. A valorizációs javaslat körül a szó- iradat még mindig nem ért véget. A fran- lia frank esése későbbi keletű a magyar bajnál, de a Szajna mellett már túl van- oak a védekező törvények megalkotására. A délutáni ülés végén az interpellációkra' tértek át. Volt ezek között mindenről szó. A belügyminiszterhez a letelepedésekről, kiutasításokról, visszahonosításről, útlevelekről és névmagyarosításról meg a koronacsempészésről. Rakovszky belügyminiszter világosan megadta a választ. Gömbös a Győrffy ügyről, Pakots egy rokkantügyről, Zsirkay János a B listásokról interpellált. Vass József három Az ötödik évfordulón.
