Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-19 / 66. szám
Előfizetési dijak postai szállítással Ege hóra . . 13000 K I Égési és félévi dfiflsetést Ncgged évre 36000 K ' ----- nem fogadunk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Izetlenkedések. Eger, 1924. március 18. A magyar nemzet faji tulajdonságairól már a régi békevilágban sok olyan hir terjedt el a külföldön, amely a valóságnak nem felelt meg. Ezek ellenére isi híres volt az egész világon a hagyományos magyar vendégszeretet. Ezt mindenkor tapasztalták az idegenek, akik hozzánk vetődtek. És mi jogos büszkeséggel ápoltuk magunkban ezt a jő tulajdonságunkat. Sajnos, a mai rendkívüli idők a magyar nemzet vendégszeretetének hírét is meg akarják tépázni. Egyes újságok, amelyek a túlfűtött nacionlaista elv alapján igen gyakran a legnagyobb szélsőségekbe kerülnek, most személyileg kezdik ki a Népszövetségnek itt időző delegátusait. Mindenki előtt ismeretes, hogy ezek a külföldi urak nem a saját jőszándékuk- bői jöttek hozzánk, hanem a békeszerződések által felállított európai fórumok küldötték hozzánk abból az alkalomból, hogy a magyar nemzet hozzájuk fordult súlyos gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. A legnagyobb tapintatlanság és föl- tétlen elitélendő cselekedet a?, ha akadnak most újságok, amelyek csipkelődéseikkel személyükben bántalmazzák ezeket a férfiakat. Bár ezek, a — magyar vendégszeretetet meghazudtoló — cselekedetek haSMt ••SW tározott szándékossággal történnek : még sem lehet megengedni, hogy zavartalanul tovább folyjanak és teljesen válasz nélkül maradjanak. Ezek a lapok elfelejtették, hogy akkor, amikor ezen az utón a kormány helyzetét igyekszenek sulyosbbítani, vele egyenes arányban ártanak a nemzet érdekeinek. Eddigelé még a legnagyobb rosszin- dúlattal sem lehet az itt időző delegátusokról azt állítani, hogy a reájuk bízott feladatot részrehajlással intézik. Bátran meg lehet állapítani működésükről: minden igyekezetük az, hogy a magyar kormány- nyál egyetértőan járjanak el. Éppen ezért méltánytalanul éri személyüket az a csipkedés, ami egyebekben sem egyeztethető össze a magyar nemzetnek mindenkor el- i ismert magatartásával, vendégszeretetével s avval a hagyományos megbecsüléssel, amelyben a hozzánk érkező idegent mindig részesítette. Erre a ^megbecsülésre teljes joggal tarthatnak számot a most nálunk időző delegátusok, akik semmiben sem szolgáltak rá az újságok éretlen támadására. A közvélemény már az első alkalommal is teljes megvetéssel fordult el ezektől a csipkelődésektől, mert faji tulajdonságaival össze nem egyeztetőnek tartja, hogy részt vegyfcn azoknak a személyeknek a megtépázásában, akik amellett, hogy vendégeink, egyben a mi érdekünkben is dolgoznak. zalmunkat nyilvánítjuk ős érte köszöne- tünket fejezzük ki. Meg vagyunk győződve, hogy az adott viszonyok mellett Nagyméltóságod emberileg kifejthető legnagyobb eredményt ért el a külföldi kölcsön ügyében, mert: 1. A kölcsönnel kapcsolatos tárgyalásaival elhárította fejünk felől a trianoni béke zálogjogát, mely az összes nemzeti vagyon és állami jövedelmeket a győző államok javára első helyen kötötte volna le jóvátételül. 2. Húsz évre rendezte a jóvátételt kötelezettségünket. 3. Összeköttetésben hozott bennünket a külfölddel, kikerültünk elzárkozottsá- gunkból, abból a nyomasztó légkörből, melybe a vesztett háború után jutottunk. 4. Rávezetett bennünket arra a helyes kivezető útra, melyen költségvetésünket egyensúlyba hozhatjuk, melyen a gazdasági, társadalmi, pénzügyi politikai konszolidáció elérhető, a termelő munka megindulhat, hitelünket a világgazdaságba visszaszerezhetjük. Ezekben látjuk Nagyméltóságod hazafias, önfeláldozó munkájának sikeres eredményét, ezért fejezzük ki legteljesebb bizalmunkat és kérjük, hogy Csonkahazánk teljes megmentése érdekében, továbbra is lankadatlanul kitartva működni méltóztassék. Jól tudjuk, hogy emberileg teljesen tökéletes munkát végezni s a bajok tömegeit egy tolvonással megszüntetni nem lehet, éppen ezért a tárgyilagos kritikát hasznosnak tartjuk mindaddig, mig az személyes harccá nem fejlődik. Ezért hazafias aggodalommal nézzük a nemzetgyűlés szélső elemeinek tárgyilagos kritikát nélkülöző személyes harcát, azt a legnagyobb mértékben elítéljük, Csonkahazánk mai szerencsétlen helyzetében hazafiatlannak s a parlamentarizmus teljes lejáratására vezetőnek tartjuk. A geszti vértanú. A geszti sírboltnál minden év okt 31-őn, Tisza István gróf vértanűságának ővfordúlőján ünnepet ül az ország. Hogy az egységet Heveevármegye távolléte ne zavarja, ezentúl kőt tagjával képviselteti magát. Beregvármegye búcsúja. Az ország megcsonkításának fájdalmas befejezéséhez kapcsolódik az a bús hang, amit Beregvármegye hallatott, megszűnéséről értesítve a társmegyét. A vármegye közönsége ezt azzal a fájdalommal vette tudomásúl, amelyből a honfiúi reménység ébred, hogy lesz még feltámadás. Az egri közmunkák ügye. Eger város képviselőtestületének azt a kérését, hogy a közmunkák váltságából A vármegye tavaszi közgyűlése. — A kormányelnök üdvözlése. — Eger, 1924. március 19. Vármegyénk törvényhatósága tegnap tartotta tavaszi, ővnegyedes közgyűlését, amelyet Vitéz Bobory György főispán nyitott meg. Puchlin főjegyző felolvasta az alispán! jelentést. Ez igen terjedelmes és érdekes adatokban bővelkedik. Ismerteti a létszámban beállott változásokat, a levéltárban folyt korszakot jelentő rendezést, a közegészségügyi helyzettel, a népművelési mozgalmakat, a selyemtermelés föllendülését, a falusi nyomor enyhítésére indított ruha- akciót, a gazdasági érdekű intézkedéseket, a gyümölcsösök védelmét, az aratás zavartalanságát, a birtokok rendezését tárgyaló eredményeket, a kedvező állategészségügyet, a közutak és kőbányák ügyeit. Az alispáni jelentés kapcsán felszólalás történt, hogy a törvényhatóság küzdjön a tuberkulózis ellen. Kassa Endre dr_ főorvos megállapította, hogy a tuberkulózis egyik oka a mértéktelenség, az al- koho Dr. Csepela Lajos törvh. tag javasolja^ hogy a küzdelembe be kell vonni az ismeretterjesztő előadásokat is és az iskolákat tisztán kell tartani. A kormányelnök üdvöziése. A vármegye közönsége üdvözlő feliratot intézett a kormányelnőkhöz a külföldi kölcsön kieszközlése alkalmából és egyúttal elitélte ä nemzetbontő, a parlamenti életet lejáratni akaró ellenzékieskedést. A felírat így hangzik: Nagyméltőságu m. kir. Miniszterelnök Url A mai napon megtartott rendes közgyűlésünkben, tárgyalva a kormányban előfordult változások ügyében kelt 1493/1924. I. számú leiratát, az állandó választmány javaslata alapján megemlékezünk Nagyméltőságodnak az ország mai nehéz viszonyai közt kifejtett honmentő munkájáról, működéséről és elhatároztuk, hogy szegény Csonkahazánk ellen folyó, a világháború fegyveres harcánál is rettenetesebb, gazdasági háborúban kifejtett tisztán hazafias lelkesedéséből táplálkozó emberfeletti sikeres munkája iránt, a legteljesebb bi-
