Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-21 / 43. szám
Ára 500 korona Eger, 1924. február 21. csütörtök. XLT. évf. 43. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K | Egésa éa félévi clfiUaetéat Megged évre 36000 K : ----- nem fogadunk el. — A z elértéktelenítés láza. Eger, 1924. február 20. Oktalan pánik fogta el a lelkeket. Az emberek bizalma a hitvány »zándők- kai terjesztett hazug rémhírek folytán, megrendült a koronában, melynek vásárló erejét ijesztően zúdította örvénybe egy olyan manőver, amihez beteges félelmével társul szegődtek a manőver áldozatai. Akik ellen és akiknek bőrére csinálta a koronarontő spekuláció a magyar pénz értékét tönkretevő újabb hadjáratot; azok valósággal fejbekólintvra az ijedtségtől, se> gitettek tovább lendíteni az indokolatlan koronaromlást Milyen borzalmas kilátást nyújt a nagyközönség felületessége, mely ahelyett, hogy nyugalommal tekintene a pénzügyi kormányzat reális utakon járó kibontakozása felé, hitelt ad olyan hazug híreknek, amelyek a külföldi kölcsön állítólagos meghiúsulásáról terjesztenek aggodalmakat. Arról természetesen szó sincs, hogy a külföldi kölcsön elmaradna. Hiszen a nagyhatalmak állásfoglalásán a jóvátételi bizottság nem fog változtatni. Ellenben szó van arról, hogy azt a rövid átmeneti időt, melyet finánciáink rendbehozataláig még türelemmel kell elviselnünk, a lelki- ismeretlen pénzkufárkodás mohósága az utolsó percben ki akarja használni. Egy életerejének tudatában lévő országnak ilyenkor ki kellene vetnie magá bői azokat a bűnösöket, akiket a minden tői hisztérikusan ijedezö pénzvilág s a körülötte viiustáncot járó publikum ria dalim táplál. Nem kell azt hinni, hogy a kormány, melynek kezébe az ország sorsa van letéve, ölbeejtett karokkal várja a következményeket. De erőszakos rendszabályok (mint pénzlebélyegzés, árukészlet-lefoglalás) úgy sem segítenének itt, legfeljebb csak fokoznák a pánikszerű anarchiát. Ma már törvényjavaslat és rendelet fog rendet teremteni, még pedig a legerélyesebb rendszabályokkal, melyek az államháztartás védelmét és az országnak a koronaérték iránt való (s a társadalom egy részétől dórén megzavart) bizalmát biztosítják. Legyen nyugodt a közvélemény affe löl, hogy a mesterségesen előidézett koronaromlás semmi hatással nincs a kül földi kölcsön elkövetkezésére, melytől talpraáliásunkat reméljük. A gazdasági életrendjét megrázkódtató drágaság rohama indokolatlan s az ilyen jelenségekkel szemben csak egyetlen módja a pénzügyi kormányzatnak, hogy a külpolitikailag megteremtett kibontakozási lehetőségeket, reális következetességgel, magát irányától eltéríttetni nem engedve az ország gazdasági erőinek saját nemzet, boldogulásunk céljaira való felhasználásával előkészítse. Higgadtan kell gondolkodnunk ás'ezt a lelki bíráskodást, amellyel a közönség hajlandó pénzügyi krizist látni a korona káros érték-ingadozásában, ép oly mulő- nak remélnünk, mint a pánik folytán kétségkívül felidéződött megrázkódtatást, hisz a mint jött, ügy el is fog tűnni, még pedig hamarosan. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Lemondott a pénzügyminiszter. Eger, 1924. február 20. Budapest A kormány tagjai a pénzügyi és igazságügyi bizottság ülése után tanácskozásra ültek össze, amelyen ^Kállay Tibor pénzügyminiszter bejelentette állásáról való lemondását. A lemondást a miniszterelnök és a kormány tagjsi tudomásul vették. Bethlen István gróf miniszter- elnök Walko Lajos kereskedelemügyi minisztert kérte föl, hogy ideiglenesen átvegye Kállay örökét és lássa el a pénzügyi , tárca teendőit. Erre különösképen azért volt szükség, mert Kállay után a kereskedelemügyi miniszter az egyetlen, a ki aktív részt vett a külföldi kölcsön tárgyalásain és tisztában van nemcsak azzal, hogy a magyar kormánynak mik voltak a | hosszú tárgyalások alatt az intenciói, hanem ismeri az összes idegen államok né- ! zőpontjait is. j Budapest. A kormány sl van szánva i arra, hogy felveti a politikai bizalmi kérdést. harmadszori olvasásban 1$ elfogadták a földreform-novellát. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését ^1* *12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az indítvány és interpelláció« könyvet olvassa fel. Az interpellációkra a napirend letárgyalása után legkésőbb 1/t2 órakor térnek át Ezután harmadszori olvasásban fogadják el a földreformnovelláról szőlő törvényjavaslatot az előadó stiláris módosításával. «♦*** mss Zsitvay Tibor a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését. A mentelmi bizottság Saly Endre mentelmi ügyében a mentelmi jog felfüggesztése mellett foglalt állást. Rupert Rezső indítványozza, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben, Saly Endre mentelmi jogát ne függesszék fel. Zsitvay Tibor felszólalása után a Ház Saly Endre mentelmi jogának felfüggesztése mellett döntött. Az ülés tart. Villamos kérdések városunkban.4) III. A Mezőkövesdi Villamossági r. t. gal megindított tárgyalások hamarosan eredményre vezettek. A vállalat vezetőségével megállapodtunk abban, hogy a vállalat átadja még 42 Jóvre szőlő koncesszióját a villamostelepet (gőzfürdő jjnélkiil) ez egész vezetékhálózattal együtt 80.000.— Kor. vételárért. A község elöljárósága kilátásba he lyezte, hogy a szerződés átruházását megakadályozni nein fogja, előzőleg azonban fenti megállapodásnak Eger város képviselőtestületével való letárgyalisát kéri. Eger város villamostelepa kötelezettséget vállalt arra, hogy addig is, mig a távve zetéket Anriornaktól ki nem építi, az üzemet a meglévő berendezéssel tartja fenn, természetesen az égetően szükséges javí tási ^munkálatok azonnal való végrehaj tásával. E célra és a távvezeték kiépítésére mintegy 50.000.— koronára lett volna még szükség. Ez a megállapodás jóváhagyás és a fentebb részletezett 130.000.— K. kölcsön engedélyezése ügyében Eger város képviselőtestülete elé került, s a képviselőtestület l (mond : egy) szótöbbséggel leszavazta, bár reális vagyon átvételéről és reális üzlet létesítéséről kellett döntenie. Erre e sorok Írója is elveszítette kedvét, annál is inkább, mert hiszen avval, hogy magára tetemesen több munkát akart venni, egyedül ő hozott volna áldozatot.] E közben megkezdődtek és folytak a tárgyalások az Egercsehi Kőszénbánya részvénytársasággal, sajnos azonban a háború kitöréséig eredményre nem vezettek. A háború tartama alatt a kőszénbánya a tárgyalások folytatásáról hallani sem akart; majd, mikor a Károlyi forradalom alatt a város nevében e sorok írója olyan szóbeli *) Az előző két cikket 1. az Egri Népújság 1924. január 17. és január 26-diki számában. Szerk. ajánlatott tett, hogy a távvezeték összes költségeit vállalja, az áram egységárának tekintetében teljesen kiszolgáltatja magát a kőszénbányának, az áramszolgáltatásra a bányától kötelezettséget nem kér, ciak azt, hogy tartalék gépberendezésével akkor szolgáltasson a városnak áramot, ha magának arra szüksége nincsen. Ha áramot nem ad, telefon értesítésre az egri telep lép üzembe. Ezt az ajánlatot is elutasítottak, s ebből látható, hogy a város a fogyasztőközömég ellátására minden lehetőt elkövetett. Sajnos, eredmény nélkül. A háború tartama alatt kapott rosse tüzelő és kenőanyagok a villamostelep gépeit nagyon megviselték, úgy, hogy azok sürgős konstrukciójáról kellett gondoskodni. Másrészt a háború alatt előállott petróleumhiány a villamostelepre igen nagy terhet rótt, mert hiszen fogyasztóinak száma 1300-ről 3500 ra növekedett. Miután e fogyasztóinkat a külvárosokból kaptuk, ahol a hálózat teljesítménye a hirtelen megnövekedett fogyasztásnak meg nem felelt: bekövetkezett az az előre látott helyzet, hogy a szolgáltatott áramot kellő feszültségen tartani nem lehetett. E körülménytől mentesíthettük volna ugyan a villamcsteiepet s annak régi áramfogyasztó közönségét, mert hiszen országos baj lévén, miniszteri rendelet intézkedett arról, hogy víz, gáz és villanyvezetéki hálózatokhoz új fogyasztókat kapcsolni nem szabad. Ez a kérdés azonban a város lakosságának különösen azt a részét érintette, amely világítási szükségletének fedezéséről gondoskodni legke- vésbbé tudott. S mivel a rendelet arra módot nyújtott, végül pedig üzleti érdekből is ajánlatos volt, minden jelentkező új fogyasztót hálózatunkhoz kapcsoltunk. E célra — miután vörösrézhuzalt beszerezni nem lehetett — a közvilágítási kapcsoló szálakat használtuk fel, majd miután
