Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-19 / 66. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. március 19. eddig átengedett 40% helyett az összes közmunka váltság essék a város javára, a vármegye akként vette figyelembe, hogy az eddigi 40% kulcsát 80%-ra emelte. A többi ügy. A főispán a jövő gyűlés idejét június 17-re tűzte ki. A kéményseprési dijak fölemelésénél élénk vita indult meg, kifogásolták, hogy a kéményseprők lanyhán teljesítik szolgálataikat. A közúti adónál Vdrkonyi Sándor hatvani főjegyző szólalt fel, Tóbiás tanácsos felvilágosító jelentése után a gyűlés tudomásul vette az előterjesztést. A poroszlói törvőnybiró választását Török Dezső plébános megfölebbezvén, a tárgyalás folyamán uj vizsgálat megtartását határozta el a törvényhatóság. A közgyűlés 400 tárgyát déli harang- szóra letárgyalták. Kölcsönt kapni a kölcsönre! Eger, 1924. március 18. Munkatársunk beszélgetést folytatott Nagy János dr. nemzetgy képviselővel, aki elutazása előtt néhány igen figyelemreméltó kedvezményt tett szóvá a magyar belső kölcsönnek befizetésével kapcsolatban. — A pénzügyminiszter a sorra kerülő második és harmadik befizetési részlet ki- egyenlítésére a jegyintézet egri fiókjánál (volt Osztr. Magy. Bank) lombard kölcsön fölvételét teszi lehetővé. A rendelet a napokban megjelenik. — A lombard kölcsön fölvétele úgy történik, hogyjjaz adófizető az első kölcsönrészlet csekkbefizetési elismervényővel és 2. részletként 15%-nak befizetését igazoló elismervénnyel megjelenik az állampénztárban, ahol ezeket az említett okmányokat egy nyugtával cserélik be. Az állam pénztár nyugtájával a jegyintézet egri fiókjánál folyósítják a befizetendő tartó zás további 200/„ át. (Első részlet volt 30%, a második és harmadik 35%-|-35°/0 összesen 100%. A második részletből 15%-ot a postán készpénzben fizetnek be, hozzá 20%-ot ad a jegyintézeti fiók, ez együtt 35%). A harmadik részlet befizetésére ugyanúgy vonatkozik a lombard- kölcsön. — Az így nyert jegyiatézeti kölcsönt szept. 30 ig vissza kell téríteni. Nagyon érdekes részleteket árúit el Nagy János dr. a belföldi kölcsönnel kapcsolatos további kormányzati tervekről. — A 12 es bizottság javaslatára a kormány törvényjavaslatban fogja biztosítani a további fedezetet a balföldi kölcsönhöz. Valószínű, hogy azoktól, akik 1923-ban 150—200 ezer K adóterhet viseltek, több kölcsönt nem vár. A többiektől azonban még valószínűleg kár valamit. Most nincs a világon fontosabb kérdés, mint az, hogy ne legyen egy hónapig sem doftcit az államháztartásban. Bár már ezelőtt rátértünk volna erre. Hogy a háztartási hiány az állampolgárok kölcsönéből tűnjék el, nagyon valószínű, hogy a folytatólagos kölcsönvételnél figyelembe jönnek a részvénytársaságok, a jegyintézeti valorizálatlan hitelt élvezők, továbbá azok a nagy vagyonúak is, akiket a 12-es bizottság megjelöl. — Nagyon érdekesek azok az adatok, amelyekből a kölcsön első alapja kialakult. Jövedelem és vagyonadót fizet 588000 polgár. Ezek 1923-ban fizettek 121 milliárdos Olyan adózó, aki 200 ezren alul fizet adót, van 490 ezer. Ezeknek összesen csak 22 milliárd volt az adójuk. Ezek a folytatólagos kölcsönből ki fognak esni. A kis exisztenciák kölcsönének köny- nyílésére több enyhítő rendeletet adott ki a pénzügyi kormány, amelyeket a pénz- ügyigazgatőságok méltányosan fognak alkalmazni. Minthogy havonta 250 milliárd a deficit, ezt elő kell teremteni a külföldi kölcsön megérkezéséig. Keli így 1400 milliárd, aminek előteremtésével a magyarság ugyanolyan önvédelmet fejt ki, mint amikor Kossuth Lajosnak megadta a* aranyakat és honvédeket, amiért Kossuth leborúlt a nemzet nagysága előtt! Olyan közvetlenül és őszintén mondta ; el a kölcsön szükségének ezeket a meg- ’ győző igazságait Nagy János dr., hogy lehetetlen volt halálosan komolyan nem venni és arra gondoltunk, bár volna ma olyan Petőfink, aki ránkriadna : Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, adni nem mer ! A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7*12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — Az ülés megnyitása után Bethlen István gróf miniszterelnök bejelenti, hogy a főméltóságu kormányzótól átirat érkezett. Az átiratban a kormányzó a földbirtokreform novelláról szóló javaslatot törvényadta jogánál fogva, 2. §. 6. pontjában foglalt rendelkezések meggondolása végett a nemzetgyűlésnek visszaküldi. A törvény említett pontja többek között azt mondja, hogy a tényleges katonatisztek és általában a tényleges közszolgálati alkalmazottak bizonyos közelebbről magjelölt mennyiségen túl földhöz nem juthatnak. A rendelkezés ellentétben áll az 1920. évi 36. t. c. szellemével és őket az egyenlő elbánás elvénél fogva, mert azok a háború alatt és azt követőleg any- nyit áldoztak hazájukért, nem lehet kizárni. A törvényt ennek meggondolása végett visszaküldi a nemzetgyűlésnek és reméli, hogy ez nem fogja hátráltatni időbelileg a földbirtokreform novella életbeléptetéséi Az elnök javasolja, hogy a földnovellát illetőleg ezen szakaszt küldjék vissza a parlament együttes bizottsághoz. A Ház az elnök javaslatához hozzájárul. Nagyatádi Szabó István beterjeszti az 1921. évben tartott földmivelésügyi kongresszus által elfogadott egyezmények becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslatot.— Beterjeszti továbbá a balesetbiztosításról szőlő, valamint a mezőgazdasági munkásbiztosításról szóló törvényjavaslatokat. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a szülésznők foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatot. A távol levő kereskedelmi miniszter helyett az ipari és gyári alkalmazottak balesetbiztosításáról, valamint a fehérfoszforos gyufagyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Végül törvénytervezetet nyújt be az 1919-ben Washingtonban tartott nemzetközi egyetemes értekezleten elfogadott nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről. A törvényjavaslatokat az illetékes bizottságokhoz teszik át előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Ezután a valorizációs törvényjavaslat tárgyalására tőrnek át. Első felszólaló Eőri Szabó Dezső. Azt fejtegeti, hogy az ellenzék meg tudná dönteni a kormányt, jba egységes frontba tömörülne. (Az ülés tart.) Hogy állapítsa meg az iparos és kereskedő az árakat? — A kereskedelmi miniszter tanácsa. — Az érdekképviseletek egy küldöttsége tisztelgett Walkó Lajos kereskedelmi miniszter előtt a napokban. A miniszter arra vonatkozólag, hogy az iparos és kereskedő a takarékkorona bevezetése után hogyan állapítsa meg az árakat, a következő útmutatást adta: Az ármegállapításnak a miniszter felfogása szerint ezután is papirkoronában kell történnie. Azonban meg kell különböztetni az eljárást, ha készpénzben, vagy hitelre történik az eladás. Az előbbi esetben el van intézve az ügy. A vevő által fizetett árat az iparos, kereskedő elhelyezi a posta takarékban, vagy valamelyik bankban, ha nem kell rögtön utánpótlásra, anyagbeszerzésre fordítania. Ha azonban a vevő nem fizet, akkor tudtára kell adni, hogy a meghatározott árral takarékkorona értékben megterhelte. Ez azt jelenti, hogy ha ma 100,000 korona a vételár, akkor faljegyzendő, hogy ma ez a 100.000 korona mondjuk 99,000 takarékkorona. Az adós későbbi fizetés esetén aztán annyi papirkoronát' tartozik fizetni, amennyi azon a napon egyenlő lesz a 99,000 takarékkoronával. A Keresztény Szociális Egyesület népfőiskolái tanfolyama a szabadságharc emlékének megtartásával kapcsolatban vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta bezáró ünnepélyét »Te Deum« után, amelyre a népfőiskolái [tanfolyam hallgatói és oktatói az egyesületi zászló alatt zárt sorokban vonultak fel. Az ünnepélyt az egyesület énekkara a Magyar Hiszekegy-gyei kezdte, majd az egyesület elnöke, Subik Károly érs. titkár, tartott megnyitó beszédet. Üdvözölte az ünnepélyen megjelent Rusztek Károly kir. tanfelügyelőt, Hammel Árpád hevesmegyei népművelőd titkárt és a többi vendégeket. Elismeréssel nyilatkozott a tanfolyam vezetőjének Thun Endre rk. ig. tanítónak, Cséka Sándor és Tarnay Kálmán rk. tanítóknak önfeláldozó munkálkodásáról, továbbá a tanfolyamot végig hallgató derék földmives if jakról, akik az önművelés komoly munkája által készülnek arra, hpgy a társadalomnak és a hazának értékes tagjai lehessenek. — Utána Thun Endre a tanfolyam működését ismertette és köszönetét fejezte ki minda-