Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-21 / 68. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. március 21. ext az osztályt minden alkotmányos szabadságtól. Az általános védkötelezettséget csak a munkásokra és parasztokra nézve tették kötelezővé. így a nép szégyenletes félrevezetése és ámítása volt az az állítás, hogy ő gyakorolja az államhatalmat. A köz- igazgatást teljesen decentralizálták, a korrupciót minden téren nevelték, úgy, hogy Magyarország kára ez időszakban csak sikkasztásokban 1800 millió volt, mely összeget a diktatúra hivatalnokai ellopták. Ilyen elvek alapján kezdették meg a kommunista társadalmi rend fölépítését a magántulajdon teljes és minden kárpótlás nélküli megsemmisítésével. Az adókat eltörülték, a magánvagyont elkobozták és minden termelés helyett pangott az üzlet. Az uj jelszavak voltak. »Több bárt a termelőknek«! »Le az órabérekkel« »Jutalomrendszert !« De ezek sem használtak, be kellett hozni az akkordbéreket és nem merte senki a tanácskormányt figyelmeztetni, hogy röviddel ezelőtt épp’ ezek eltörlését követelték a legelszántabb sztrájkokkal és véres harcokkal. így lassanként minden vonalon és mindinkább köztudattá vált, hogy a bol- sevizmus nem egyéb a leggonoszabb zsarnokság uralmánál, mely egyúttal a szabad gazdasági és kulturális élet teljes elnyomását jelenti. így tehát buknia kellett a bolsevisták uralmának részben ezért, de másrészt azért is, mert minden belső ideális tartalmat nélkülözött és létrejöttét «sak a háborús pszihőzisnak köszönhette. Kiderült, hogy a bolsevizmus alkalmatlan az emberi boldogság kiküzdésőre a koresztülvihetőség teljes hiánya miatt. A magyar komunisták sikerét az lette lehetővé, hogy jól kihasználták a háborús pszihózist a magyar polgári társadalom szervezetlenségét, nemtörődömségét és gyá vaságát. A tanulság az utolsó mondatában van s ezt szívlelje meg az a polgári társadalom, mely — úgy látszik — mindent el felejtett a rövid öt esztendő alatt. naan i üií j i.irr-■«»»=-»*»«*■• Bg»nftij Beteg a pópa. Berlin. Római jelentés ezerint a pápa egészségi állapota aggodalomra ad okot. A szentatya súlyos érelmeszesedésben szenved. Nincs influenza-jórvóny Egerben. Eger, 1924. március 20 A rendkívüli időjárás következtében egyes szórványos influenza esetek előfordulása folytán sokan azt hitték, hogy influenza-járvány van a városban. Erre vonatkozóan kérdést intéztünk Glósz Kálmán dr. városi tiszti főorvoshoz, aki a következőkben nyugtatja meg város közönségét.! — Influenza-járvány, hála Istennek, nincsen Egerben. Szórványos esetek természetesen előfordultak, sőt volt néhány náiha-lázas betegünk is, de ezeket az eseteket járványnak minősíteni nem lehet. Aggodalomra semmi ok nincsen, sőt az egészségügyi állapot teljesen kielégítőnek mondható. Ragályos betegségben az egész tél folyamán alig volt három ember. A már két nap óta tartó száraz tavaszi időjárás állandósága pedig remélni engedi, hogy túl vagyunk a ragályos betegségek d őszakán. Zsitvay Tibor lett a nemzetgyűlés álelnöke. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A napirend első pontja az uj alelnök megválasztása volt. A választásnál 97 szavazatot adtak le. Ebből Zsitvay Tibor 67 szavazatot kapott, üres volt 23, hét pedig megoszlott. Szcitovszky elnök a szavazás megejtőee után Zsitvay Tibort megválasztott alelnöknek jelentette ki. — Ezután áttérnek a valorizációs javaslat tárgyalására. Első felszólaló Lendvay István : Felszólalását Ernszt Sándor erkölcsi motívumaira alapítja és azokat kívánja kimélyíteni. Ernszt Sándor azt mondta a pénzügyminiszteri politikáról, hogy akiknek látniok kellett volna, azok nem láttak, mái- pedig, akik a nemzet sorsának vezetését vállalják, kötelességük előre látniok. Kormányozni annyi, mint elóre látni. Lerdvai: Felhozza, hogy Káilay még mindig pénzügyminiszter és nem bukott ^neg, hanem egy emelettel feljebb bukott. És eddigi hibás pénzügyi politikáját a II. emeletről folytatja. Káilay pénteken kijelentette, hogy egyformán elszegényedtünk. Mem egyformán I Mert igaz, hogy a középosztály és a dolgozó társadalom a nyomor határaira jutott, de a siberek és Hová vándoroljunk ki? Eger, 1924. március 20. Nem kivándorlásra csábítás akar ez lenni, hanem csak felelni óhajtunk azoknak, akik a sok adó miatt való elkeseredésük miatt avval fenyegetőznek, hogy a becsületes dolgozó embernek ki kell innen vándorolni, mert itthon elpusztítunk a nagy adók terhe alatt. De hát hová menjünk, hol van az az Eldorádő, ahol ma kevesebb adót fizetnek, mint nálunk? Angliában egy fejre 450 aranykorona esik, Franciaországban 120 aranykorona, az Egyesült Államokban 160 aranykorona, Uj-Zélandban 294 aranykorona, Kanadában 192 aranykorona, Olaszországban 79 aranykorona, Németországban 97 aranykorona, Csehszlovákiában 72 aranykorona nálunk pedig — 27 aranykorona esik egy fejre. Most a Népszövetségnek Magyarország pénzügyeit rendbehozó bizottsága 47 aranykoronára akarja fölemelni! Hát hová is vándoroljunk ki a kegyetlen adóprés elől? ! Békében csak 51 aranykorona esett egy magyar koponyára! Legközelebb aranyban fogják kivetni az adót, de papírban fogják fizetni, ekkor majd mindenki kiszámíthatja, hogy mennyivel fizet többet a békebeli adójánál. Munkanélküliek tüntetése Eperjesen. Eperjesről Írják a Magyar Kurírnak: Eperjesen körülbelül 600 eperjesi és eper- jeskörnyéki munkanélküli tüntető felvonulást rendezett a város útcáin. Majd küldöttséget menesztettek a járási felügyelőhöz*. Végül a városháza előtt állapodott meg a tüntető tömeg, ahol a polgármester tudomásukra adta, hogy a munkanélküliek részére a segélyen kívül ingyen tüzelőfát adnak és népkonyhát fognak felállítani. A búza árát a földadó fizetése szempontjából métermázsánként 300.000 koronában állapította meg a pénzügyminiszter. spekulánsok soha nem látott jólétnek örvendenek. Ezután a törvényjavaslat bírálatára tér át. Sűrűn találunk olyan szavakat, mint remény és kilátás. Úgy látja, hogy a kormány mostani rendszere mellett nincs remény jobb állapotokra. A kormány a háborút, forradalmakat és a román megszállást hozza fel a nehéz helyzet okául. Rámutat, hogy Ulain másfél évvel ezelőtt megmondta, hogy a pénzügyi helyzet rendezésére nincs kilátás. — A Népszövetség, egész budapesti működését, Strakosch-sal együtt színháznak mondja. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a Letenyey ezredes által indított mozgalomra, amely saját erőnkből akarja újjáépíteni az országot. A legszegényebb emberek is, a legmeghatőbb módon ajánlják föl segítségüket a nemzeti célokért E nép nem romolhatott el egészen, a veszteti háború szenvedései, a két forradalom, megszállás keservei után is él még az áldozatkészség. Miért nem fordult a kormány a nemzet áldozatkészségéhez ? Talán azért nem, mert megmozdult benne a lelkiismeret é* megérezte, hogy bizalomra van elsősorban szükség ily mozgalom keresztülvitelére. Utánna Ulain beszél. Az igazi nőiesség a magasba vonz. Hétéiig! Gyula dr. előadása a Szociális Misszióba«. Rottenbiller Fülöp államtitkár egészségi okokból elmaradt előadása helyett Hetényi Gyula dr. lépett a Szociális Misszió emelvényére. Megelőzőleg azonban Radies Aranka bájos éneke a Marssó Margitka művészi zongorakiséretóvel került sorra. A jól kiválasztott irredenta dalok nagy tetszést, sok tapsot arattak. Hetényi Gyula dr. a XX. század legsötétebb vívmányát: a nőemancipáciőt világította meg a bölcselet és a világirodalom jeleseinek lángja mellett. Az igazi szabadság felemel az állatisághoz kötöttség állapotából. A nő felszabadúiása azonban nem emelte fel a nőt. Ellenkezőleg, boldogtalanná tette. A férfipályákra törekvés küzdelmében elvesztette a nő azt az »Ebrfurcht«-ot, amit a lovagkorban élvezett. A bölcselők és írók a mi századunk nőjét igen alacsony mértékkel jellemzik. Sajnos, a báltermekbe bepillantva, nem is tehettek másként. Igazi nőnek nem kell az emancipálás. A világtörténelem nagy női azok, akik Carlyl-x, Pascalt, a nagy embereket, hadvezéreket és jellemeket adták. Valamennyien az otthonban éltek. Rembrandt ráncos arcú nő-képei tiszteletet keltenek és nem hasonlítanak a mai — útcán rohanó »burschikos- nőkhöz. A nő sorsa az otthonban talál megnyugvást. Jean d’ Arc örök kivétel. A Dante: Beatrice-i az igazi nők, akik a férfi életébe eszményt visznek. A jövő célja a hanyatlott női ideálnak visszaemelkedését segíteni. Az igazi nőiesség minden férfit a magasba vonz. A mély bölcsességgel, számos eredeti irodalmi idézettel élénkített előadást nagy tetszés kisérte. Uána még Gaál Matild szavalta Nusz- bek Sándor: Hangok az éjszakában című költeményét kiválóan és teljes átérzéssel. Sok tapsot aratott. Jövő szerdán Czettler Jenő dr. nemzetgazda fog előadást tartani, mely ezúttal már 4 órakor kezdődik, mert az előadó még az esti vonattal el fog utazni.
