Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-23 / 45. szám
Ára 500 Korona * Eger, 1924. februftr 23. szombat XLI. évf. 45. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg bóra . . 13000 K | Egész és félévi elófiaatést Hegged évre 36000 K I ---- nem fogadónk cl. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A Ház bizalmat szavazott Bethlennek. Budapest. A Ház tegnapi ülésén Berki Gyula mondotta el sürgős interpellációját A pénzügyi bizottság tárgyalásairól be szélt és megelégedéssel állapította meg hogy a mai nehéz helyzetben, az ellen zéki tagok nagy objektivitással kezelték a függő kérdéseket. Védelmébe veszi a kormány szükségrendeletét, amely teljesen okszerű a mai helyzetben. Mégis az ellenzék egyik tagja oly proklamációt javasolt, amely már forradalmi jellegű. Evvel a megnyilatkozással szembeszállunk! Az ellenzéki képviselők óriási zajban akadályozzák Berkit beszédében, majd Hoyos és Ulain közt keletkezik élénk szóváltás. Majd mikor azt mondta Berki, hogy midőn veszedelem fenyeget, mindig megjelennek a hiénák, hogy kihasználják a nemzetnek rémhírek iránti fogékonyságát: — irtózatos vihar tör ki az ellenzéken. A képviselők a padot verik és felugrálva kiáltoznak a kormánypárt felé. Az elnök az ülést felfüggeszti, amely után a képviselők a terem közepéről kiabálnak a szocialisták felé. Nem vagyunk hiénák, — kiált vissza Esztergályos János, mire Nagyatádi Szabó közéjük megy és csitítja őket, hogy nem rájuk vonatkozik a kijelentés. Dinich pedig a szocialisták felé ront, de a kormánypárt több tagja megakadályozza az esetleges jóvá nem tehető eseményeket. Bethlen István gróf a helyén marad és Pékár Gyulával izgatottan tárgyalja a a történteket. Végre a zaj elülősével Huszár Károly újból megnyitja az ülést és Berki folytatja beszédét, azt kérdezvén a miniszterelnöktől: miféle okok késztették a kormányt a szükségrendelet kiadására. A miniszterelnök azonnal nyilatkozott. Kijelenti, hogy a kormánynak joga van szükségrendeletet kibocsátani s ezt be is jelentette a nemzetgyűlésnek. A koronapánikot riasztó hírek okozták, amelyek arról szóltak, hogy Párisban kedvezőtlen lesz a döntés. Másik riasztó hír az volt, hogy Peidl és Garami, továbbá Vámbéry külföldre mennek, hogy a kölcsön ellen interveniál- junak. Oly hires terjedtek el, hogy az angol kormány belpolitikai föltételekhez köti a kölcsönhöz való hozzájárulását. A külföldi munkáslapok pedig már Peidlók tárgyalásainak eredményeiről is írtak. A mi szocialistáink soha meg nem cáfolták ezeket a híreket. Bethlen nem meri feltételezni Peidlékról, hogy intervenciót kérjenek az ország kárára, de hiba volt, hogy a szocialisták nem világosították föl a közvéleményt. Ez okozta a pánikot Az elmondottakhoz járult még, hogy ebben az időben nehézségek támadtak a devizaellátás terén is, mert a kormánynak a kölcsön előtt kötelessége volt gondoskodnia hátralékok kifizetéséről, bizonyos akciók likvidálásáról. Erre is újabb pánik keletkezett és mindenki igyekezett szabadúlni a koronától, hogy valutában stabilizálja a pénzét. Ez okozta a gabonapiacon lévő igen csekély kinálatot, amely az árakat felszöktette. A kormány nyugtatni igyekezett a a közönséget, majd arra törekedett, hogy megállítsa a bankóprést. Aztán pedig arra • xt*mn »sww» »a»» gondolt, hogy a valutában elhelyezkedő tőkéket belső kölcsön részére vegye majd igénybe. A harmadik eszköz pedig nem lehetett más, mint a valorizáció életbe léptetése. Késlekedni nam lehetett, mert az időt a spekuláció kihasználta volna. A kiadott intézkedéseket később csak életbe kellett volna léptetni ; hogy előbb tettük, a körülmények szorítottak rá. Majd fölveti a bizalmi kérdést, mire 30-nál több képviselő névszerinti szavazást kér. Az elnök ezt elrendelvén, leszavazott 132 képviselő, ekik közül 95 igennel, 37 pedig nem-mel szavazott. _ • Fe lfüggesztették a magyar zálogjogokat. A jővátéteii bizottság magyar osztálya csütörtökön tartott ülésén egyhangúlag elhatározta a Magyarországra vonatkozó zálogjogok felfüggesztését és a Népszövetség rekompenzáciőe tervének elfogadását. A jővátéteii bizottság tudomásul vette a Nemzetek Szövetségének Magyar- ország helyreállítására vonatkozó tervét, melyet a Nemzetek Szövetségének tanácsában a magyar albizottság tanácsa 1923. október 17 én kelt határozatában a jővátéteii bizottságnak átadott. Ez a pénzügyi bizottságnak 1923. december 28-án tett jelentéséből áll. A jővátéteii bizottság kimondja, hogy Magyarország 1924. január 1-től 1943 december 31-ig jővátéteii kötelezettségeinek címén — az említett tervben foglalt föltételekhez képest — fizeti a kártérítést és bizonyos szolgáltatásokat fog teljesíteni, Ha Magyarország 20 év alatt a jóvátételre vonatkozóan valami fizetést vagy szolgáltatást teljesít, de nem egyenesen a jóvátétel számlájára, akkor ez a fizetés nem «MGNe» >»WS« «MM** W*» «WM? <W»< Az elszakított magyarok. Eger, 1924. február 22. Az elszakított részekből még mindig nem indűlt meg a sajtó termékek forgalma. Csupán a forradalom előtt megjelent nyomtatványokat engedték át — néha azokat sem — a határon. Az onnan jött utasok közleményeire vagyunk utalva, ha magyar véreinkről őszinte szót akarunk hallani. így tudtuk meg, hogy Erdélyben minden magyar- ember el van keseredve és egyáltalában nem csodálni való, hogy onnan minden magyar kikivánkozik, hiszen azt a lelki sanyargatást nem lehet kitartani. Iskolás gyermekekkel bíró magyar családok helyzete egyenesen elviselhetetlen. A középiskolákat hétosztályúvá alakították, az érettségit eltörölték. Megszakadt tehát a lépcső azok előtt a magyahaladhatja meg annak az összegnek az értékét, amelyet a függelék megállapított és ezt az összeget le kell vonni abból az összegből, melyről az említett függelék szól, ha 1924—25—26. évben teüesített fizetések, szolgáltatások és bevételek együttes őszszege nem éri el a 200 millió aranykoronát az 1940—41—42—43. években kell megfizetni a Magyarországot terhelő külön- ! bözetet. Ha 1914. március 31-ig a kölcsönter- vezetet, a jővátéteii bizottsággal képviselt nemzetek nem írják alá, vagy ha az újjáépítésre jegyzett összeget nem hozzák a jővátéteii bizottság tudomására, akkor a jelen döntés semmis és érvénytelen. 1927. julius 30-tól 1943. december 3l-ig 179 millió arany koronát törleszt Magyarország, Ehhez az összeghez 1924. junius 1-től 1925. december 31-lg 21 millió aranykorona értékű 882 tonna szenet kell Magyarországnak jóvátétel címén beszolgáltatnia. A végösszeg együtt 200 millió aranykoronát tesz ki. rok előtt, akik a magyar egyetemeken tovább tanúinának. A felekezeti iskolák csak a saját fe lekezetbelieket vehetik föl. A többit áttessékelik az állami iskolákba. A legújabb törvénytervezet szerint pedig 1925. jan. 1-től az összes felekezeti iskolákat magánjellegünknek fogják nyilvánítani, ennélfogva nyilvánossági joguk megszűnik. Érvényes bizonyítványt csak az év végén, egy állami ellenőrző bizottság előtt letett vizsgálat alapján nyerhetnek a tanúlók. Ezekről már szereztünk ízlelítőt a tanúlő- kat sorra buktató vizsgák alkalmával. Nemcsak a tanterv lett oláh, hanem a tantárgyak többségét is oláh nyelven kell tanítani. Míg egyrészről ilyen hírektől facsa- rodik el a szívünk és szorúl ökölbe a kezünk, addig más oldalról azt halljuk, hogy a Bánátban egy érzés hatja át a szíveket, hogy jön Horthy, mert jönnie
